Az Európai Unió vezetőinek budapesti informális találkozóján elfogadták az uniós kormányfők az úgynevezett Budapest deklarátumot az új európai versenyképességi megállapodásért.
A megállapodásban elsőként együttérzésüket fejezik ki a spanyolországi árvizek áldozataival, majd folytatják, hogy megegyeztek a közös irányokban az európai gazdaság versenyképesebbé tételében. Üdvözlik a két jelentős tanulmányt, ami az utóbbi időben a versenyképességről készült, mindkettőt olasz miniszterelnökök írták. Az egyiket Enrico Letta, a másikat Mario Draghi.
A deklarátum tizenkét pontból áll, ezekben egyeztek meg az uniós vezetők:
- Az egységes piac lehetőségeit a legjobban ki szeretnék használni, ezért felkérik az Európai Bizottságot, hogy erről egy alaposabb tervet készítsen 2025-re.
- Komoly lépéseket tesznek a tökepiaci unió felé.
- Bitzosítják a megújuló ipart és a dekarbonizációt.
- Drasztikus egysszerűsítési programot indítanak, hogy kevesebb akadály legyen a vállalkozások előtt.
- A külügyi főképviselő jelentést tesz a privátcégek bevonására a védelmi iparba.
- A GDP három százalékát kutatás-fejlesztésre fogják költeni 2030-ig.
- Energiauniót építenek az energiaszuverenitásért.
- Hatékonyabb körforgásra épülő gazdaságot építenek.
- Felgyorsítják a digitális átállást.
- Befektetnek a tehetséges európaiak képességeibe.
- A WTO-ra EU-központú kereskedelmi politikát építenek.
- Versenyképessé és ellenállóvá teszik a mezőgazdaságot.
