Kőkemény feltételeket szabott Putyin a tűzszünetért cserébe

Ezúttal Németországon múlt, hogy nem sikerült megállapodni az Oroszország elleni, tizennegyedik uniós szankciócsomagról. Németország a péntekre tervezett döntés előtt azt nem tudta elfogadni, hogy a tervezet részeként az uniós vállalatok milyen mértékben vállalnak felelősséget azért, ha harmadik országokban működő partnerek vagy leányvállalatok megsértik a szankciókat.

Az uniós küldöttek péntek este tárgyalták volna, illetve döntöttek volna a kérdésről, de a szankciók témáját az utolsó pillanatban levették az ülés napirendjéről. Legközelebb szerdán találkoznak.

A huszonhét tagállam több mint egy hónapja tárgyal az új csomagról, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodásának tilalmát szorgalmazza, és ennek részeként az uniós gazdasági szereplőket tenné felelőssé azért, ha harmadik országokban működő leányvállalataik és üzleti partnereik megsértik a korlátozást.

A péntek esti találkozó célja az lett volna, hogy az ügyben még a hétvégi svájci békecsúcs előtt megállapodásra jussanak a tagországok.

Magyarország korábban ellenállt, de úgy tűnt, végül hajlandó lesz elfogadni a szankciócsomagot, amelyhez uniós egyhangúság szükséges.

(Reuters)

Részt vesz a hétvégi svájci békecsúcson Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke, ahol találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – számolt be a Reuters.

A nemzetközi csúcstalálkozó az ukrajnai háború lezárásának érdekében ül össze és a világ számos országa képviselteti magát rajta, közöttük Magyarország is elfogadta a meghívást.

Kamala Harris a találkozón hangsúlyozni tervezi, hogy az Oroszországgal vívott háború kimenetele az egész világot érinti – közölte egy névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes. Szorgalmazni fogja továbbá, hogy minél több ország támogassa azt a nézőpontot, hogy az ukrajnai orosz inváziója sérti az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és hogy Ukrajna szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani.

Az amerikai alelnök várhatóan kevesebb, mint huszonnégy órát tölt majd a svájci Luzernben megrendezendő találkozón, és Joe Biden elnököt helyettesíti az eseményen. Az elnök éppen ekkor fejezi be a részvételét az olaszországi G7-csúcstalálkozón, és visszatér az Egyesült Államokba, hogy Los Angelesben újraválasztási kampányának adománygyűjtésén vegyen részt. Biden a G7-csúcstalálkozón már találkozott Zelenszkij elnökkel, ahol aláírták az amerikai-ukrán kétoldalú biztonsági megállapodást.

Harris beszédet is mond a csúcstalálkozó plenáris ülésén. Az alelnök pénteken este indul Svájcba, szombat délben érkezik, és a tervek szerint több órát eltölt majd a rendezvényen, mielőtt visszarepülne Washingtonba.

Ezt követően Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója képviseli majd az Egyesült Államokat a vasárnapi csúcstalálkozón, és segít munkacsoportokat létrehozni az ukrán gyerekek Oroszországból való hazatérésével és az energiabiztonsággal kapcsolatban.

Oroszországot nem hívták meg az eseményre, amely feleslegesnek minősítette a békecsúcsot. Kína közölte, azért nem vesz részt a konferencián, mert nem felel meg Peking követelményeinek, például annak, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie rajta.

A hírügynöksének nyilatkozó amerikai forrás szerint Oroszország távolmaradása nem befolyásolja a csúcstalálkozó kimenetelét, de Kína távolmaradásával kapcsolatban sajnálatát fejezte ki.

Finnországba kerül a NATO új szárazföldi parancsnoksága – jelentette be pénteken brüsszelben Antti Hakkanen finn védelmi miniszter.

Örömmel jelenthetem ki, hogy ma valamennyi NATO-tagállam politikai hozzájárulását adta Finnország NATO-integrációjának kulcsfontosságú céljaihoz

– kommentálta a döntést a tárcavezető, hozzátéve, hogy a NATO szárazföldi erői jelen lesznek az országban.

Közlése szerint a finn NATO-parancsnokság feladata az észak-európai és skandináviai szárazföldi műveletek irányítása lesz. A parancsnokság pontos helyét a miniszter azonban nem árulta el, ahogy a Finnországban állomásoztatandó NATO-csapatok számát sem, mondván, hogy a részletek tervezése még folyamatban van.

(Reuters)

Az amerikai védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nincs abban a helyzetben, hogy békefeltételeket diktáljon Ukrajnának – írja a Reuters. Putyin pénteken beszélt arról Morszkvában, hogy milyen feltételekhez kötné a háború lezárását. Eszerint Ukrajnának lényegében olyan területeket kellene feladnia, amelyeket Oroszország két év alatt sem tudott elfoglalni. Az orosz elnök azt várná Ukrajnától, hogy a Krím-félsziget mellett mondjon le mind a négy Oroszország által annektált területről, vagyis Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsja régiókról, amelyeket álnépszavazás keretében csatoltak a birodalomhoz a háború kezdeti szakaszában.

Nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Ukrajnának, mit kell tennie a béke megteremtéséhez

– üzente Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Putyinnak a médián keresztül a NATO brüsszeli központjából.

Oroszország a háború harmadik évében Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzi. Ukrajna szerint a béke csak az orosz erők teljes kivonásán és területi integritásának helyreállításán alapulhat.

