Kultúra
Róma, 2016. március 25.
A római Colosseum a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis (keresztút) elõtt 2016. március 25-én. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)

Két évezredet várt Róma, hogy megbocsásson költőjének

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2017. 12. 17. 19:01

Házasságtörésben lehetett benne Ovidius keze, akinek a száműzetését csak most vonta vissza Róma városa. Későn, Ovidiusnak a Fekete-tenger partján kellett meghalnia.
Korábban a témában:

Közel kétezer évvel azután, hogy a birodalom peremére száműzték a híres költőt, Ovidiust, Róma városa végre megbocsátott neki és visszavonta száműzetését – írja a Telegraph. Még Augustus császár döntött úgy 8-ban, hogy Ovidiust a Fekete-tenger partjára, Tomisba, a mai romániai Konstancába száműzi. Ovidius ott is halt meg, soha többé nem látta Itáliát, hiába küldött egy csomó kérvényt a császárhoz, hogy hadd térhessen haza.

Hogy miért kellett elmennie Ovidiusnak, az a mai napig rejtély. Az Átváltozások írója szerint „carmen et error”, azaz egy költemény és egy hiba miatt. A valóság prózaibb lehet (vagy költőibb): Ovidiusnak köze lehetett a császár unokájának házasságtöréséhez.

A római városi tanács csütörtökön határozott arról Augustus császári hatóságának késői örököseként, hogy visszavonja a száműzetést. A döntést a költő halálának 2000. évfordulójára időzítették, ami 17-ben történt. A kezdeményező az Öt Csillag Mozgalom, ami öt éve felrázta az olasz politikai életet, a polgármestert is ők adják.

OVID (43 BC-c17 AD) Roman poet - Portrait de Ovide (Publius Ovidius Naso, 43 av JC-17 ap JC) poete latin ©Bianchetti/Leemage
OVIDIUS (Kr. e. 43- Kr. u. 17) római költő portréja (Publius Ovidius Naso) ©Bianchetti/Leemage

A Telegraph felidézte, nem ez volt az első eset, hogy az olaszok megbocsátanak egy történelmi alakuknak. Tavaly Gubbio városa kért bocsánatot, mert részt vett Dante, a költő üldözésében, aki egy belviszály közepén találta magát, csalással és megvesztegetéssel vádolták meg, menekülnie kellett. Többé nem is járt Firenze környékén. Hiába volt firenzei ügy ez, gubbiói származású volt a magisztrátus, aki aláírta a halálbüntetést. Maga Firenze is elnézést kért 2008-ban a költőtől, bár kissé megkésve.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Alessandro Di Meo)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.