Az otthonok műtárgyakkal való díszítése, vagy az elmúlt évszázadok tanúinak befektetési céllal való vásárlása már hosszú ideje nem a felső tízezer kiváltsága, Magyarországon azonban még bőven rejt potenciált ez a piaci szegmens – derül ki a BÁV és a GfK Hungária Piackutató Kft. közös felméréséből.
A huszonkét elemből álló index a műtárgyak presztízse mellett többek között a piac vásárlók általi ismeretét, a műtárgyvásárlási szándékát, illetve a magyarok kockázatvállalási kedvét is mérte, az eredmények pedig tökéletesen mutatják a hazai állapotokat.
A kérdésekre százfokú skálán kapott, merőben különböző pontszámok – ezek 5 és 79 közt szóródtak, átlaguk tehát 39 volt – alapján egyértelművé vált, hogy az emberek egyelőre nem a műtárgyakban látják az egyedi otthonok kialakításának módját, de megtakarításaikat sem feltétlenül egy néhány év múlva magasabb áron eladható régiség megvásárlásába fektetnék.
A válaszadóknak
gondolta ugyanis csak úgy, hogy 2019-ben műtárgyat fog vásárolni, közülük azonban csak minden negyedik ember költene rájuk kétszázezer forintnál többet.
A helyzet akkor sem javult számottevően, ha a megkérdezetteknek egy hirtelen ölükbe hulló egymilliós összeg felett kellene dönteniük – ebben az esetben kilenc százalékuk fektetné a pénzét a kisebb-nagyobb műtárgyak vásárlásába, a többiek inkább hétköznapi termékekre, vagy épp hiteltörlesztésre fordítanák a váratlanul érkezett pénzt.
Nem a magyar háztartások anyagi keretei (a felmérés legalább 300 ezer forintnyi családi jövedelemmel rendelkezők megkérdezésével készült) tehát az egyedüli gátjai annak, hogy a vásárlási kedv nem meredeken ível felfelé, hiszen az adatok szerint 45 százalékuk szinte soha
noha a BÁV nevét 91 százalékuk ismeri – köszönhetően annak, hogy az 1951 óta ezen a néven létező, de számos alkalommal átalakult cég Magyarország legnagyobb múltú vállalkozása, jogelődjei pedig egészen az 1773-ban Mária Terézia által alapított Első Magyar Királyi Zálogházig nyúlnak vissza.
A válaszadók elenyésző része, mindössze egyetlen százaléka állítja csak magáról, hogy ismeri a műtárgypiacot, tehát van még tere az edukációnak ezen a területen, noha azt elismerik, hogy néhány jól megválasztott tárgy igenis emeli az otthonok presztízsét.
A válaszokat különböző korosztályok szerint csoportosítva egyértelműen látszik, hogy
A piacban mindezen adatok ellenére igenis komoly potenciál rejtőzik, az elmúlt évek fejlődése pedig várhatóan tovább folytatódik majd, köszönhetően a fiatalabb korosztály anyagi helyzetük javulásával kapcsolatos optimizmusának.
De mit vesznek az emberek?
Az első kutatási hullám eredményei szerint egyértelmű a a favorit:
a második és harmadik helyre pedig a főként nők által vásárolt ékszerek (35%), illetve az órák (24%) futottak be – derül ki a GfK által mért adatokból.
Némiképp meglepőnek tűnhet, de a papírrégiségek – grafikák, antik kéziratok, kéziratok és könyvek – két százalékkal (15%) megelőzik a kisebb-nagyobb szobrokra és kisplasztikákra vágyók arányát (13%), őket pedig a főleg a 18-29 éves korosztály által vágyott régi autók és motorok követik (11%), maguk mögött hagyva a bélyegeket (8%), illetve a fotót és plakátot (3%).
A főként magyar alkotók munkáira éhes válaszadók közül azonban csak minden ötödik tudott megnevezni olyan művészt, akitől szívesen vásárolna, így a döntés minden bizonnyal számos esetben impulzusszerű, bár a lehetséges vásárlók harmada az aukciósházak szakértőinél is tájékozódna a döntés előtt.
Kiemelt kép: BÁV, a fotón látható alkotások a BÁV május 14-i aukcióján kerülnek árverésre.