Több százezer katona sebesült és halt meg ebben az igazságtalan és provokálatlan invázióban. Ma véget vethetne ennek, ha ezt választaná. Fel is szólítjuk, hogy tegye ezt, és hagyja el az ukrán szuverén területet

– fogalmazott az amerikai védelmi miniszter.

Fokozott szerepet fog vállalni az ukrajnai fegyverszállítások koordinálásában – közölte pénteken a NATO. Ennek lényege, hogy az észak-atlanti katonai szövetség átveszi az Egyesült Államoktól a segélyezési mechanizmus védelmét, ezzel mintegy „Trump-állóvá” téve az ukrajnai fegyverszállítások folyamatát arra az esetre, ha a republikánus elnökjelölt nyerné a novemberi amerikai választásokat.

Ezek a törekvések a NATO-t nem teszik a konfliktus részesévé, de javítják az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, hogy érvényesíthesse az önvédelemhez való jogát

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben újságíróknak.

Miután Oroszország 2022-ben lerohanta Ukrajnát, az Egyesült Államok a németországi Ramstein légitámaszponton összehívta azokat az országokat, amelyek hajlandóak katonai segélyekkel támogatni Ukrajnát. A ma már ötven országból álló csoport rendszeresen találkozik, hogy egyeztessék Kijev fegyverigényeit az adományozók ígéreteivel.

A NATO mostani lépése a koordinációt a NATO ernyője alá helyezi, közvetlenebb szerepet biztosítva ebben az észak-atlanti szövetségnek az orosz invázió elleni háborúban, de a saját erők bevetésétől eltekint.

Mint ismert, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten. Ennek keretében a magyar kormány feladta ellenállását az Ukrajnát támogató javaslatcsomaggal szemben, amelyről a katonai szövetség a júliusi washingtoni csúcstalálkozóján kíván megállapodni. A javaslat pénzügyi vállalás mellett azt az ígéretet hordozza, hogy a fegyverellátás és a kiképzés koordinálása átkerül a NATO-hoz. A Ramstein-csoport ennek megfelelően politikai fórumként folytatja majd a működését.

Nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, melyek eltérnek a mi helyzetértelmezésünktől. Amire összpontosítottunk, hogy minden NATO területen kívüli akció, a NATO szabályai szerint, csak önkéntes jellegű lehet. Ezt a mai tárgyaláson megerősítette a főtitkár úr

– jelentette ki Orbán a NATO főtitkárral folytatott szerdai tárgyalás után.

(Reuters)

Máris reagáltak az ukránok Vlagyimir Putyin orosz elnök békefeltételeire. A Portfolio írása szerint Mihailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó nyilatkozott a Reutersnek, és kifejtette, hogy Putyin feltételei számukra komolytalanok. Szerinte az elhangzottak alapján Oroszország egyáltalán nem nyitott semmilyen kompromisszumra a helyzet rendezésével kapcsolatban.

„Ez nem egy komoly békekötési ajánlat, így semmilyen relevanciája nincs bármilyen tárgyalásra nézve” – jelentette ki Zelenszkij bizalmasa.

Tizennégy rakétából hetet lelőttek, és tizenhétből tizenhét drónt megsemmisítettek az ország nyugati részén – közölte pénteken az ukrán hadsereg. A lövedékeket és fegyvereket az éjszaka folyamán lőtte ki Oroszország Ukrajnára.

Az oroszok a kritikus infrastruktúrát és katonai objektumokat vettek célba a támadás során – ismertette Illja Jevlas, a légierő szóvivője az állami televízióban. Elmondása szerint Zaporizzsja régióban három Iszkander-M ballisztikus rakétával támadtak, míg egy Kinzsal típusú hiperszonikus rakéta Hmelnickij megye felé tartott, azonban nem ért célba.

Hmelnyickij régió kormányzója szerint az ukrán hadsereg tizenegy légi célpontot semmisített meg a régió felett. Az egyik támadás során tűz keletkezett a települési infrastruktúrában, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Zaporizzsja kormányzója elmondta, hogy egy rakéta nyílt területen csapódott be. Itt sem károkról, sem áldozatokról nem érkezett jelentés.

Dnyipropetrovszk régió kormányzójának közlése szerint a légierő öt drónt semmisített meg a terület felett.

A Reuters egy szemtanúra hivatkozva arról is írt, hogy pénteken robbanást lehetett hallani Kijev térségében, ahol légiriadót rendeltek el. A Szuszpilne közszolgálati csatorna szintén helyi lakosokat idézett, akik szerint robbanásokat hallottak a nyugati Hmelnyickij régióban.

Elmondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lenne hajlandó tűzszünetre és tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával a békéről.

• Az ukrán csapatok hagyják el Herszon, Zaporizsja, Donyeck és Luhanszk megye teljes területét (ezek annektálásáról tartottak kamu „népszavazásokat” másfél évvel ezelőtt, noha Luhanszk kivételével csak kisebb-nagyobb részük volt az oroszok ellenőrzése alatt),
• Kijev mondjon le a NATO-csatlakozásról, maradjon semleges állam,
• A Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsja megyék Oroszországhoz csatolását nemzetközi egyezményekben ismerjék el.
• Az összes Oroszország ellen irányuló nyugati szankció megszüntetése.

Ezek szerint Putyin tovább akar harcolni, mert teljesen irreális feltételeket szabott, mint például olyan területekről mondjon le Ukrajna, amelyeket két év alatt sem tudtak elfoglalni az orosz csapatok.

#BREAKING Putin says peace talks only if Ukraine pulls troops from four regions, gives up NATO ambitions pic.twitter.com/qRI38uN2Kr

— AFP News Agency (@AFP) June 14, 2024