Teljes nevén Stephen Edwin King 1947. június 21.én született a Maine állambeli Portland városába, következésképp nem véletlen, hogy számos műve játszódik ebben az államban. Kétéves volt, amikor apja elhagyta a családot, ettől kezdve anyja nevelte őt és bátyját. Hétévesen megtalálta apja horror és sci-fi könyveit, és – nem kis részben a rikító borítók miatt – teljesen a műfaj hatása alá került.
King első története tizennyolc éves korában jelent meg Fiatal sírrabló voltam címmel, első „profi” novellája, Az üvegpadló két évvel később, 1967-ben látott napvilágot. Nem akart messze kerülni otthonától, ezért Maine állam egyetemén tanult, egyetemistaként dolgozott és lázadt, tiltakozott a vietnami háború ellen. Végzése után nem tudott elhelyezkedni, egy évig mosodában és benzinkútnál dolgozott, majd 1971-től középiskolában tanított angolt, miközben folyamatosan írt.
King élete 1973-ban változott meg, a Doubleday Kiadónál megjelent Carrie című regénye. A telekinetikus képességekkel rendelkező lányról szóló mű kéziratát először kidobta, csak felesége biztatására halászta ki a szemétkosárból, hogy befejezze. A történetet azóta kétszer is filmre vitték, először 1976-ban Brian De Palma, másodszor pedig 2013-ban Kimberly Peirce rendezésében.
A kedvező fogadtatásnak és a magas honoráriumnak köszönhetően King főállású író lett, de a hirtelen jött népszerűség miatt kicsúszott a lába alól a talaj. Művei évekig a kábítószer és az ital hatása alatt születtek, függőségéből terápia és családja segítségével lábalt ki.
Az álnév kiötlésekor Richard Stark egyik krimije hevert az asztalán, és a kanadai Bachman-Turner Overdrive lemezét hallgatta; nem mellesleg a Richard Stark is álnév, mögötte Donald E. Westlake rejtőzik.
A horrorírónak beskatulyázott King legnagyobb vállalkozása A setét torony című nyolcrészes sorozat, melynek főhőse a harcos, aki rendíthetetlenül tör a metafizikai jelentést is hordozó torony felé. A kötetekben a sci-fi, a fantasy, a horror és a western elemei keverednek, az ebben teremtett világon alapuló filmet Idris Elba főszereplésével az idén mutatták be. 1982-ben drámaibb, romantikusabb és már-már realista oldaláról mutatkozott be A remény rabjai című könyvével, és ezt a vonalat folytatta 1996-ban A halálsoron. Utóbb mindkét regényt a magyar származású Frank Darabont vitte filmre.
King rendkívül termékeny író, hatvannál is több regénye és több száz novellája jelent meg, több könyvet más szerzőkkel közösen jegyez. Művei sok ponton találkoznak egymással, nevek és személyek vándorolnak egyik könyvéből a másikba. Szinte valamennyi művét filmre vitték, a Tortúra női főszerepéért Kathy Bates Oscar-díjat kapott. A legnagyobb sikert a Stanley Kubrick által rendezett Ragyogás érte el Jack Nicholson tébolyult mosolyával. Az író egyébként olyannyira elégedetlen volt a filmmel, hogy elkészítette saját változatát, amely természetesen megbukott. Művei alapján tévésorozatok is készültek, ilyen volt az AZ, a Búra alatt, a Haven és a Kingdom Hospital. Az 1986-ban megjelent AZ című művéből Andy Muschietti rendezett filmet, amelyet szeptember eleje óta játszanak a mozik hatalmas sikerrel.
1999-ben súlyos baleset érte, sétálás közben elütötték, akkor úgy tűnt, egyik lábát amputálni kell. Tíz nap alatt öt operációt hajtottak végre rajta, és hosszas lábadozás után sikerült felgyógyulnia. A „bűnös autót” ügyvédje megvette, és a roncstelepre küldte, King nagy bosszúságára, aki személyesen szerette volna ripityára törni. A baleset annyira megviselte, hogy
Az írás mellett focizik, írótársaival alapított együttesében gitározik és énekel. Számos díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a rangos Nemzeti Könyvalap életműdíját is, könyvei milliós példányszámban kelnek el. A jogdíjakból hatalmas vagyonra tett szert, de bőkezűen adakozik is. Saját bevallása szerint évente négymillió dollárt fordít jótékonysági célokra. Különcsége az autogramosztás terén is megnyilvánul: a rajongók csak egy internetes listára feliratkozva kaphatják meg aláírását. Három gyermeke közül kettő is az írást választotta hivatásul, egyikük Joe Hill néven saját jogán elismert horrorszerző.
