Augusztus 12-én tartották a Szarajevói Filmfesztiválon Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjének premiervetítését. A film előtt hagyományos módon felkérték a rendezőt, hogy mondjon néhány szót az alkotásáról, írja a HVG. Szilágyi beszédében kiállt a kutatás szabadsága mellett, és elmondta, hogy
A rendező felszólalásának szövege ez volt:
A film, amit látni fognak, azért születhetett meg, mert én magam is tanultam feminista kritikát. Ezek a tanulmányok lehetővé tették, hogy egy film témájaként ismerhessek fel valamit. Ezek nélkül a tanulmányok nélkül, biztos, hogy soha nem gondoltam volna arra, hogy lehet ilyesmiről filmet forgatni.
Vannak olyan területek, amelyekhez nem utazással jutunk el, hanem egy nézőpont megtalálása révén fedezzük fel őket. Csak akkor válnak láthatóvá, ha szert teszünk egy bizonyos nézőpontra.
Bizonyos problémák, kérdések, igazságok a szerelemben, politikában, művészetben és tudományban csak a megfelelő szemszögből lesznek láthatóak, vehetőek észre. Különben láthatatlanok maradnak.
Abban bízom, hogy egyszer már létrehozott nézőpontokat, tudományos igazságokat, nem lehet, vagy nem örökre törvényekkel eltörölni. A Föld gömbölyű és forog. Nem lapos és nem a világ közepe. Nők és férfiak különböznek, de ebből nem fakad semmilyen hierarchia. Ajánlom a filmet Önöknek, és azoknak a tanáraimnak, akik a gendertudomány kérdéseivel foglalkoznak, és akiktől az létrehozásához szükséges nézőpontot kaptam.
Szilágyi Pécsett tanult magyar szakon, és itt ismerte meg először a feminista irodalomelméletet. A rendező filmjét jól fogadta a közönség, hamarosan az is ki fog kiderülni, díjazzák-e. Az Egy nap, amely egy három gyermekes anya egy viszontagságokkal teli napját dolgozza fel egyébként a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a filmes szakújságírók legjobb elsőfilmnek járó díját, amit az idei 10 legjobb európai film közé is jelöltek.
Pénteken derült ki, hogy a kormány rendelettel tiltaná be a genderszakot az ELTE-n és a CEU-n. Az ELTE elég gyorsan beadta a derekát, a CEU még kitart. Az Emmi egyébként hivatalos indoklást nem adott a betiltáshoz. Hollik István és Semjén Zsolt a lépést a keresztény kultúra védelmével, és a szak gazdasági értéktelenségével magyarázták, természetesen tévesen.
Kép: Kallos Bea/MTI
