Orbán Viktor bejelentésének napján leraboltuk a boltokat és a gyógyszertárakat

A bankkártyás fizetések statisztikán jól látszik az, amit sejtettünk: a vírus megjelenése teljesen átírta a költési szokásainkat. Utazásra alig költünk, éttermi étkezésre alig tudunk, közlekedésre pedig nincs értelme.

Pár napja a Local dán kiadása közölt egy cikket, amiben a grafikonok azt mutatták, hogy az egyes kategóriákban hogyan változott a bankkártyás fizetések volumene a koronavírus-járvány hatására. Arra gondoltunk, elkészítjük a magyar verziót, így megkerestünk fél tucat bankot, illetve két kártyakibocsátót, segítsenek minket adatokkal. Többük azt válaszolta, hogy még aggregált módon se szeretné kiadni azokat, viszont a Budapest Banktól részletes statisztikát kaptunk, így ebből dolgoztunk.

Így készült

A 2020. február 18. és március 18. közötti egy hónapot vettük alapul, amihez viszonyításként az egy évvel korábbi időszakot választottuk. Az összehasonlításnál nem a konkrét dátumot figyeltük, hanem a hét adott napját, hogy ne egy szombatot mérjünk például egy szerdához. Emiatt február 18-át 2019. február 19-ével állítottuk párba, ugyanis ez a két nap volt kedd, és így tovább.

A statisztikában a Budapest Bank több százezer ügyfele szerepel, így ha nem nem is reprezentatív az adatsor, az emberi természet és reakciók miatt a tendenciák valószínűleg hasonlóak más bankoknál is. Az adatokat napra és ágazatra összesítve kaptuk meg, a belföldi és külföldi költéseket együtt.

Hét kategóriát vizsgáltuk: az élelmiszerboltokban, drogériákban, illetve gyógyszertárakban elköltött pénzt, az éttermi fogyasztásokat, a közlekedési költségeket, a hotel- és motelfoglalásokat, illetve a ruházkodásra fordított összegeket.

Ötvennyolcszor annyi gyógyszerre, tizedannyi szállásra

A grafikának két Y-tengelyt adtunk, ugyanis az élelmiszerüzletekben, drogériákban és a gyógyszertárakban elköltött összeg annyira megugrott Orbán Viktor március 13-i bejelentései miatt (ekkor, pénteken derült ki, hogy hétfőtől bezárnak az iskolák), hogy nem lett volna látványos a másik négy kategória változása. Előbbi három értékeiért a jobb oldali Y-tengelyt kell nézni, a másik négyhez pedig a bal oldali (mínusz száztól százig terjedő skála) tartozik.

A grafikán jelöltük a hétvégéket, az Orbán-bejelentés mellett pedig két másik dátumot: a vírus itthoni megjelenését, illetve a nemzeti ünnepünket (amit végül mindenki magában ünnepelt, csoportos megemlékezés nem volt).

Március 13-án az emberek megrohamozták nemcsak az élelmiszerboltokat, de a drogériákat és a gyógyszertárakat is: az előbbiekben több mint hússzor, az utóbbiban ötvennyolcszor annyit költöttünk, mint egy évvel korábban. A grafikonon jól látható, hogy a számok a bejelentés előtti hetekben teljesen a nullás érték köré rendeződnek, ami azt jelenti, hogy hasonlóan fogyasztottunk az előző évhez képest.

Annyi gyógyszert vásárolunk most Magyarországon, mintha 50 millióan lennénk
Elképesztő mennyiségű gyógyszert vásárol fel a lakosság a koronavírus-járvány idején, a lerabolt patikákba pedig így csak késve érkezhet meg az utánpótlás. Lenne mód lassítani a fék nélküli gyógyszervásárlást.

A három kategória értékei a következő napokban két-háromszoros növekedést mutatnak az előző évi napokhoz képest, ami annyiban reálisabb képet fest, hogy a március 13-i nagy számot nem csak a roham idézte elő: a dátumhoz képest egy évvel korábban a legközelebbi péntek március 15-e volt, amikor nem voltak nyitva a boltok, főleg csak online, illetve külföldön lehetett vásárolni, így nagyon kicsi volt a bázis – ahhoz képest egy normál nap is nagy eltérést mutatott volna. Az élelmiszerüzletek, drogériák és a gyógyszertárak értékei utána csak egyszer mutattak negatív értéket, méghozzá az idei március 15-én, ami vasárnap volt, és ugyanúgy zárva tartottak ezek a helyek.

Made with Flourish

A ruházkodásra szánt összeg tizenharmadikán duplázódást mutat (91%-os növekedés), ami a március 15-hoz mérve elég alacsony, hiszen a tavalyi zárt boltok (és a webshopok) versenyeztek az idei nyitott üzletekkel (és webshopokkal), de jól mutatja, hogy aznap nem ruhára költötték az emberek leginkább a pénzüket.

A hotelre és motelre szánt pénz a bizonytalanság miatt már február végén is elmaradt az előző évitől, azonban kis emelkedés után a vírus itthoni megjelenése miatt zuhanni kezdett. Hasonló tendenciát mutat a közlekedési költség alakulása is – március közepére mindkettő közel 90 százalékot zuhant tavalyhoz képest, ami azt jelenti, tizedannyit költünk rájuk, mint egy éve ilyenkor. Az éttermi étkezés is visszazuhant, köszönhetően főleg annak, hogy a legtöbb hely már csak elviteles ételrendeléseket vesz fel és egyébként is a házhozszállítás lett népszerűbb.

Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.