Kultúra

Szörnyű füstíze volt a középkor söreinek

Ma bezzeg legalább ötvenféle típus közül választhatunk.
Korábban a témában:

Ha manapság belépünk egy boltba, legalább húszféle sör néz vissza ránk a polcról, köztük számos ízesített, vagy épp alkoholmentes darab, melyek közül a minőségibb darabokról már nem furcsa illatú mosogatólére, hanem egy kellemes italra asszociálunk.

Nem mindig voltak azonban ilyen kellemesek a nagy mennyiségben gyártott sörök – derül ki az Atlas Obscura vonatkozó cikkéből, mely egyértelmű határvonalat húz a fura ízű italok, illetve a modern utódok közé:

az ipari forradalom a mindennapokat megváltoztató évtizedeit.

A gőzgép feltalálásával indult korszakig a sörök ugyanis egy furcsa, füstös jeggyel rendelkeztek, melynek okai a maláta kezelésében keresendők.

A búza, árpa, vagy bármilyen gabonaféle csíráztatásával megszülető malátában a borok alapját adó szőlőfajtákkal, vagy a cidert adó almával ellentétben ugyanis nincsenek cukrok, így a keményítőket kell körültekintően kezelni.

Ezt a kezdetleges eszközök azonban egyáltalán nem tették lehetővé, így a malátáztatás folyamata is nehezebben folyt: a tűz feletti lábasba dobták a beáztatott, csírázófélben lévő gabonaszemeket, ahol azok aztán kiszáradtak, a tüzet adó fa jellegzetes illata azonban egy szempillantás alatt beette magát a születő malátába.

Az 1506-ben kiadott Hausbuch der Mendelschen Zwölfbrüderstiftung egy oldala / Fotó: Wikimedia Commons

 

A változás végül Nagy-Britanniában kezdődött: a folyamathoz a hirtelen olcsóvá váló szenet kezdték használni, ez pedig egy kémény közbeiktatásával elhozta a fura buké megszűnését, sőt, kontrollálhatóbb hőmérsékleti viszonyokkal is járt.

Sokkal könnyebb sörök skálája született, melyet az elégetett fák kora, a hőmérséklet, illetve a szándékosan füstölt maláta részaránya is befolyásolt.

Mindezek mellett azonban volt még egy komoly előnye az új italoknak:

a füstöletlen maláta miatt azok jóval frissítőbbé is váltak.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kihalt volna a régi módszer, hiszen Európa, illetve az Egyesült Államok számos kis főzdéje készít továbbra is hasonló darabokat, a bajorországi Bambergben pedig számos söröző kínálja a középkor óta változatlan formában készülő Rauchbier-eket.

Fotó: George M. Groutas

 

A szokás itteni fennmaradásának legfőbb oka meglepő módon azonban nem a hagyományőrzés, hanem a szénbányák teljes hiánya, így a sörfőzők maradtak a régi, jól bevált módszernél anélkül, hogy akár egyetlen pillanatra is eszükbe jutott volna a váltás.

A sörök világa az elmúlt egy évszázadban még sokszínűbb lett, az elmúlt tíz évben pedig Magyarországon is előtérbe kerültek a kis főzdék termékei, így ma már csak a legközelebbi boltig kell elsétálnunk, hogy különböző gyümölcsökkel, vagy épp nem hétköznapi komló- és malátafajtákkal egyedivé tett kisüzemi söröket kaphassunk.

A Dunán hajózva találkoztunk Budapest hercegével
Egy luxusjacht fedélzetén ismerkedtünk meg a magyar sörgyártás új csillagával, a Duke of Budapesttel, majd megkerestük az ország utolsó harcsapofáit.

 

Az Atlas Obscura nyomán

Ajánlott videó mutasd mind

The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup

Csernobil karma még ma is halálos

Nem véletlen, hogy csak néhány ember tudja, merre van, a zónán belül. Kérdés, hogy a turistahadak érkezésével, meddig maradhat titokban a helye.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.