A rendezők szerint a korábbi belügyminiszter közszereplőként nyilatkozott nekik.
Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, hogy a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozza, hogy az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult és továbbra sem járul hozzá.
A politikus rögzíti, hogy a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései alapján családtagjai nem engedélyezhették a film bemutatását, csak ő tehette volna meg, ugyanis képmás és hangfelvétel közreadásához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett hozzájárulása szükséges.
A Biszku Béláról szóló dokumentumfilm, amelyet csütörtöktől az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítenek – valószínűleg műsoron marad, mivel Novák Tamás, a film egyik rendezője az MTI-nek azt mondta: a politikus nemcsak az 1956 utáni megtorlásokkor volt közszereplő, hanem akkor is, amikor a lakásában kamerák és mikrofon előtt nyilatkozott, illetve beleegyezett abba, hogy a beszélgetésekből film készül.
Novák Tamás elmondta: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni.
A filmet csütörtöktől Szentendrén és a szolnoki TISZApART moziban is vetítik.
A dokumentumfilmben Biszku Béla – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.
