Élő Nagyvilág

Putyin hamarosan Törökországba utazik, hogy a háborúról tárgyaljon

Murat CETIN MUHURDAR / Turkish Presidency Press Office / AFP
Tayyip Erdogan (b) török és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 szeptemberében, Szocsiban.
Murat CETIN MUHURDAR / Turkish Presidency Press Office / AFP
Tayyip Erdogan (b) török és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 szeptemberében, Szocsiban.

Ügyvédei és családja szerint ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murzát

Ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust abból a szibériai fegyházból, ahol szeptember óta raboskodott – közölte hétfőn felesége és ügyvédei.

Jevgenyija Kara-Murza az X-en azt írta, hogy férje, aki két mérgezéses támadást is túlélt és emiatt idegrendszeri betegsége alakult ki, az utóbbi négy hónapot magánzárkában töltötte az omszki fegyházban.

Mindazonáltal azoknak a foglyoknak, akiket vasúti úton, vagy rabszállítóval helyeznek át Oroszország egymástól távoli büntetésvégrehajtási intézetei között, sokáig „nyoma veszhet”. Decemberben hasonló dolog esett meg Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikussal, akinek hollétéről hetekig nem voltak értesülések.

Az orosz büntetés-végrehajtási hivatal egyelőre nem reagált megkeresésre az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkező Kara-Murza hollétének ügyében, akit tavaly áprilisban huszonöt évi fegyházbüntetésre ítéltek hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások vádjával.

David Cameron brit külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tájékoztassa az ellenzéki politikus jogi képviselőit Kara-Murza hollétéről.

Mélyen aggódom Kara-Murzáért, egy brit állampolgárért, akit azért börtönöztek be Oroszországban, mert szót emelt az ukrajnai invázió ellen

írta Cameron az X-en.

Zelenszkij: Jóval több katonája van Ukrajnának, mint amekkora az országot támadó orosz kontingens

Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.

880 ezren harcolnak, 1 milliós a hadseregünk, emellett 30 millió állampolgár dolgozik, és talán több is

fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.

Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük. Szavai szerint mivel elég nagy az ukrán hadsereg, ez nem jelenti azt, hogy hazatérésük után rögtön a frontra küldenék őket. Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába.

Elmondta, hogy igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.

A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk

hangoztatta. Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg a toborzóirodán. Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van révényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.

Zelenszkij megismételte, hogy szeretné hallani az újbóli elnökjelöltségre pályázó Donald Trump volt amerikai elnök tervét az ukrajnai háború 24 órán belüli befejezésére, és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal. Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.

Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy 2024-ben véget érhet-e az ukrajnai háború, de meg van győződve arról, hogy megállítható és megakadályozható egy harmadik világháború kitörése.

Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.

(MTI)

Bejegyezték elnökjelöltként Putyint, de nem fog részt venni a választási vitákon

Nyilvántartásba vette jelöltként Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőt a márciusban esedékes elnökválasztásra hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság. „Egyhangúlag elfogadva” – jelentette be a testület Putyin jelöltségéről szóló döntését Ella Pamfilova, a bizottság vezetője.

A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. A Központi Választási Bizottság korábban Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot vette nyilvántartásba, három másik parlamenti párt, az Oroszország Liberális Demokrata Pártja, az Új Emberek, illetve az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja képviseletében.

Az elnök nem vesz részt a választási vitákban

jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki az összes, a választással kapcsolatos kérdés megválaszolását Putyin kampánystábjának hatáskörébe utalta.

A parlamenti pártok képviselőit a választási törvény mentesíti az aláírásgyűjtéstől, az önmagát jelölő Putyinnak azonban 300 ezer támogatót kellett prezentálnia. Natalja Budarina, a választási bizottság titkára hétfőn közölte, hogy az államfő stábja által a testülethez beterjesztett 315 ezer aláírásból 60 ezret választottak ki véletlenszerű ellenőrzésre, amelyek közül 91-et találtak pontatlanságok miatt érvénytelennek, de hiteltelen szignó nem volt.

A tisztségviselő kijelentette, hogy a benyújtott megbízható és érvényes választói aláírások száma ekképpen összesen 314 ezer 909, „ami elegendő a jelölt nyilvántartásba vételéhez”.

Putyin számára a mostani választás lesz az ötödik politikai pályafutása során, ezt megelőzően négyszer, 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2018-ban választották meg államfőnek. A legjobb eredményt 2018-ban érte el, akkor a szavazatok 76,69 százalékát kapta.

Putyin, Haritonov, Szluckij és Davankov mellett indulási szándékáról tett bejelentést, Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke, Szergej Baburin (Orosz Össznépi Unió), Andrej Bogdanov (Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártja), Borisz Nagyezsgyin (Polgári Kezdeményezés), Irina Szviridova (Oroszország Demokrata Pártja), Rada Russzkih blogger (független) és Anatolij Batasev blogger (független).

Oroszországban az elnökválasztást idén három napon – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben. Pamfilova közölte: eddig tízezren jelezték, hogy ily módon kívánják kinyilvánítani választási akaratukat.

(MTI)

Putyin februárban Törökországba utazik tárgyalni

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban Törökországba utazik, hogy találkozzon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – írja a Kyiv Independent a TASZSZ orosz állami hírügynökség alapján. Az utazással kapcsolatos előkészületek már zajlanak, tudatta Jurij Usakov, Putyin egyik tanácsadója.

A találkozó témája többek között az ukrajnai háború lesz és a két vezető egy esetleges békerendezésről is értekezni fog, de Usakov további részletekbe nem bocsátkozott.

A Kyiv Independent emlékeztet, hogy Putyin nemzetközi utazásait korlátozni kellett, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene az ukrán gyerekek deportálásában játszott szerepe miatt. Törökország azonban nem részese az NBB Római Statútumának, így nem köteles Putyint őrizetbe venni.

Törökország, amely közvetítőként pozícionálta magát Ukrajna és Oroszország között, döntő szerepet játszott a gabonaegyezmény létrejöttében, amely lehetővé tette, hogy 2022 júliusában újrainduljon a tengeri kereskedelem az ukrán kikötőkből.

A megállapodás 2023 júliusában, Oroszország egyoldalú kilépését követően bekövetkezett összeomlása óta Ankara mind Kijevvel, mind Moszkvával kapcsolatban áll. Erdogan 2023 szeptemberében Oroszországba is ellátogatott, ahol Putyinnal a gabonaegyezménnyel kapcsolatos kérdéseket is megvitatta.

Az EU ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint – Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet, közölte az uniós tanács közleményében hétfőn.

A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.

A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Hétfői közleményében az uniós tanács kiemelte: mindaddig, amíg Oroszország jogellenes tevékenységeket folytat, amelyek az erőszak alkalmazásának tilalmát is sértik, helyénvaló hatályban tartani az EU által bevezetett valamennyi korlátozó intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni.

(MTI)

Az ungvári temető volt Szijjártó ukrajnai látogatásának első állomása

Egyre több a halott a csatatéren, nem szabad engedni, hogy még többen haljanak meg! A háborúnak véget kell vetni, emberéleteket csak békével lehet menteni

– posztolta Szijjártó Péter külügyminiszter ukrajnai programjának első állomásáról, az ungvári Kálvária temetőből, ahová Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel látogatott el.

Andrij Jermak az X-en posztolt képet az általa fontosnak nevezett találkozóról. A magyar delegáció látogatásának célja, Jermak szerint a jobb kapcsolat és egyenes párbeszéd megteremtése, amire az ukrán fél „készen áll”.

Tüntetők várják Szijjártót Ungváron

„A kárpátaljai magyarok is az Európai Unióhoz akarnak tartozni” – olvasható azon a molinón, amellyel az Újratervezés nevű aktivistacsoport kárpátaljai csapata várja Szijjártó Péter érkezését Ungváron. Erről Keresztény Zoltán, a csoport vezetője adott hírt az X-en.

A magyar külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyal Kárpátalján.

Ukrán területek elcsatolásáról beszélt egy román szenátor

Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora szerint Románia csak akkor lehet szuverén ország, ha azokat a területeket is elcsatolja, amelyek egykor Romániához tartoztak, most viszont Ukrajna részei – írja a Maszol.

Válaszúton vagyunk, ahogyan máskor is, ezekkel a nagyhatalmakkal kell dűlőre jutnunk szuverenitásunk megszerzése és kiegészítése céljából. Csak akkor leszünk valóban szuverének, ha visszaállítjuk a román állam természetes határait. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el! Dél-Besszarábia nem felejthető! Herța, Kárpátalja, minden, ami a román nemzeté, vissza kell térjen az állam határai közé!

– az AUR második számú vezetőjének számító politikus. Târziu utólag magyarázkodásba kezdett. Azt mondta, ő valójában nem követelte a területek elcsatolását, csak a szuverenitásról beszélt.

Nemrég itthon Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke beszélt arról, hogy pártja igényt tart Kárpátaljára.

Kapcsolódó
Toroczkai: A Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára
Évértékelőt tartott a Mi Hazánk elnöke.

Elindult Kárpátaljára Szijjártó Péter helikoptere

Szijjártó Péter külügyminiszter helikopterrel utazik Ungvárra, hogy ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával találkozzon. Szijjártó a Facebook-oldalán azt írta, hogy szeretnék javítani a két ország együttműködését, és mindent megtesznek azért, hogy „a kárpátaljai magyar közösség visszakapja korábbi jogait”.

Szijjártó ungvári találkozója előtt: Tutira nem lesz semmi gond

Hétfőn Ungváron találkozik Szijjártó Péter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. A találkozó egyik célja, hogy előkészítsék Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját.

Szijjártónak a múlt héten halálos fenyegetést küldtek a kárpátaljai útja előtt. A levélben az állt, hogy „Magyarok, gyűlöljük a kormányotokat, amely továbbra is mindent megtesz azért, hogy elveszítsük a háborút. Azt hiszitek, hogy a miniszteretek az Ukrajna elleni támadások után csak úgy eljön hozzánk? Mi nem így gondoljuk. Január 29-én tehát robbanásveszélyes üdvözletre számíthatnak. Egy páncélvonat nem fogja megmenteni önöket. Javasoljuk, hogy adjon megrendelést egy temetkezési irodának, hogy elkezdhessék elkészíteni a koporsót Szijjártónak, és az illeszkedjen a magasságához. Isten megbocsát, de az ukránok nem”.

Szijjártó a fenyegetésre reagálva azt mondta, hogy annak célja a külügyminiszteri találkozó beárnyékolása lehet, de ez nem fog megtörténni. Szijjártó vasárnap este a Facebook oldalán megköszönte mindenkinek az aggódó, féltő üzeneteket. A külügyminiszter bejegyzésében azt írta:

Köszönöm mindenkinek a kedves, aggódó, féltő üzeneteket a holnapi, ukrán kollégákkal való tárgyalás kapcsán kapott fenyegetés miatt. Aggodalomra azonban semmi ok, mert Kelemen atya írt sms-t, hogy a győri bencés rendház összes szerzetese imádkozik értem, úgyhogy tutira nem lesz semmi gond

Olvasói sztorik