Az L. Simon László által az elmúlt fél évszázad legnagyobb budapesti műemléki felújításának nevezett – valójában ennél jóval bonyolultabb – Budai Várbeli beruházás részeként 2016 májusában tették le a második világháború során súlyosan sérült, majd lebontott egykori Királyi Lovarda alapkövét, a PestBuda friss híre szerint pedig szinte napra pontosan egy évvel később el is kezdett kiemelkedni a földből a Hauszmann Alajos eredeti, 1899-ben született terveinek felhasználásával újra testet öltő épület, melyet a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső, illetve a Lovardához vezető lépcső újjáépítése is követ majd.
Az aktuális állapot – az alapozás, illetve az első falrészek megjelenése – tökéletesen látszik Bukovszki Péter fotóin:
Az 1901-re elkészült épület egyébként a háború során csak negyven százalékos kárt szenvedett, így még bőven a megmenthető kategóriába esett, de a Kádár-kor hajnalán a bontása mellett döntöttek, 1954-ben pedig teljesen el is tűnt a Budai Vár még mindig romos látképéből.
A beruházásra a kezdeti hírek szerint kétmilliárd forintot különítettek el, de az Átlátszó 2016. augusztusában kiszúrta, hogy a Csikós udvar területén folyó, 1912 négyzetméteres alapterületű lovarda nettó 3,479 milliárd forintból készül majd el, ezt az összeget pedig az állam teljes egészében a költségvetésből finanszírozza.
A lovasprogramok mellett báli és kiállítási helyszínként is használni kívánt épület a két évvel ezelőtt közzétett látványtervek szerint így fest majd:
A kormány szerint egyébként akinek nem tetszenek a tervek, vagy épp nem támogatja az újjáépítést, az nemzeti érdekeket támad.
