Izrael csaknem a teljes szárazföldi haderejét kivonja a Gázai övezetből

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.

Netanjahu a kormányülés elején közölte, hogy fél év telt el a háború kezdete óta, és kijelentette, hogy az eredmények nagyszerűek. Utalt rá, hogy 133, a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz még mindig fogságban van. „Nem Izrael, hanem a Hamász akadályozza a megállapodást” – hangoztatta.

„Szélsőséges követeléseinek célja, hogy érintetlenül fennmaradjon a háború befejezésével. Hogy képes legyen túlélni, és talpra állni, veszélyeztetni állampolgárainkat és katonáinkat” – tette hozzá.

A behódolás a Hamász követeléseinek lehetővé tenné számára, hogy ígérete szerint újra és újra megpróbálja megismételni az október 7-i bűnöket. A Hamász azt reméli, hogy a kívülről és belülről érkező nyomás arra készteti Izraelt, hogy megadja magát ezeknek a szélsőséges követeléseknek. Ez nem fog megtörténni. Izrael kész az egyezségre, Izrael nem hajlandó megadni magát

állította. Izraelben „az emberek abszolút többsége egységes abban, hogy a győzelemig kell folytatni a harcot” – vélekedett a kormányfő.

(MTI)

„Többé egyetlen izraeli nagykövetség sincs biztonságban” – idézi az MTI Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei-nek az egyik katonai tanácsadóját.

Mint ismert, Irán damaszkuszi konzulátusát április 1-jén légicsapás érte, amelyért Teherán Izraelt tette felelőssé, és már akkor azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja torolni a halálos áldozatokkal is járó támadást.

Az áldozatok emlékére rendezett szertartáson Jahja Rahím Szafavi – akit a Taszním és az ISNA iráni félhivatalos hírügynökség idézett – kiemelte, hogy

szombatig Izrael 27 nagykövetségét zárta be ijedelmében, köztük a jordániait, az egyiptomit, a bahreinit és a törökországit.

A tisztségviselő szavait izraeli források nem erősítették meg.

Mindeközben egy másik iráni félhivatalos hírügynökség, az ISNA közzétette kilenc olyan rakéta típusát és fotóját, melyek Teherán állítása szerint képesek elérni Izraelt. (MTI)

Az egyik napról a másikra az izraeli hadsereg (IDF) csaknem az összes szárazföldi csapatát kivonta a Gázai övezet déli részéből – azok után, hogy négy hónapig folyamatosan harcoltak Khan Younis térségében – írta meg a Times of Israel.

A jövőben csak egyetlen katonai egység, az úgynevezett Nahal-dandár marad a Gázai övezetben. A Nahal-dandár feladata az úgynevezett Netzarim-folyosó biztosítása, amely átszeli Gázát a dél-izraeli Beeri térségtől a tengerpartig.

Mint írják, a folyosó lehetővé teszi az IDF számára, hogy rajtaütéseket hajtson végre Gáza északi és középső részén, egyúttal megakadályozza a palesztinok visszatérését az övezet északi részébe, továbbá lehetővé teszi a humanitárius szervezetek számára, hogy a segélyeket közvetlenül Gáza északi részébe szállítsák.

Az MTI emlékeztet: a csapatkivonási döntés nem egészen két nappal azután született, hogy Izrael Washington kérésére engedélyezte a humanitárius segélyek szállítását az asdódi kikötőből az övezet északnyugati csücskében fekvő erezi átkelőhely igénybevételével.

Izrael továbbra is megakadályozza a mintegy 1,3 millió, az övezet északi részéből délre evakuált gázai hazatérését, északon mintegy 150 000–300 000 olyan palesztin maradt, akik nem hagyták el otthonaikat.

Az IDF gázai haderejét először január közepén csökkentették, amikor a hadsereg bejelentette, hogy megszerezte az ellenőrzést a térség északi része fölött. Az izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről folytatott tárgyalásokon a Hamász az összes izraeli katonai kivonását, és a visszaköltözés engedélyezését követeli az északi és a középső részekbe – emlékeztet az MTI.

Nagy-Britannia hadihajót vezényelt a Földközi-tenger keleti térségébe a Gázai övezet palesztin lakosságának szánt segélyszállítmányok eljuttatásának támogatására – idézi a londoni védelmi minisztérium vasárnapi közleményét az MTI. A tárca tájékoztatása szerint a hajó feladata az lesz, hogy segítse nemzetközi tengeri humanitárius folyosó kialakítását Ciprus és a Gázai övezet között.

A minisztérium szerint ezen a folyosón várhatóan május elején indulhatnak meg a segélyszállítmányok. A védelmi tárca bejelentette azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) repülőgépei az elmúlt hetekben öt alkalommal dobtak le segélycsomagokat ejtőernyővel Gáza partjainál, összesen több mint 40 tonna élelmiszert – mindenekelőtt vizet, lisztet és csecsemőtápszert – eljuttatva ezen az úton a palesztin lakosságnak.

A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia a múlt hónapban több mint kétezer tonna élelmiszert juttatott szárazföldi úton a Gázai övezetbe. A brit kormány nem sokkal korábban külön 150 tonnás segélyszállítmányt is összeállított a gázai lakosság számára. Ez a csomag 13 440 takarót, 840 családi méretű sátrat, hatezer matracot és több mint háromezer női higiénés készletet tartalmazott.

A londoni védelmi tárca közölte azt is vasárnapi tájékoztatásában, hogy már működik a Nagy-Britannia által Gázába telepített tábori kórház, amely eddig több mint háromezer embernek nyújtott ellátást. A brit kórház által ellátásban részesítettek csaknem fele gyermek volt.

David Cameron brit külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent írásában hangsúlyozta: Izraelnek joga van az önvédelemhez, és London támogatja e jog érvényesítését, de nem minden feltétel nélkül. Cameron szerint a brit kormány a támogatás fejében elvárja, hogy Izrael tartsa magát a nemzetközi humanitárius törvényekhez. David Cameron az elmúlt napokban több nyilatkozatában is „megszálló hatalomnak” nevezte Izraelt – ezt a kifejezést használta vasárnapi cikkében is –, és felszólította az izraeli kormányt a gázai hadműveletek humanitárius célú szüneteltetésére. (MTI)

A Hamász delegációt küld Kairóba a közvetítők útján zajló fegyverszüneti tárgyalások vasárnap kezdődő újabb fordulójára – írja a Guardian. A Hamász követelései között szerepel az azonnali tűzszünet, az izraeli erők kivonása Gázából, a kitelepítettek visszatérése, valamint a palesztin foglyok cseréje a Gázában tartott izraeli túszokkal – olvasható a terrorszervezet közleményben.

Izraeli adatok szerint mintegy 250 izraelit és külföldit fogtak el a Hamász támadásai során, jelenleg nagyjából 129 túsz sorsa ismeretlen. A megállapodást nehezíti, hogy Izrael többször is kijelentette: a Hamász megsemmisítéséig folytatja a harcot a palesztin területen.

A vasárnapi kairói tárgyalásokon a hírek szerint a CIA igazgatója, Bill Burns találkozik a katari külügyminiszterrel, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejkkel, és valószínűleg egy izraeli delegáció is részt vesz az egyeztetésen.

Az izraeli miniszterelnökre, Benjámin Netanjahura egyre nagyobb nyomás nehezedik a Gázában fogságban lévő túszok rokonai és a világ vezetői részéről – írja a Guardian.

Elesett négy izraeli katona a Gázai övezetben szombat este – idézi az MTI az izraeli hadsereg (IDF) szóvivőjét.

Három, kommandós kiképzésen részt vevő izraeli katona, valamint tisztjük esett el a Gázai övezet déli részén, amikor az iszlamista Hamász gerillái egy alagútból előbújtak és rajtuk ütöttek. Két katona vasárnap reggel súlyosan megsebesült, amikor páncéltörő rakéta találta el tankjukat.

Az október 7-én, a Hamász terrortámadásával kezdődött háborúban eddig 604 izraeli katona vesztette életét, közülük kétszázhatvanan a gázai szárazföldi harcokban estek el. Az IDF bejelentette három, az övezet déli részén, Hán-Junisz közelében fekvő gázai alagút megsemmisítését, melyek egyike áthaladt Izrael területére. Ezeket a járatokat már korábban, az október 7-i támadás előtt felfedezték, s azóta megfigyelték.

Szombat este a szervezők szerint több mint százezres, a helyi média szerint sok tízezres tömegtüntetés volt Tel-Aviv központjában, melyen azonnali túszügyletet és az előrehozott választások azonnali kiírását követelték. Egy, a tiltakozást ellenző férfi gépkocsijával a tüntetők közé hajtott, öten megsebesültek, egyikük közepesen-súlyosan.

Országszerte több tucat helyen tüntettek Izraelben szombat este, fél évvel a háború kitörése után, a tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokért, és a jelenlegi kormány menesztéséért, előrehozott választásokért. (MTI)

Ausztrália különleges megbízottat nevez ki a Gázai övezetben izraeli légicsapás során meggyilkolt segélymunkások – köztük egy ausztrál állampolgár – ügyének kivizsgálására – jelentette be az ausztrál külügyminiszter helyi idő szerint szombaton.

Sajtótájékoztatóján Penny Wong a lépést azzal indokolta, hogy az izraeli kormány a mai napig nem adott kielégítő információt a légicsapásról. Hozzátette, a megbízott feladata a többi között a vizsgálat átláthatóságának biztosítása lesz, és együtt fog működni az izraeli hatóságokkal.

A hétfői izraeli műveletben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét, a Gázai övezetben dolgozó önkéntese vesztette életét. A légicsapás miatt több ország, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is tiltakozását fejezte ki, az izraeli hadsereg (IDF) pedig azt ígérte, kivizsgálják a segélymunkások halálát. (MTI)

Izrael légicsapásokat intézett Kelet-Libanon ellen vasárnap hajnalban – írja a Reuters. A tudósítás szerint a Hezbollah által használt infrastruktúra volt a célpont, miután a libanoni terrorszervezet lelőtt egy izraeli drónt az ország felett.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint vadászgépeik csapást mértek egy, a Hezbollahhoz tartozó katonai komplexumra, valamint három másik célpontra Baalbek városában.

A közlemény szerint a legutóbbi támadást a Hezbollah által a libanoni légtérben lelőtt drón miatti ellencsapásnak szánták. A lelőtt izraeli drón egy Hermes 900 elnevezésű eszköz volt.

A Reuters úgy tudja, a Libanon elleni vasárnapi izraeli támadásnak nem volt halálos áldozata.