Kultúra

Artisjus-elnök: Azok kapnak leginkább támogatást, akik gyarapították az alapítvány kasszáját

Napok óta gyűrűzik a botrány az Artisjustól rendkívüli szociális támogatást kapott zenészek névsora miatt. Kedden mi is megírtuk, hogy az Artisjus 160 ezer forintos egyszeri támogatását mintegy négyszáz zenész kapta meg, köztük igazán ismert, sokat foglalkoztatott, tévében is szerepeltetett előadók is, például Pély BarnaTolvai Reni, Zságer BalázsPajor Tamás vagy Varga Líviusz.

Egy nappal később Majka „gusztustalannak és szánalmasnak” nevezte a rendkívüli szociális támogatást kapott zenészek névsorát. A rapper nyilvános kitörése kisebb lavinát indított el az előadóművészek között. Lovasi András „igazi házmestertempónak” nevezte azt, ahogy „az ország legjobban fizetett celebje mások pénztárcájában kutakodik”, Kállay-Saunders András szerint pedig az ítélkezés előtt észre kéne venni, hogy Magyarországon egy ismert ember nem feltétlenül milliomos.

Majka: Ha valaki tizenmilliós autóval jár, az szerintem ne folyamodjon segélyért, és főként ne kapja meg
A szociális támogatásért folyamodó zenészek névsorán felháborodó előadó némely embert inkább ügyeskedőnek nevezne közülük, mint előadóművésznek vagy zenésznek. Interjú.

Az Artisjus elnöke, Madarász Iván péntek délelőtt közzétett nyilatkozatában elismeri, hogy

a pályázatok elbírálásában a legfőbb szempont, hogy olyanok részesüljenek támogatásban, akik korábbi sikereik révén maguk is gyarapították az Alapítvány kasszáját, aktív szerzők, számos bejelentett és „közszájon-közkézen” forgó dal fűződik a nevükhöz.

Ahogy írta, a szerzők sok évvel ezelőtt – jövedelmeik egy részét az Alapítványhoz utalva – létrehoztak egy, minden szerző érdekét szolgáló forrást, amely eddig is igyekezett a rászorult szerzők gondjain enyhíteni. Madarász Iván szerint az Artisjus Egyesület több, mint jogdíjakat beszedő és felosztó „hivatal”, inkább olyan szerzői társulás, amelynek tagjai megsegítik a pályatársakat.

Az Artisjus elnökének teljes nyilatkozata:

Az Artisjus Zenei Alapítvány a járvány következtében jövedelmüket hirtelen elveszítő szerzők helyzetén gyors támogatással kívánt enyhíteni.

Az Artisjus önértelmezésének és így feladatainak is lényeges része az egymás iránti szolidáris felelősségvállalás.

Ezért a szerzők sok évvel ezelőtt – jövedelmeik egy részét az Alapítványhoz utalva – létrehoztak egy, minden szerző érdekét szolgáló forrást, amely eddig is igyekezett a rászorult szerzők gondjain enyhíteni. Hiszen úgy gondoljuk, az Artisjus Egyesület több, mint jogdíjakat beszedő és felosztó „hivatal”, inkább olyan szerzői társulás, amelynek tagjai megsegítik a pályatársakat.

Most, ebben a bajban úgy érezzük: kétszer ad, aki gyorsan ad! Számunkra – az előadói jogvédő irodával közösen – egyértelmű, magától értetődő volt, hogy az elmaradt rendezvények miatti jövedelemkiesést legalább részben pótolnunk kell. Talán nem tévedek: egyedül a szerzői-előadói közösség az, amely az állami segítséget megelőzve a saját magunk által megteremtett forrásból támogatja kollégáinkat.

A pályázatok elbírálásában a legfőbb szempont, hogy olyanok részesüljenek támogatásban, akik korábbi sikereik révén maguk is gyarapították az Alapítvány kasszáját, aktív szerzők, számos bejelentett és “közszájon-közkézen” forgó dal fűződik a nevükhöz. Az Artisjus Zenei Alapítvány neves előadóművészekből összetevődő kuratóriuma és a választott testületek által delegált 14 főnyi szerzői tanácsadó testület arra figyelt, hogy a szerzői munkásságon túl azok részesüljenek ebben a támogatásban, akiknél igazolt, hogy koncertjeik meghiúsulása miatt maradtak jövedelem nélkül. A döntéshozók tehát a hirtelen bekövetkezett, drasztikus bevételkiesést vizsgálták, nem azt, hogy kinél pontosan milyen mértékű megélhetési válság alakult ki.

A publikum gyakran hitetlenkedve veszi tudomásul, hogy neves muzsikus, alkotó is sokszor szűkös anyagi körülmények között él. Most, a járvány kapcsán nagyon sok szerző került kilátástalan helyzetbe. Az Alapítvány ezzel a pályázattal akart legalább enyhíteni a gondokon, az elbírálás a legátláthatóbban, minden demokratikus szabálynak megfelelően, és főként azzal a jó szándékkal történt, amire – a zenetörténet tanusága szerint – zeneszerző elődeink példája is sarkall.

Beethoven, aki – enyhe megfogalmazásban is – igencsak szerette a pénzt, mégis kötelességének érezte, hogy Bach idős, nyomorgó lányát támogassa. Az Alapítvány saját kollégáin igyekezett a legjobb szándékkal segíteni.

Madarász Iván
az Artisjus elnöke
Kossuth-díjas zeneszerző

(Dalszerző)

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik