Kultúra

Vajna: a filmalap nem szól bele az alkotói munkába

A Magyar Nemzeti Filmalap nem szól bele az alkotói munkába, sokkal inkább a kereteket akarja biztosítani - fogalmazott Andrew G. Vajna.

Andrew G. Vajna, a filmszakma megújulásáért felelős kormánybiztos a 42. Magyar Filmszemle szakmai fórumán beszélt, a kormánybiztosi koncepcióról, az Uránia Nemzeti Filmszínházban szombaton.

“A filmtámogatás új rendszerében fontos gondolat lesz, hogy az alkotói erő és a pénzügyi megvalósíthatóság találkozzon. Andy Vajna és Havas Ágnes producer, kormánybiztosi tanácsadó elmondta, az új rendszer bemutatása óta rengeteg kérdést kaptak, és mivel elképzeléseik még nem minden téren öltöttek végleges formát, nyitottak a szakma felől érkező javaslatokra.”

Andy Vajna kiemelte: a forgatókönyvek jelentik a filmtervek sarkalatos pontját, a beérkező projekteket – nem feltétlenül kész könyveket, hanem szinopszisokat, ötleteket és vázlatokat is – pontrendszer alapján értékelik majd. Az elbírálásnál szempont lesz a történetvezetés, a karakterfejlődés, a jelenetek és a filmterv kulturális mondanivalója.

A kormánybiztos szakszerű, garanciákra épülő értékelést ígért, megjegyezte, hogy a forgatókönyvekről döntő bizottságnak lesz saját véleménye, amely ugyanúgy számít, mint a pontrendszer. “Nem lesz megbízásuk arra, hogy másként szavazzanak, mint ahogy szívük diktálja” – jelentette ki a filmes szakember, hozzátéve: az a cél, hogy a filmalap minél szélesebb merítéssel dolgozhasson. “Meg tudunk, és meg is fogunk alapozni egy igazságos rendszert” – mondta.

Andy Vajna a legnagyobb kérdésnek azt tartja, hogy a filmalapnak lesz-e miből válogatnia. “Ha megvannak a forgatókönyvek, akkor könnyű a dolog, ha nincsenek, akkor nehéz feladat lesz”. Ezért nagy hangsúlyt fektetnek a filmtervek fejlesztésére, egészen addig, míg az anyagok megfelelnek a minőségi követelményeknek. “Filmeket akarunk készíteni, nem visszatartani embereket” – hangsúlyozta a szakma olyan képviselői előtt, mint Pataki Ági producer, Elek Judit és Enyedi Ildikó rendező, Kovács Gábor producer és Szalay Péter dokumentumfilm-rendező.

Andy Vajna elmondta: mivel kevés pénz van a művészeti ág támogatására, úgy döntöttek, az új rendszer arra épül, hogy a filmalap végigkíséri a segítségével készült munkákat. “Nem akarunk félretenni pénzeket, amelyeket aztán nem tudjuk, mikor használunk fel” – fogalmazott. Az indulásnál a pontrendszerben számít a projektek mögött álló rendező és producer szakmai múltja, bár a terveket az egyéni projektek alapján szeretnék elbírálni és támogatni. “Jó rendezőknek is vannak rossz filmjeik és fordítva” – magyarázta.

Az értékelés rendszerében minden egyes könyvnek meglesz a kritikája, pontosan lehet majd tudni, miért támogatják, miért utasítják el. Ha kell, a filmalap “kölcsön ad” az ötletek fejlesztésén dolgozó szakembereket. Ha az író elfogadja a koncepciót, az alap hetente szeretné látni az új oldalakat – mondta Vajna. A szakma részéről Pataki Ági megjegyezte: kissé rugalmatlannak találják ezt a feltételt.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy koprodukciók esetében sem fognak jóváhagyni kedvezőtlen elemeket, csak azért mert a projekt koprodukcióban készül.

Andy Vajna szerint a terveket művészi és kereskedelmi oldalról is vizsgálni kell, a felmerült aggodalmakra pedig azt válaszolta, nem az ő ízlése formálja majd a filmkultúrát. Azt viszont el kell fogadni, hogy a filmalap bizonyos költségvetési keretből dolgozik, így ehhez kell igazítani a koncepciót – mutatott rá.

Andy Vajna kifejtette: a nyilvános értékelés után következik a projektfejlesztés szakasza, a költségvetés összeállítása, a szereplők és a helyszínek kiválasztása. “Majd jön a legfontosabb kérdés, hogy van-e elég pénz. Ha igen, akkor kezdődhet a forgatás. A filmalap nem akar alkotói beleszólást, felügyelői szerepe lesz” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: ebbe beletartozik, hogy a szervezet egyszerűsíteni akarja az elszámolási feladatokat is, ezért ha szükséges, hetente csinál könyvelést. Az alap produkciós megbízottja pedig azt figyeli, hol tart a produkció.

Szomjas György rendező ennek kapcsán úgy fogalmazott, kényes feladat állami pénzt fektetni a filmekbe. Az elmúlt 20 évben kialakított magyar modell máshol is vágyott példa lett, lényege az önkormányzatiság volt – mutatott rá.

Az európai fórumokkal való együttműködés jelentőségére hívta fel a figyelmet Elek Judit, aki úgy vélekedett, a filmalapnak figyelembe kellene vennie a külföldi műhelyekkel kialakított kapcsolatokat. “Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem vagyunk egyedül, szinte csak koprodukciók lettek sikeresek az elmúlt időkben” – fejtette ki. Megjegyezte, fontos a dramaturgiai műhelymunka, a rendező, a producer és a forgatókönyvíró eddig maguk választották ki, hogy kik azok az emberek, akikkel ezt meg akarják valósítani. Havas Ágnes válaszában kiemelte, a filmalap nem korlátozza, hogy ki vesz részt a fejlesztésben.

Vajna szerint a filmtervfejlesztés szakaszában még nem, majd csak a gyártás kezdetén lesz szükség projektcégek alapítására. Az első két évben várhatóan a forgatókönyveken lesz a legnagyobb hangsúly – vélekedett a szakember, aki szerint az első évben mintegy 300 millió forintot szánna majd a könyvekre. A filmalap több száz szkriptet támogathat az első pár évben, hogy meglegyen az a 10-20 film, ami elkészülhet – jegyezte meg. Az elbírálás üteme eleinte nehézkesebb lesz, de aztán kialakul a tervek értékelésének remélhetőleg folyamatos ritmusa.

A filmtámogatás új rendszerének célja a magyar filmkultúra támogatása, hogy egy magyar film át tudja lépni a határt, fesztiválokon szerepeljen, és lássák a határon túli magyarok, a külföldi közönség. Vissza kell csalogatni a nézőket a mozikba – hangsúlyozta Andy Vajna.

(FOTÓ)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik