Kultúra

Bruce Willis segít Matolcsynak

Többmilliárdos költségvetési bevételt remélhetünk a Die Hard legújabb részének hazai forgatása után. Még a stábtag zacskós teje után is termelődik adóbevétel. A húszezermilliárd forint körül mozgó államadósság törlesztéséhez azonban még így is legalább tízezer további alkalommal kellene Budapesten drágán adnia az életét McClane hadnagynak.

Atomtámadás a Hősök terén, marslakók a Nagy diófa utcában, az Eiffel-torony a Szabadság téri szovjet emlékmű helyén. Csupa remek lehetőség Magyarország és fővárosa számára, hogy a világ közepévé válhasson. Még akkor is, ha ez mind kamera előtt, rendezői parancsszóra történik. Illetve az atom és a marslakók esetében főleg akkor.

Budapest eddig is kedvelt központja volt a hollywoodi filmiparnak, de a régió filmrendezői is gyakran látogatnak a magyar fővárosba vagy a konglomeráció filmstúdióiba. Az igazi fellendülés 2004-ben kezdődött, amikortól fogva egy törvénymódosítás értelmében a filmforgatások jelentős, 20 százalékos adókedvezményben részesülnek. Szinte azonnal betoppant Spielberg leforgatni nálunk a München című moszados-terrorost, Párizst és Rómát varázsolva az Andrássy út környékéből. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, a külföldi filmstábok pedig szépen lassan elkezdtek sorba állni a magyar főváros bejáratánál, hogy a város körüli profi stúdiók valamelyikében vagy kültéri helyszíneken, leginkább a belváros klasszicista épületei között lövöldözzenek, robbantgassanak vagy romantikázzanak, ízlés szerint.

2003-ban 1-2 milliárd forintot hoztak a magyar konyhára a külföldi stábok, filmprodukciók. A 2004-es kedvező adószabályozás-változást követően 2007-ben már 25 milliárd körül forgott ez az összeg, 2012-ben pedig a jelenlegi várakozások alapján közel 50 milliárdot zsebelhetünk be a külföldi forgatásokból. Legalábbis ezt saccolta Radnai Károly adószakértő a We love Budapest szervezésében csütörtökön tartott Budapest Reloaded-konferencián, ahol turisztikai szereplők, filmrendezők, a Die Hard forgatásának helyi szervezője, valamint az adószakértő szerepében ő értekezett arról, miért jó Magyarországnak és Budapestnek az, hogy ide jön külföldről évente több száz ember profi képzettséggel és felszereléssel, világszerte nézők millióinak szóló produkciókat leforgatni magyar helyszíneken.

A Die Hard jelenlegi részéből az adószakértő számításai szerint közel kétmilliárd folyhat be a költségvetésbe, de ezek még csak a hivatalos, magyar szállítókkal rendezett számlák alapján rendelkezésre álló számok. Ezenfelül ott van az a több száz stábtag, akik a magyar pénztárcához mérve magas külföldi keresettel rendelkeznek és ennek egy részét nálunk költik el szórakozásra, vásárolgatásra: eleszik, elisszák. A busás áfának köszönhetően ez további bevételeket termel a költségvetésnek, ráadásul a hazai kereskedők, szolgáltatók sem járnak rosszul. A több ezer fős hazai filmes szakmai rétegen kívül ráadásul minden nálunk forgatott nagyobb külföldi produkció több ezer alkalmi munkavállalót foglalkoztat. Közvetlen bevétellé alakulhat még az is, ha egy filmforgatási helyszínt felkapnak a turisták, ahogyan az történt a Harry Potter-filmekben látható angol kastéllyal vagy a tunéziai sivatagban felépített Star Wars-faluval.

Mennyit hoz a magyar konyhára Hollywood?
– 2003-ig a külföldi filmek éves költése 1,5-2 milliárd forint körül mozgott.
– 2004-ben az új adószabályozás szerint 20 százalékos adókedvezmény jár a filmgyártás költségeiből.
– 2007-re a külföldi filmek magyarországi költése 25 milliárd forintra emelkedik.
– 2012-ben a szakértők 50 milliárdos forgalomra számítanak.
– A külföldi filmek átlagosan csak 20 százalék támogatást kapnak, 80 százalék friss befektetés, amit itt költenek el.
– 2012-re biztosan leelőztük a legnagyobb konkurenciát: Prágát.
– Magyarországon a stábok fizetnek: 27 százalék áfát, 37% EVA-t/10-19 százalék társasági adót, 2 százalék iparűzési adót, idegenforgalmi adót, területfoglalási díjat és a stábtagok utáni ekho-t.
– 100 filmgyártási egységből átlagosan 24-25 szazalékos bevétel születik.
– A stábtag áfával terhelt kenyeret, tejet, Guccit, Pradat vesz, ami tovább növeli a költségvetési bevételeket.
– 5000 emberes szakembergárdát és több ezer alkalmi munkavállalót foglalkoztatnak.

A konferenciára meghívott vendégek előadásaiból és a kerekasztal-beszélgetésekből kiderült, hogy a legelőnyösebb megjelenési forma számunkra mindenképpen az, ha Budapest Budapestként szerepelhet egy nagy költségvetésű külföldi produkcióban, a legnagyobb konkurensünk pedig Prága. Illetve csak volt, mert abban egyetértés született, hogy a cseh mézeskalács-fővárost már magunk mögött hagytuk. Bár már a csehek is bevezették a kedvező adózást a külföldi stábok számára, nálunk jóval gördülékenyebb rendszerben és régebb óta működik. Ez. Legalább. Ahogy Cserveny János, a Die Hard helyszíni menedzsere fogalmazott, a legnagyobb gond továbbra is az, hogy Budapest valójában 24 városból áll. Ugyanis még mindig rendkívül, a nyugati filmesek számára érthetetlenül és indokolatlanul bonyolult a magyar bürokratikus útvesztő, amit egy-egy helyszín lefoglalásáért be kell járni, illetve amit általában az általuk megbízott magyar helper (segítő) bejár, de ez a végeredmény szempontjából mellékes, hiszen ez is idő. Az idő pedig a filmforgatás alatt nemcsak pénz, de dupla, sőt tripla pénz.

Cserveny János szerint nyersanyagok árában nem nagyon tudunk versenyezni, de a helyszínekhez kapcsolódó költségekben igen. Budapest sokszínű városarculattal rendelkezik, ezért klasszicista Rómát és eklektikus Párizst is könnyen alakíthat. A régi bérházak szomszédságában megtalálhatóak a modern irodaházak, egy óra távolságban pedig már tópart is van a sétálós-romantikázós jelenetekhez. Ehhez jön bónuszként egy nagyjából 5000 fős, nemzetközileg elismert filmes szakembergárda a díszlettervezőktől a sminkesekig.

Amit a Die Hard és a hasonló produkciók után befolyt pénzért és a nemzetközi reklámért cserébe ki kell állnia a budapestieknek: útlezárások a belvárosban (ebből a film helyszíni menedzsere szerint lesz még jó pár), valamint Budapest többnyire még Moszkvát/Bécset/Berlint/Párizst alakítja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik