Kultúra filéző

Vásárlás a koronavírus alatt: lehet spórolni a karanténban?

Körbekérdeztük a kollégákat és ismerősöket, hogy mennyi pénzük marad a hónap végén, hogyan változtak a vásárlási szokásaik, és milyen extrákra költenek, amit eddig soha nem rendeltek online.

Lassan egy hónapja, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, és azóta már a kijárási korlátozás is életbe lépett. Ez sokak állásába került, mások csökkentett fizetést kapnak, de van, aki ugyanúgy tud dolgozni, mint eddig, csak home office-ban. A boltokat egyből leraboltuk, étterembe már nem ülhet be senki, a vendéglátás csak a házhoz szállításban bízhat, és a többség tényleg csak a legszükségesebb dolgokért ugrik el. Teljesen átalakult a vásárlási kultúránk, online oldjuk meg, amit lehet, ráadásul kétszer is meggondoljuk, hogy mire van szükségünk.

Nemcsak a megcsappant pénztárcánk vethet véget az impulzív vásárlásoknak, de a jövőben is tudatosabban szervezhetjük az életünket.

Legalábbis munkatársak és barátok válaszaiból ez derült ki.

Az otthon főzés nagy találmány

A töredékét költöm az eddigieknek, szerintem körülbelül a harmadát, ugyanis kiderült, hogy a kaján kívül konkrétan mindenem van itthon, csak eddig kényszeresen vásároltam. A legnagyobb különbség a kaja és a városban megivott kávék amúgy, döbbenetes mennyiségű pénzt spórolok főzéssel

– írta egyik kollégánk, aki csak analóg filmekből tárazott be egy komolyabb összegért.

Szinte mindenki kénytelen főzni, az is, aki korábban szívesebben rendelt naponta vagy ült be egy ebédre az otthon csomagolt menü helyett. Ilyenkor jövünk rá, mennyit számít, ha munkahelyünkhöz legközelebb eső, méregdrága menza rántott húsa és száraz sültkrumplija helyett megoldjuk magunk. Van, aki minimum harmincezres megspórolt pénzt számolt a home office-ban kieső munkahelyes szendvicsek és üdítők, kávék nélkül.

Az lehet, hogy élelmiszerre többet költünk, de csalóka, hogy egyszerre jön össze egy nagyobb összeg, és nem oszlik el egy többhetes adag. Szinte mindenki büszkén vállalta, hogy szigorúan listával rendel házhoz ételt vagy ugrik el érte a boltba. Nincs meg az a reflex, hogy mindent belepakolunk a kosarunkba, amit éppen megkívánunk, esetleg egy nehéz nap után csak a hentespult előtt állva találjuk ki, mi legyen a vacsora.

A vészhelyzet óta eddig egyszer rendeltünk pizzát, és egyszer élesztőt, ami azóta sem érkezett meg.

Fotó: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

És a fentihez hasonlóan többen is írták, hogy néha rendelnek a kedvenc helyeikről – ezzel támogatva a bajba jutott éttermeket –, de előfordult, hogy a gombnyomás előtt rájöttek, hogy igazából tele a hűtő. Ha megtehetjük, nem kell kihagyni a házhoz szállítást, maximum átalakulhat a megszokott másnapos pizzarendelés rítusa, és azokra a helyekre eshet a választásunk, ahova korábban beülni jártunk hétvégente. A nappaliban lehet már enni az Igen vagy a Digó pizzát, de a Dobrumba is szállít, és a tavaly év végén nyílt fine dining étterem, a Salt (van delijük is) szintén átalakult. Nem kell elfelejteni a húsvéti asztalt (elég jó kosarakat lehetett összeválogatni a Babkánál vagy a Kiosknál például), inkább azok a gyorskajás kényszerétkezések tűntek el, amiket mondjuk az egyik videós kolléga volt kénytelen beiktatni két forgatás között.

Koronavírus: A klasszikus vendéglátás megszűnt, jelenleg etetés folyik
Többek között az Igen pizzériát, a Babkát és a Digót kérdeztük, hogy bírják a járvány okozta visszaesést, és vajon megmentheti-e a vendéglátást a házhoz szállítás. 

Gyerekkel karanténban

Néhány kisgyerekes beszámolót is kaptunk, hogy ők hogy alakították át a havi költségvetést:

A gyerek eddig a bölcsiben ingyen evett, ezt most megérezzük. Sokkal több zöldséget, gyümölcsöt, joghurtot veszünk és nem tudom megúszni a napi főzést. Eddig kaptunk egy csomó kinőtt ruhát, de az összes gyerekes ismerősünk bezárkózott vagy vidékre utazott, ez a forrás elapadt, úgyhogy rendelnünk kell. Viszont bérletet nem veszünk, bringával járunk, mi ezt a szokást szeretnénk megtartani. Az anyósom negyven kilométerre lakik tőlünk, hetente egy-két alkalommal mi megyünk vásárolni neki, ha elfogy valami, és letesszük a kapu előtt, mivel az utcájában nagyjából mindenki idős. Amúgy nincs autónk, és most fájdalmas felismerés, hogy a tankolás meglepően sokba kerül. Mindennel együtt szerintem anyagilag jobban jövünk ki, befektetett energiában viszont sokkal rosszabbul. Kérem vissza a bölcsit, most!

Egy másik beszámoló pedig úgy kalkulált, hogy lényegesen többet költött a múlt hónapban az eddigieknél. A nagymamánál ragadt a gyerek, így oda rendeltek játékokat külön, és két háztartásba is be kellett vásárolniuk.

Tudatos vásárlók országa leszünk, ha így haladunk

Egyelőre a koronavírus-járvány végét sem látjuk, de már most olvashatunk olyan cikkeket, hogy a világ nem lesz többé olyan, mint ahogy azt a pandémia előtt megszoktuk. Elképzelhető, hogy sok vállalat gondolja majd át az irodahasználatot, hiszen éppen milliók tesztelik, kinél mennyire működőképes a home office. Ahol beválik, ott felmerülhet, hogy a jövőben is maradjon az online munkaszervezés. Ugyanígy alakulhat át a vásárlás és az online vásárláshoz való hozzáállásunk. Sokan eddig is így szereztek be különböző cikkeket, de bővült a házhoz rendelhető termékek sora, aminek jó része a járvány után biztos megmarad. A piacozásnak megvan a hangulata, isten ments, hogy eltűnjön örökre az életünkből, viszont az mindenkinek jó, ha a kistermelők, őstermelők egy szélesebb körhöz jutnak el, és megismerjük a bio felületeket. Rendelhetünk a Szatyorboltból a Babka deliből, vagy például a Neked terem oldaláról, és ezek a szokások rögzülhetnek.

A másik pozitívum, hogy a kommentek alapján igyekszünk figyelni a fenntartható, zöld háztartásra.

Ami nagyban változott, az a tudatosság az élelmiszer-fogyasztás terén. Szinte alig dobunk ki felesleget, korábban sajnos sok minden ment a kukába. Ennek járuléka, hogy kevesebb a szemét is. Mindemellett tudatosabban tervezzük, hogy mit használjunk fel lejárati idő alapján. Ezt a szokást meg szeretnénk később is őrizni.

Aki továbbra is tud dolgozni, van bevétele, az könnyen lehet, hogy most fog tudni spórolni. Egyesek csak az egyharmadát költik el a fizetésüknek: heti menüben gondolkodunk, tervezünk, és kisebb az esélye, hogy elcsábulunk egy-egy tavaszi szettnél a kirakatok előtt. Sőt, ilyenkor jövünk rá, hogy mennyi ruha lóg a szekrényünkben, és mennyinek tudnánk még azelőtt esélyt adni, hogy új ruhatárat veszünk.

Kevesebbet szeretnék ruhára költeni, most érzem igazán, mennyire hatnak rám a reklámok, és mennyire sok cuccom van itthon, amit tudok hordani.

– írta egy ismerős, aki munka híján most spórolni nem tud, de legalább próbál alkalmazkodni a  rendkívüli helyzethez.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Az az igazság, hogy sokan most szembesülnek azzal – főleg a húszas éveik közepe és vége, illetve a harmincas éveik elején járók –, hogy milyen jó lett volna megtanulni félrerakni. Ha volt is miből korábban tartalékolni, azt sokan egyből fölélték, elutazták, elbulizták vagy más élményékre költötték. A koronavírus egy durva lecke, hogy hogyan kell ezt csinálni, még akkor is, ha elképzelhetetlen, hogy a járvány elvonulta után az összes új rutin megmaradjon.

