Nagyvilág

A Boko Haram végzett a csádi hadsereg 40 katonájával, majd elvitték az összes fegyvert a laktanyából

Joris Bolomey / AFP
A csádi biztonsági erők tagjai állnak a tűz helyszínén egy lőszerraktárnál N'Djamenában 2024. június 19-én.
Joris Bolomey / AFP
A csádi biztonsági erők tagjai állnak a tűz helyszínén egy lőszerraktárnál N'Djamenában 2024. június 19-én.
A Magyar Honvédség 200 fős magyar katonai missziót készül küldeni a Száhel-övezeti országba.

Újabb rajtaütést hajtott végre a csádi hadseregen a Boko Haram dzsihadista szervezet a Csád-tó térségében, a támadásban mintegy negyven katonát megöltek, közölte hétfőn a közép-afrikai ország elnöki hivatala. „Mahamat Idriss Deby Itno elnök hétfő reggel a helyszínre sietett, és utasítást adott a támadók üldözőbe vételét és elfogását célzó hadműveletre” – írták.

A meglepetésszerű támadás egy kétszázfős laktanyát ért vasárnap az apró szigetek szabdalta mocsaras vidéken, a nigériai határ közelében.

A lázadók 22 órán át ostromolták a laktanyát, majd megszállták, felgyújtották a hadsereg ott található járműveit, és magukkal vittek sok kézifegyvert.

A Boko Haram gyakran hajt végre támadásokat a csádi hadsereg ellen a Csád-tó térségében, amely a Boko Haram, illetve Iszlám Állam dzsihadista szervezetből kivált Nyugat-Afrikai Iszlám Állam (ISWAP) fegyvereseinek hátországa.

A Boko Haram 2009-ben jelent meg Nigériában, ahol azóta már 40 ezer embert gyilkolt meg, és több mint kétmilliót tett földönfutóvá a szervezet, majd tevékenységét kiterjesztette a szomszédos államokra. Fegyveresei 2020 márciusában támadást indítottak a Bohoma-félszigeten lévő jelentős csádi támaszpont ellen, és mintegy száz katonát megöltek. Ez volt a csádi hadsereg valaha elszenvedett legnagyobb vesztesége. Válaszul a hadsereg, még Idriss Deby Itno marsall, a jelenlegi elnök apja vezetése idején nagyszabású hadműveletet indított a dzsihadisták ellen.

Szeptemberben Déby Itno elnök a pekingi Kína-Afrika-csúcstalálkozó után ellátogatott Budapestre, hogy véglegesítsék a Csád és Magyarország közötti biztonsági együttműködési megállapodásokat. Sajtóhírek szerint a csádi elnököt hetekkel a megválasztása után, már júniusban várta a magyar kormány, akkor azonban még azért nem tudott jönni, mert fegyveres összecsapások voltak a hadsereg és iszlamista csoportok között Csádban.

A Magyar Honvédség 200 fős magyar katonai missziót készül küldeni a Száhel-övezeti országba, arról viszont továbbra is vajmi keveset tudni, hogy pontosan mikor és miért. Annyi biztosan tudható, hogy az USA kivonja csapatait az országból, Orbán Viktor pedig a véres harcok után gratulált a békés választáshoz a csádi elnöknek. Egy szeptemberi, a magyar miniszterelnök által jegyzett határozat szerint Csád 200 millió euró keretösszegű, kötött segélyhitelt kaphat tőlünk vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszeripari és információs technológiai projektek megvalósítására.

Októberben holtan találták szállodai szobájában a Csádba akkreditált magyar katonai attasét. Az Al Jazeera nemrég megpróbált utánajárni annak, hogy mit akarhat Orbán a katonáival Csádban.

(via MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik