„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a Műcsarnok, életének 117. évében, méltósággal viselt szenvedés után elhunyt. Halálának oka gondatlanság, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű testület felelőtlen viselkedése.” – áll abban gyászjelentésben, amely alatt aláíróként az „Összefogás a kortárs művészetért” szervezet szerepel.
Csoszó Gabriella, az akció egyik szervezője a Hír24-nek elmondta, a gyászjelentést nem egy hivatalos szervezetként adták közzé, hanem több művész, esztéta közös tiltakozásaként. A gyászjelentés konkrét kultúrpolitikai kritikát is megfogalmaz. „Felépült a magyar Millennium évében, leépült a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Szakmai tevékenységét végképp felszámolta az MMA.
A Képre kattintva galéria nyílik!
Egy éve áll a bál
Hétfőn az Országgyűlés megszavazta, hogy a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémiához kerüljön. Nem csupán a működtetés, a vagyonkezelés száll az egykor MDF-közeli képzőművészek által alapított, sokáig Makovecz Imre által vezetett, s a közelmúltban az alaptörvénybe is beemelt szervezetre, hanem a tulajdonjog is.
Ahogy mi is megírtuk, a Műcsarnok körül tavaly óta áll a bál. 2012 novemberében határozott a kormány arról, hogy az MMA a Vigadó után megkapja a kortárs művészet fellegvárát is. Hogy ez narancsos falon belül is milyen hullámokat vetett, jól illusztrálja, hogy a hírre lemondott a már a Fidesz-érában kinevezett, nem mellesleg sikeres igazgató, Gulyás Gábor. (Gulyás nevéhez köthető a pompás Bukta Imre-tárlat, aBizottság-emlékkiállítás és a Mi a magyar?. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs tárlatnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Mások mellett a kormány liblingje, az MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György is támadta emiatt Gulyást. Szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”. Állítólag egy videó borította ki Feketét, amelyben az alkotó levizeli a szerb-magyar határt.)
Fekete egyébként már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Művészek korábbi tiltakozása:
