Orbán Anita pénteken Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes meghívására a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén vett részt Rómában.
A külügyminiszter interjút adott a Corriere della Sera című napilapnak a római Palazzo Falconeriben, amelyben kérdezték arról is, hogy szerinte melyek a kormány fő eredményei és kihívásai „az új Magyarországon”. Azt mondta, hogy az országban nagy változás zajlik a gondolkodásmód terén, ugyanis a magyar nemzet hagyományosan eléggé pesszimista, de nemrég egy közvélemény-kutatás is arra jutott, hogy az emberek optimisták a jövővel és a gazdasággal kapcsolatban.
A külügyminiszter szerint az interjú elkészítésének napja is szimbolizálja, hogy Magyarország visszatért Európába: az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsán (ECOFIN) pénteken átment az ország uniós helyreállítási terve, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunkat is elfogadták.
Orbán a legnagyobb kihívásnak a gazdaság állapotát tartja, ugyanis hatalmas, közel 8 százalékos költségvetési hiányt örököltek az előző kormánytól.
Az újságíró felvetette, hogy nemcsak politikai ellenfeleik, hanem jogvédő szervezetek is aggodalmukat fejezték ki a Tisza Párt által sietve elfogadni tervezett alkotmánymódosítás miatt, amely a köztársasági elnök eltávolításáról is rendelkezik. Mi a válasza azoknak, akik attól tartanak, hogy a „rezsimváltás” érdekében ugyanazokat a kiskapukat használják, mint az előző kormány?
„Mi a jogállamiságon keresztül építünk fel egy jogállamiságon alapuló társadalmat. Jogi eszközöket használunk a rendszer megváltoztatására” – válaszolta a miniszter. Arról beszélt, hogy az előző hatalom elfoglalta az államot, Magyar Péter szavaival élve a saját bábjait helyezte számos állami intézmény élére, és sokuk mandátuma csak a 2030-as években járt volna le. Példaként megemlítette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amelyet a civil társadalom és az újságírók ellen hoztak létre, de felszámolták.
A riporter ezután azt hozta fel, hogy sokan meglepődtek azon, hogy miért nem megfosztási eljárással távolítják el az államfőt.
Orbán Anita azt mondta, azért nem ezt az utat választották, mert az Alkotmánybíróság sem független, a bíráit az előző miniszterelnök nevezte ki. Hozzátette, hogy most azon dolgoznak, hogy helyreállítsák a bíróság tekintélyét. „Gyorsan szeretnénk haladni, mert rengeteg dolgunk van. Magunkkal kezdtük: bevezettük a miniszterelnök és a parlamenti képviselők mandátumának korlátozását” – folytatta.
Számos európai ország beleegyezett abba, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, de a Tisza nem. A kérdés arra vonatkozott, hogy ebben az ügyben miért Orbán Viktor vonalát követik.
Ebben a kérdésben politikánk változatlan. A magyar választók azzal bíztak meg, hogy ne küldjünk fegyvereket, hanem más eszközökkel segítsünk: humanitárius segélyekkel és szankciókkal
– hangzott a válasz.
Mennyire befolyásolja a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése azt, hogy elutasítják Kijev gyorsított EU-csatlakozási folyamatát, firtatta a riporter.
A külügyminiszter azt mondta, hogy mindig is nagyon egyértelműen kifejezték, hogy az EU csatlakozási módszertanának megfelelően a teljesítményen alapuló csatlakozást támogatják. Úgy vélik, hogy minden országnak ugyanazt az utat kell bejárnia, és ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie. Szerinte ez a kérdés az EU hitelességéről is szól. A kisebbségek tekintetében sikerült kétoldalú megállapodást kötniük Kijevvel, ami elengedhetetlen feltétele volt a kapcsolatok újraindításának, tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szükség van a párbeszédre Moszkvával, Orbán Anita azt mondta:
Oroszország földrajzi elhelyezkedése, mérete, hatalma és történelme miatt továbbra is fontos ország marad Európában. Nagyon pragmatikus kapcsolatot keresünk Moszkvával, [ami] szuverén nemzetek között [áll fenn].
Orbán Anita azt is elmondta, hogy Magyarországot a 6 EU-s és 6 nyugat-balkáni tagország által alkotott csoportosulásba először hívták meg kvázi megfigyelőként Magyarországot. Az ülés közepén felkérték az országot, hogy legyünk teljes jogú tagok, amit a külügyminiszter el is fogadott. Szerinte azért fontos, hogy csatlakoztunk a csoporthoz, mert közvetlenül szomszédai vagyunk a Nyugat-Balkánnak, a kormány fontosnak tartja ezeknek az országoknak az EU-integrációját, az uniónak pedig érdeke a régió stabilitása. A tárgyaláson részt vett több külügyminiszter társa is, szerb kollégájával pedig megragadták az alkalmat, hogy először tartsanak kétoldalú egyeztetést a Római Magyar Akadémia épületében, tette hozzá.
