Mint korábban írtuk, nem számolt be Bajor Imre tegnapi haláláról a köztelevízió. Sem a tegnap esti, sem a ma hajnali, reggeli Híradókba nem fért be a népszerű színész-komikus gyászhíre.
Jogosnak éreztük megkérdezni a Magyar Televíziótól és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól, hogy vajon miért történt mindez, vajon milyen szerkesztési koncepció áll a háttérben.
Ezt a választ kaptuk:
“Sajnálatos módon nagyon sok haláleset történik, mindről az esti 35 perces Híradó – érthető módon – nem tud beszámolni. A Híradó gyakorlata szerint, művészek esetében a Kossuth-díj az a „választóvonal”, amely esetben egy halálhír feltétlenül bekerül az összeállításba. Bajor Imre – noha több elismeréssel méltatták kiemelkedő munkásságát – nem volt Kossuth-díjas.”
Az MTVA emlékeztetett bennünket arra is, hogy:
“Bajor Imre haláláról a nemzeti hírügynökség, valamint a hirado.hu is részletes összeállítást közölt. A Kossuth Rádió délutáni Krónikája, az Esti Krónika és a Késő Esti Krónika is megemlékezett róla tegnap, ugyanakkor híreiben a Kossuth, a Dankó, a Bartók és a Petőfi adók is elmondták a gyászhírt.”
Bajor Imre mellesleg – sok-sok elismerése mellett – 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, ami az egyik legnagyobb állam által adományozható kitüntetés egyik fokozata.
Érdekes tény, hogy bár Bajor Imre halálhíre nem fért bele a köztévé műsoridejébe, a mai 6.30-as Híradóban azt nem felejtették el tudatni a nézőkkel, hogy Rétvári Bence EMMI államtitkár ajándékcsomagokat adott erdélyi árvagyerekeknek.
Kattintson a képre és gyönyörködjön!
És hogy miért hazudik a közmédia?
Mert korábban is beszámoltak olyan művészek haláláról, akik bár soha nem kaptak Kossuth-díjat, egy ország kedvencei voltak. Ilyen volt például Hollósi Frigyes 2012-es, Kézdy Görgy 2013-as, Bódi László “Cipő” szintén 2013-as vagy éppen Csala Zsuzsa 2014-es gyászhíre.
Ferdítőgép közpénzből
A köztelevízió, de inkább egészében véve az egész magyar közmédia, csak nagy nehézségek árán nevezhető a közérdekű, alapos és hiteles tájékoztatás fellegvárának.
Szeretnek például retusálni. Ne feledkezzünk meg arról az esetről, amikor 2011-ben az Orbán Viktort többször is bíráló EP-képviselő, Cohn-Bendit Magyarországon járt, az m1 úgy számolt be a francia politikus sajtótájékoztatójáról, mintha Cohn-Bendit elmenekült volna onnan a köztévé kellemetlen kérdései elől. Utólag persze kiderült, hogy mindez hazugság. Fun fact: a hamisított felvételt készítő szakember, Papp Dániel mára az MTVA tartalomszolgáltatási igazgatója lett.
Vagy vegyük a lomnicizásként elhíresül történetet, amikor az m1 és a Duna TV híradójában – csakúgy, mint a bűnözőket – kiretusálták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét. A közmédia videótárába is meghamisítva került fel a videó. Később az mtv riportere azt mondta, feletteseitől kapta az utasítást, hogy „ennek így kell lennie.”
És ott van természetesen az a mókás eset is, amikor 2012-ben az ellenzék által szervezett, úgynevezett operaházi tüntetés alkalmával “nem találták a demonstrálókat”. Vígh András riporterből azóta olyan ikonikus mém lett, hogy a fal adta a másikat.
Nemrég az Eurovíziós dalfesztivált megnyerő, egyáltalán nem KDNP-kompatibilis szakállas osztrák nőről nem szóltak egy szót sem. Conchita Wurst győzelme hiába volt egész Európában vezető hír, a magyar köztévé erről nem vett tudomást.
Obersovszky – akkor is kimosdatom Schmitt Pált, ha nyakig kell elmerülnöm az emberi ürülékben – Péterről pedig még egy szót sem ejtettünk.
