Belföld

Fliegauf: nem Balog államtitkár a hülye

Balla István
Balla István

2012. 03. 25. 18:00

Április 5-én mutatják be a mozik Fliegauf Bence Berlinále-nagydíjas filmjét. A téma forrónak ígérkezik: a Csak a szélt a romagyilkosságok inspirálták. A rendező eddig nem félt, és szerinte Berlinben nem Balog államtitkár volt a hülye.

Mekkora bátorság kell ma Magyarországon ahhoz, hogy a cigánygyilkosságokról, vagy legalábbis azok inspirálása alapján készítsen játékfilmet?

Ha sokat kérdezik, hogy mekkora bátorság kellett a filmhez, egy idő után az ember elkezd félni. Pedig nem gondolom, hogy félni kéne. Inkább az volt a nagy kérdés számomra, hogy jó lesz-e a film. Ha bevállalok egy rizikós témát, és kínos társadalmi kérdéseket teszek fel, és rosszul sikerül a film, abból borzasztó dolog sülhetett volna ki.

Berlinben azt nyilatkoztad, hogy bár még Magyarországon nem láthatta senki a filmet, de már „cigányseggnyalónak” nevezetek szélsőséges honlapokon. Mégiscsak forró témához nyúltál.

Egy belső, személyes filmről szóló – pozitív vagy negatív – kritikát egészen máshogy fogadok, mint ha egy olyan mozit csinálok, ami társadalmi problémára reflektál. Itt ugyanis azok is erre a társadalmi problémára reflektálnak, akik engem szidnak, vagy bármit mondanak a filmről. Ezért aztán sokkal könnyebb kezelni az ilyen beszólásokat, bírálatokat. A szélsőségesek pedig mindig kisebbségben vannak, csak nyugodtan hangoskodjanak. Azért persze, bízom benne, hogy lesznek kiegyensúlyozottabb kritikák is.

Fliegauf Bence (Fliegauf Bence)
Az ember egy idő után elkezd félni.
Fotók: Neményi Márton

A film elején felirat tájékoztatja a nézőt arról, hogy mi történt Magyarországon 2008-2009-ben, és arról, hogy a filmet ugyan a cigányok elleni sorozatgyilkosság inspirálta, de tényszerűen nem az eseményeket vagy azok egy részét mutatja be. Ez a felirat már Berlinben is látható volt?

Persze.

Akkor mi szüksége volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Berlinálén kis tájékoztató brossúrában minderre külön felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét?

Ezt tőlük kellene megkérdezni. Már korábban is elmondtam, hogy ez az egész egy hibás PR-akció volt. Fontos, hogy nem Balog Zoltán államtitkár volt itt hülye. Ő nem PR-szakember, ő egy államtitkár. Akik kitalálták ezt a PR-akciót, azok viszont teljesen hülyék voltak.

A Csak a szélben roma amatőr szereplőkkel dolgoztál. Ők hogy tudták feldolgozni, hogy itt embereket, gyerekeket csak azért öltek meg, mert cigánynak születtek? Hogy tudták eljátszani az áldozattá vált családot?

Nagyon keveset tudtak az ügyről a szereplők, és egyáltalán nem reflektáltak a gyilkosságokra. A filmben sem beszélnek a már megtörtént gyilkosságokról, egyszerűen csak van egy félelem bennük, hogy ők lesznek a következő áldozat. Az úgynevezett cigány értelmiséggel én nem beszélgettem a film előtt a romagyilkosságokról, én a válságövezetekben élő hátrányos helyzetű embereket ismerem. Ők kizárólag a kereskedelmi tévéket nézik, az ezekben jellemző minőségű híreket ismerik.

Magyarországon elég pontosan ismerjük ezt az elképesztő sorozatgyilkosságot. Így amint elindul a film, rögtön erős szorongás fog el bennünket, hiszen tudjuk, mi fog történni előbb-utóbb. A filmes eszközök, a sok közeli, remegős kép, a sejtelmes zörejek, a zene csak felerősíti ezt a szorongást. Máshol viszont nem ismerik a valós sztorit. Berlinben például ugyanúgy reagáltak, ugyanúgy rögtön érezték ezt a feszültséget a nézők?

A film egyrészt arra reflektál, hogy a támadássorozat idején, Magyarországon milyen volt a kisebbség helyzete. De ezen túl szerintem a rasszizmus egyetemes mintázatairól is beszél. Ezért, azt gondolom, hogy Bolíviában ugyanúgy érthető lesz az állandó félelem, mint Isztambulban, vagy bárhol máshol. Berlinben egyébként nagyon tanulságos volt, és nem is számítottam rá, hogy katartikusan fog hatni a nézőkre, amikor rájönnek, mit jelent a cím: „Csak a szél”.

