Nagyvilág europoli

Ez lesz a következő nagy vétó

Olivier Hoslet / EPA / MTI
Olivier Hoslet / EPA / MTI
A magyar kormány régen képes volt eredményeket kialkudni a vétó fegyverével, és hamarosan lesz egy újabb nagy lehetőség, hogy Orbán ismét elérjen valamit. Ám addig jöhet még egy komoly akadály.

Az Európai Unióban kevés olyan alkalom akad, amikor minden tagország szavazatára szükség van. Az EU döntéshozatala alapvetően úgy működik, hogy mindig a lehető legtöbben értsenek egyet valamiben. A bizottság előjön egy javaslattal, amire a parlamentnek és a tanácsnak is igent kell mondania. Így beleszólásuk van a döntésekbe a direkt erre választott képviselőknek és a tagországok vezetőinek is.

Utóbbiaknak persze jóval nagyobb beleszólásuk, ezért nagyobb egyetértésre is törekszenek. Az Európai Parlamentben ülő választott politikusok igyekeznek kihasználni politikai vitákra azokat a kereteket, amelyeket ez a fórum biztosít nekik. A tagállamok vezetői viszont valódi döntéshozók, ráadásul ők fizetik a csekket is, így itt szinte minden esetben törekszenek arra, hogy a lehető legtöbb tagország mondjon igent valamire.

Ez azonban az elmúlt évek alatt változott valamelyest.

Hiába követelmény az uniós törvényhozás kis részénél az, hogy a tagállamok egyhangúlag szavazzanak, a legtöbb esetben elég az úgynevezett minősített többség – korábban mégis szinte minden döntés egyhangú voksolással született meg. Senkinek sem volt érdeke megosztani a tagállamokat, hiszen a döntéseknek akkor van legitimitásuk, ha a legtöbb tagállam beáll mögéjük. Az utóbbi időszakban ez az egyhangúság gyengült, bár még mindig erős.

A gyengítésben kiemelkedő szerepe volt Magyarországnak is. A magyar kormány ugyanis politikai fegyverként használta a tanácsban azt a vétót, amelynek a szerepe alapvetően az lenne, hogy a nagy tagállamok összeverődve se tudják elnyomni egy-egy kisebb tagállam érdekeit. A legtöbb tagállamnak van valamilyen belső problémája vagy konfliktusa külső szereplőkkel (ilyen például a kisebbségi jogok kérdése Spanyolországban, vagy Ciprus vitája a törökökkel). A vétónak az lenne a valódi szerepe, hogy ezeket a problémákat figyelembe vegye.

Ám a vétó eszköze el tud értéktelenedni, ha nem a megfelelő ügyben használják. Magyarország például az utóbbi időszakban leginkább politikai fenyegetésre, nem a valós saját érdekei képviseletére használta fel.

Az esetek túlnyomó többségében nehéz volt a többi tagállam számára eladni azt, hogy valóban a magyar érdekek képviseletéről van szó. És ma már a többi ország is felismeri, ha a vétót egy tagállam valójában otthoni politikai kommunikációra szeretne felhasználni.

Ez meg is gyengítette a vétók erejét.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik