Kultúra

Szörnyű füstíze volt a középkor söreinek

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 01. 25. 10:06

Ma bezzeg legalább ötvenféle típus közül választhatunk.
Korábban a témában:

Ha manapság belépünk egy boltba, legalább húszféle sör néz vissza ránk a polcról, köztük számos ízesített, vagy épp alkoholmentes darab, melyek közül a minőségibb darabokról már nem furcsa illatú mosogatólére, hanem egy kellemes italra asszociálunk.

Nem mindig voltak azonban ilyen kellemesek a nagy mennyiségben gyártott sörök – derül ki az Atlas Obscura vonatkozó cikkéből, mely egyértelmű határvonalat húz a fura ízű italok, illetve a modern utódok közé:

az ipari forradalom a mindennapokat megváltoztató évtizedeit.

A gőzgép feltalálásával indult korszakig a sörök ugyanis egy furcsa, füstös jeggyel rendelkeztek, melynek okai a maláta kezelésében keresendők.

A búza, árpa, vagy bármilyen gabonaféle csíráztatásával megszülető malátában a borok alapját adó szőlőfajtákkal, vagy a cidert adó almával ellentétben ugyanis nincsenek cukrok, így a keményítőket kell körültekintően kezelni.

Ezt a kezdetleges eszközök azonban egyáltalán nem tették lehetővé, így a malátáztatás folyamata is nehezebben folyt: a tűz feletti lábasba dobták a beáztatott, csírázófélben lévő gabonaszemeket, ahol azok aztán kiszáradtak, a tüzet adó fa jellegzetes illata azonban egy szempillantás alatt beette magát a születő malátába.

Az 1506-ben kiadott Hausbuch der Mendelschen Zwölfbrüderstiftung egy oldala / Fotó: Wikimedia Commons

 

A változás végül Nagy-Britanniában kezdődött: a folyamathoz a hirtelen olcsóvá váló szenet kezdték használni, ez pedig egy kémény közbeiktatásával elhozta a fura buké megszűnését, sőt, kontrollálhatóbb hőmérsékleti viszonyokkal is járt.

Sokkal könnyebb sörök skálája született, melyet az elégetett fák kora, a hőmérséklet, illetve a szándékosan füstölt maláta részaránya is befolyásolt.

Mindezek mellett azonban volt még egy komoly előnye az új italoknak:

a füstöletlen maláta miatt azok jóval frissítőbbé is váltak.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kihalt volna a régi módszer, hiszen Európa, illetve az Egyesült Államok számos kis főzdéje készít továbbra is hasonló darabokat, a bajorországi Bambergben pedig számos söröző kínálja a középkor óta változatlan formában készülő Rauchbier-eket.

Fotó: George M. Groutas

 

A szokás itteni fennmaradásának legfőbb oka meglepő módon azonban nem a hagyományőrzés, hanem a szénbányák teljes hiánya, így a sörfőzők maradtak a régi, jól bevált módszernél anélkül, hogy akár egyetlen pillanatra is eszükbe jutott volna a váltás.

A sörök világa az elmúlt egy évszázadban még sokszínűbb lett, az elmúlt tíz évben pedig Magyarországon is előtérbe kerültek a kis főzdék termékei, így ma már csak a legközelebbi boltig kell elsétálnunk, hogy különböző gyümölcsökkel, vagy épp nem hétköznapi komló- és malátafajtákkal egyedivé tett kisüzemi söröket kaphassunk.

A Dunán hajózva találkoztunk Budapest hercegével
Egy luxusjacht fedélzetén ismerkedtünk meg a magyar sörgyártás új csillagával, a Duke of Budapesttel, majd megkerestük az ország utolsó harcsapofáit.

 

Az Atlas Obscura nyomán
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.