Fliegauf Bence (Fliegauf Bence)
Kérdezték, miért nem inkább arról forgatok, hogy a nénit megölte a cigány.

A filmben a kisfiú – az egyik gyilkosság helyszínén – véletlenül kihallgatja két rendőr beszélgetését. A helyi erő azt magyarázza a pesti kollégának, hogy nem a dolgos cigányokat kellett volna „megcsinálni”, és ő pontosan tudja, hogy inkább kiket. Azt is kifejti, hogy a cigánygyerekeknek van egy szomorú tulajdonságuk: felnőnek, „és akkor már baszhatod”. A pesti rendőr erőtlenül próbál vitatkozni ezzel a nézettel. Ezek szerinted tipikus vélemények, attitűdök ma Magyarországon?

Miközben végigjártam a krízisövezeteket, találkoztam több rasszistával is. Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány. S mint mindennek, e torz és buta gondolkodási sémának is állandóan visszatérő elemei, tartalmi rímei vannak. Ez a jelenet erre reflektál. Magyarországon ezt lehet hallani.

Amellett, hogy a film bemutatja az állandó félelmet, azt a környezetet is pontosan ábrázolja, amiben a mélyszegénységben, nyomorban tengődő családok kénytelenek élni. Ha jól tudom, Cegléd környékén, Csemő mellett forgattátok a filmet. Hogy találtátok meg a helyszínt?

Csemő egy nagyon takaros kis hely, gyönyörű kis falu. Ott rendben vannak a dolgok. Van egy tanyagondnok, aki jóban van mindenkivel, és a polgármester asszony is támogatja. A település környékén viszont van egy csomó elhagyott tanya, ami nekünk azért volt jó, mert úgy be tudtuk rendezni ezeket, ahogy nekünk kellett. És nem akartam azt, hogy bemegyek, mondjuk Borsodba, vagy más olyan helyre, ahol már izzik a levegő. Ez érdekes lett volna, persze, de nem lehetett volna forgatni.

Fliegauf Bence (Fliegauf Bence)
Polgárjogi aktivistaként is hívnak.

Azt mondtad, hogy a Csak a szélnek inkább tévéfilmnek kellene lennie, nem mozifilmnek. Miért?

A tévének az lenne szerintem az egyik funkciója, hogy társadalmilag fontos történeteket meséljen el. Én azért nem nézek tévét, mert nem ilyen műsorok mennek benne. Azt viszont vérlázítónak tartom, hogy egy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb ügyéről, és társadalmi problémájáról szóló filmhez nem adtak a tévék egy fillért sem. Ülnek a döntéshozók, és azt mondják, hogy egy ilyen filmet nem támogatunk. Ez érthetetlen. Érthetetlenebb, mint hogy a mozgóképalaptól nem kaptunk pénzt.

A Berlinálén megkaptad a Zsűri Nagydíját. Ez nyilván azzal is jár, hogy a film „fesztiválturnéra”  indul. Hová hívták meg a közeljövőben?

Jövő héten megyünk Isztambulba, lesz Tel-Aviv, Torontó, Reykjavik, London, és megyünk Bolíviába is. A filmfesztiválok mellett az a fantasztikus, hogy egyfajta polgárjogi aktivistaként is meghívnak ide-oda. Tehát nem filmesként, hanem olyan emberként, aki gondolkodik ezekről a dolgokról. Az mindig szép, amikor egy film túlnő önmagán. nemsokára megyek például Németországba egy nagy emberjogi szervezet és a Heinrich Böll alapítvány által szervezett panelbeszélgetésre. ez nagyon megtisztelő, nagyon örülök.

Magyarországon két hét múlva mutatják be a filmet. Milyen fogadtatásra számítasz?

Azt látom, hogy nem járnak moziba az emberek. Nem csak ilyen filmekre, semmilyen filmre. Ezért nem várok nagy nézettséget, de nagyon fogok örülni, ha mégis sokan megnézik a filmemet. Ritkán lehet tőlem ezt hallani, de azért van olyan, amihez nem értek. A film promóciójához, hogy hogy kell eladni, például nem értek. Nem látok például plakátokat, de biztos lesznek majd.

Fliegauf Bence (Fliegauf Bence)
Érthetetlen, hogy a tévéktől nem kaptunk pénzt.

Azért van itt két „hívószó”: a berlini nagydíj, és a cigánygyilkosságok témája. Ez abszolút benne van a közbeszédben, hiszen most tárgyalja a bíróság az ügyet.

Azt tudom mondani, hogy én biztos megnézném a filmet, ha közönség lennék. Ez egy jó helyzet, mert az is előfordulhat, hogy csinálok egy filmet, amit még én sem néznék meg szívesen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.