Venezuelában július 28 végén tartottak elnökválasztást, amelyet a hivatalos eredmények szerint a regnáló elnök, Nicolás Maduro nagy fölénnyel nyert meg. Az ellenzék által ismertetett, a szavazógépek összesített számai alapján készült jelentés azonban épp ellenkező következtetésre jutott. Azaz valójában az ő jelöltjük, Edmundo González kapta a legtöbb voksot. Mivel a szavazást jól dokumentáltan csalások tarkították, amit az ellenzék bejelentése is megerősít, Maduro „győzelmének” kihirdetése hatalmas felháborodást okozott mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Az ENSZ megfigyelői szerint a választás „nem ütötte meg az átláthatóság és az integritás legalapvetőbb mércéit sem”. Az amerikai Carter Központ, az egyetlen, a választást hivatalosan is felügyelő nemzetközi szervezet hasonlóképpen vélekedett.
Elnök legitimitás, megválasztott elnök hatalom nélkül
Augusztus elején több amerikai ország kormánya is úgy döntött, hogy Gonzálezt ismeri el megválasztott elnöknek. A legfontosabb az Amerikai Egyesült Államok, de a tiltakozók közé tartozik Javier Milei libertárius argentin elnök is. Ha Gonzálezt nem is ismerték el,
Ez azért lényeges, mert ezek az államok eddig barátibb hangot ütöttek meg a Maduro-rezsimmel, ráadásul Venezuela közvetlen szomszédai.
Az USA szeptember közepén a caracasi rezsim 16 tisztviselőjét sújtotta szankciókkal, köztük a választási bizottság és az elcsalt eredményeket hitelesítő alkotmánybíróság tagjait is. Az intézkedés alá vont egyének külföldi bankszámláit befagyasztották, a jövőben nem bonyolíthatnak nemzetközi tranzakciókat, és nem utazhatnak be az Egyesült Államok területére. A szankciók hatása azonban korlátozott: csak annyiban érvényesek, amennyiben Washington be tudja őket tartatni, és egyelőre magát Madurót nem is érintik.
„Ahelyett, hogy a venezuelai népnek a választóurnáknál kinyilvánított véleményét tiszteletben tartották volna, Maduro és képviselői magukat hirdették ki győztesnek, miközben elnyomták és megfélemlítették a demokratikus ellenzéket” – indokolta a döntést Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.
Elemzők sokkal széleskörűbb büntetőintézkedésekre számítottak, mivel szerintük ahhoz, hogy Maduro hatalma meginogjon, a bejelentetteknél többre lenne szükség. A Biden-adminisztráció például egyelőre nem állította vissza az országot korábban sújtó teljes olajembargót, így több amerikai olajcég is folytathat kitermelést venezuelai területen. Washington szerint ugyanis a keményebb szankciók a venezuelai népnek ártanának. Mindemellett a döntés mögött prózaibb okok is meghúzódhatnak. Az említett