Az biztos, hogy ezután könnyebb lesz tudatosan élni, mert nagyon átértékelődött, hogy mi az a minimum, amire szükségünk van. Szerintem kevesebb felesleges tárgyat veszek majd – ezt amúgy is terveztem egy ideje. Jobban megtervezem előre az ételeket, amit eszünk, így kevesebb felesleges, megrohasztandó kaját veszek. De mindezt nehéz lesz tartani, amikor ismét éjjel-nappal dolgozunk. Akkor biztos becsúszik az éjjelnappali

– ezt egy jelenleg bevétel nélkül maradt filmes foglalta össze, és hozzátette, hogy az online élelmiszer-rendelést a későbbiekben rendszeresíteni fogja.

Az pedig, hogy mennyivel nő a rezsi, csak az elkövetkezendő hónapokban derül ki. Egy vidékre menekülő társaság arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel ott csak fával tudnak fűteni (márciusban ugye még voltak hideg napok), a fűtés ára körülbelül négyszerese, mintha Budapesten maradtak volna. A folyamatos főzéssel kompenzálhatunk, de ez se kis feladat.

 Semmilyen spórolás nem tudja ellensúlyozni, hogy a főzés-mosogatás felzabálja az életemet

– jegyezte meg egy szintén vidéki életet választó kolléga.

Se fodrász, se buli, se FOMO

Nagyon tanulságos végigolvasni a Kiszámoló oldalán is a hozzászólásokat, hogy kinek hogy jön ki a matek a karantén alatt: néhány család sok pluszkiadással kezdte a tavaszt, rosszabbul jön ki a hónap végére, mások azonban a benzinen, fodrászon, kozmetikuson, körmösön és az otthonülésen mozi meg buli nélkül annyit takarítanak meg, amennyit máskor nem tudnának. Ennek az az ára, hogy tényleg mindent meg kell tervezni, miközben a gyerekeseknél a bölcsőde, óvoda és az iskola hiányával is számolni kell.

Mivel kimaradnak a szokásos köreink a kedvenc kávézónkban, szünetel körmünk vagy hajunk karbantartása – házon kívül –, mással pótoljuk az extrákat. A BKV-bérleten spórolt tízest mondjuk egy speciality kávés rendelés, növény, esetleg egy kis IKEA váltja ki.

Rendeltem fürdőszobaszőnyeget is például és itthonra kényelmes ruhát, mert mást úgysem veszek fel. Meg tervben van konyhai eszközök és edzős ruhák rendelése, de ezzel megvárom a következő hónapot, mert nem akarom a csökkentett fizumat egyből elkölteni

– írta egy ismerős

A legtöbben növényekbe ruháztak be: nemcsak boldoggá teszik az ember, ahogy nőnek, de a kertészkedés remek elfoglaltság, legyen az a kertben, gangon, erkélyen vagy a lakásban. Néha egy-egy nagyvonalúbb kajarendelés is belefér, főleg, hogy a havi kondibérletet felváltották az online jógakurzusok és azok az applikációk, amikkel valamennyire rendszeressé tehetjük a mozgást. Ha nem több helyre jó sportkártyákat használtunk – bár annak szintén lehet kétszázezer az éves díja –, akkor nagyjából húszezer forintot költhetünk egy-egy terem bérletére, és akkor a jógáról meg az úszásról még nem beszéltünk. Most öt-tízezer forintért tudunk feliratkozni appokra és online órákra, amellett, hogy nagyon sok ingyeneset találhatunk.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Többen meséltek arról, hogy lassan eljön az idő, hogy ők vágják a sajátjuk és a párjuk haját, de a szerencsésebbek már beizzították a hajvágógépet. A Vice-on már összeszedték, hogy férfiak és nők az önkéntes karantén kezdetén kopaszra nyírták magukat: ha erre nem is vágyunk, mikor kísérletezzünk, ha nem most? Bulik nincsenek, maximum egy videocsetben szörnyülködhetnek a barátok és a kollégák.

A tanulság nálam az lehet a járvány végére, hogy nem kell minden eseményre elmennem a FOMO (Fear of missing out, az attól való félelem, hogy valamiből kimaradunk) miatt, mert amúgy otthon is lekötöm magam. Bár mivel most eléggé hiányoznak a közösségeim, nyilván mindenre menni akarok majd a bezártság után.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik