Kultúra
Keanu Reeves stars as 'John Wick' in JOHN WICK: CHAPTER 3 - PARABELLUM.

Köszönöm, John Wick, hogy visszaadtad a kamaszkorom!

Óda a tökéletes akcióhőshöz. John Wick 3. kritika.

Szerintem a generációkat nem az abc betűivel, inkább kultikus filmcímekkel kellene jelölni, sokkal több értelme lenne.

Mennyivel menőbben hangzana például, ha nem az uncsi Y-, inkább a Mátrix-generációhoz tartoznék?

14 éves voltam, amikor az általános iskola befejezése utáni nyári szünetben beültem a Wachowski-fivérek (azóta már nővérek) filmjére, és egész más emberként jöttem ki róla. Azt nem állítom, hogy a sztori minden részletét értettem, de ez lényegtelen volt: a zsigereimben éreztem, hogy amit láttam, az a kúlság mozgóképes esszenciája, és hogy gyerekkorom összes lövöldözős játszadozása ezt a tökéletességet próbálta kitapogatni. Azóta eltelt húsz év, és semmin nem éreztem úgy az öregedést, mint azon, amikor pár kamasz értetlenül nézett rám, hogy ki a franc az a Neo, akiről hadoválok nekik. Szomorú, magányos pillanat volt, ahogy a bennem élő 14 éves ráébredt: dohos ízlésű felnőtté szürkült, amíg nem figyelt oda.

Aztán jött John Wick, hogy váratlan messiásként támassza fel a reményt. El sem tudom mondani, mekkora visszaigazolás, hogy kamaszkorom hőse kitört a filmtörténet vitrinjéből és módszeresen visszaverekedte magát a csúcsra. Először persze megmosolyogták, de a harmadik részre már ott tartunk, hogy 20 évvel a Mátrix után ismét Neo, akarom mondani Keanu Reeves a legmenőbb akciósztár, aki még a Bosszúállókat is egy elegáns piruettel rúgja le a trónról (nem véletlen, hogy pár nappal a bemutató után már be is rendelték a negyedik részt).

Keanu Reeves stars as 'John Wick' in JOHN WICK: CHAPTER 3 - PARABELLUM
Fotó: Freeman film

A John Wick persze sok szempontból más, mint a Mátrix. Például kevésbé grandiózus, jóval bugyutább, cserébe nem veszi olyan komolyan magát. Nem akarja megfejteni az emberi lét és az univerzum titkait, ezért azt is elkerüli, hogy a saját konyhafilozofálgatásának lila ködébe fulladjon bele, mint a Mátrix folytatásai. Wicknek ugyanis van önismerete, így marad az egyetlen dolognál, amihez ért: a szépséges és brutális öldöklésnél. Ennek – és persze a részről részre növekvő költségvetésnek – köszönhető, hogy a trilógia nem romló, inkább javuló tendenciát mutat. A John Wick 3. felvonás – Parabellum például ott folytatja, ahol az előző rész abbahagyta, és olyan égető kérdéseinkre kaphatunk választ belőle, hogy

  • Hogy kell kivégezni valakit egy antik könyvvel?
  • Mihez kezdjünk New York belvárosában, ha lóháton vagyunk, és egy csapat motoros támad ránk szamurájkarddal?
  • Elég-e két dühös kutya, ha húsz perc alatt le akarjuk mészárolni a teljes észak-afrikai alvilágot?
  • És tényleg minden ódon szálloda tetejében van egy futurisztikus üvegpalota, csak azért, hogy rommá zúzhassák a fináléban?

Az egészet a világ legbárgyúbb és legközhelyesebb párbeszédei tapasztják össze, amit a szereplők dicséretes pókerarccal adnak elő. De kit zavar ez, amikor egy percen belül érkezik a következő akcióorgia? A komolyan vehetőség már úgyis rég vérbe fagyva fekszik valamelyik hullakupacban, hiszen John Wick első áldozata épp a lélektani hitelesség volt. Ne feledjük, még mindig azért henteli tucatjával az embereket, mert egy csúnya gengszter megölte a kiskutyáját, ami halott feleségére emlékeztette. És most itt járunk a Szahara közepén, 300 perccel és 500 halottal beljebb, mikor végre kapunk egy plusz motivációs réteget: azért nem akar meghalni, hogy tovább gyászolhasson.

JW3_DAY019_060418_0410585.raf
Fotó: Freeman Film

Lelkizésre azonban nincs idő, jön a következő a küldetés, akárcsak a videójátékokban. A film varázsa épp abban a megejtő kontrasztban rejlik, ami az elnagyolt, kiszámítható és blőd alapvetés és a véres, meghökkentő és aprólékosan megkoreografált akciójelenetek között feszül. A figurák ugyan két-, sőt inkább egydimenziósak, az ENSZ gonosz ikertestvéreként lefestett bűnözői világkormány pedig nevetségesen együgyű, de minden ütés, vágás és lövés a helyén van. Persze a verekedések is stilizáltak, mégsem válnak súlytalanná, mert végig feszültek és brutálisak maradnak. Senkit nem siratunk el, de azért nekünk is fájnak a csontreccsenések, a szemkiszúrások és a hasadó bőr hangja. Kungfu-film, spaghetti western és hongkongi bullet ballet – a John Wick egy pillanatra sem sugallja, hogy eredeti lenne. Műfaji algoritmusokat futtat le, de a hatásokat lélegzetelállító töménységben és színvonalon gyúrja össze.

Egy-egy verekedős jelenetébe viszont több vizuális kreativitás szorult, mint a teljes, CGI-jal bélelt Marvel-univerzumba.

Ez történik, ha egy harcedzett kaszkadőr beszabadul a kamera mögé. A John Wickkel debütáló Chad Stahelskinek csak egy lehetőség kellett, és három filmben mindent felvonultatott, amit a szakmáról tanult évtizedek alatt – az pedig nem kevés. Már Brandon Lee helyére is ő ugrott be A hollóban a színész tragikus halála után, aztán Keanu Reeves dublőre volt a Mátrix-filmek akciójeleneteiben. Nála alkalmasabb ember tehát nem is lehetett volna arra, hogy egykori alteregóját visszakatapultálja a legmenőbb akciósztárok közé. A harmadik rész már fennhangon viccelődik is Reeves újjáéledő kultuszán: Wick ellenfelei a bunyó kellős közepén kezdenek áradozni, hogy mekkora megtiszteltetés nekik, hiszen régóta hatalmas rajongói. És hogy teljes legyen a nosztalgia, a második rész visszahozta Lawrence Fishburne-t is, aki Morpheus helyett most egy hajléktalanokból álló gengszterklán vezére. A John Wick 3. már nyíltan élvezi ezt a posztmodern játszadozást: nemcsak a Mátrixot idézi meg; dugig van Tarkovszkijra, Buster Keatonre, vagy épp a Casablancára tett utalgatásokkal, amelyeknek persze az égvilágon nincs semmi értelmük a felismerés örömén túl.

JW3_DAY007_051518_0173487.raf
Fotó: Freeman Film

A szerencse, hogy Stahelskinek nem állják útját nagy elbeszélői ambíciók. Így nincs botlás. Részről-részre közelíti meg a tökéletes akciófilm ideáját, amiről hiányoznak az olyan fölösleges sallangok, mint a komplex karakterek, vagy az eredeti történet.

Lehet, hogy öncélú és semmi fontosat nem mond a világról, de egy mozijegy áráért feltámasztja a bennünk élő kiskamaszt, aki fürdőköpenyben imitálta Neo hosszú bőrkabátját, miközben egy hajszárítóval lőtte rommá a nappalit maga körül.

Ráadásul közben felnőttnek is érezhetjük magunkat a 18-as karika miatt. Hát létezik ennél jobb üzlet?

John Wick 3. felvonás – Parabellum, 2019, 130 perc. 24.hu: 10/10

Kiemelt kép: Freeman Film

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hooded computer hacker hacking network. Male with black hoodie using computer for identity theft or other criminal online activity.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.