Kínában az utóbbi időben egyre gyakoribbak a vezető pozícióban lévő személyek nehezen megmagyarázható eltűnései – írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint a legtöbb esetben aztán kiderül, hogy valójában politikai leszámolásokról van szó, vagy pedig az igazságszolgáltatás sújtott le. (Nem mintha Kínában a kettő szorosan elválna egymástól.) A Times arról is ír: a rejtélyes eltűnések legújabb áldozatát, Li Sang-fu védelmi minisztert például már két hónapja nem lehetett nyilvánosan látni, mire Peking nemrégiben végül elismerte, hogy menesztették a pozíciójából. Csing Kang külügyminisztert szintén nemrégiben mentették fel – hasonlóan hosszú titkolózás után.
Li felemelkedése és bukása
A védelmi miniszter menesztését Peking szűkszavú hivatalos közleményben jelentette be, ráadásul több más hivatalnok kinevezésével vagy felmentésével együtt. Vigyáztak tehát arra, hogy ne tűnjön különleges vagy jelentős eseménynek a dolog. Li hivatalos menesztése pontot tett a találgatások végére, legalábbis politikai szempontból. Az azonban még kérdéses, hogy a miniszter teljesen kegyvesztett lett-e, folyik-e vele szemben eljárás, vagy pedig csak az eddigi pozícióját veszítette el. A miniszter ellen – akit augusztus óta nem lehetett látni – amerikai források szerint korrupciós ügyben folyik nyomozás, és a hatóságok már ki is hallgatták.
A Reuters kínai forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy Lit harcászati eszközök beszerzéséhez köthető korrupció miatt vád alá helyezte az ügyészség. Ez a verzió nyilván feltételezi, hogy őrizetbe is vették, vagy pedig ez vár rá.
A fentebb említett Csing például megtarthatta az államtanácsosi tisztségét, és nem került vád alá.
Li utoljára augusztus végén mutatkozott, amikor afrikai államok vezetőivel találkozott Pekingben. Nem sokkal előtte pedig Moszkvába utazott, ahol egy orosz biztonságpolitikai konferencián vett részt. A miniszter elbocsájtása napokkal a Xiangshan Fórum előtt történt. Ez egy egyeztető fórum kínai és külföldi katonai vezetők számára, amin mindig részt vesz a felelős miniszter is. Így idén Kínát már Li utódja képviselte. Fontos megjegyezni, hogy Peking és Washington között az év során semmiféle párbeszéd nem történt katonai területen. Kína minden közeledést visszautasított, éppen Lire hivatkozva. A korábbi minisztert ugyanis az Egyesült Államok szankciós listára tette, amiért közreműködött egy orosz–kínai fegyverügyletben. A The Economist szerint ez is közrejátszhat Li menesztésében. Ha ugyanis ő kikerül a képből, Kína megkerülheti a szankciókat, és arcvesztés nélkül ülhet tárgyalóasztalhoz. Az utóbbi időben meg is élénkültek a kínai-amerikai diplomáciai találkozók. Olyannyira, hogy a napokban Gavin Newsom kaliforniai kormányzó fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt. A találkozó hivatalosan környezetvédelmi ügyekről szólt, azonban itt került hivatalosan megerősítésre, hogy Hszi Joe Biden elnökkel is találkozik majd.
Megszilárdul Hszi pozíciója, vagy kicsúszik alóla a talaj?
Számos spekuláció jelent meg az elbocsátási ügyek hátteréről. A hivatalos állami indoklás mindkét esetben egészségügyi problémákra vonatkozott, ez azonban a kínai állami és pártszerveknél általában mindig a valódi indok elfedésére szolgál. Li állítólag amerikai kiküldetése alatt félrelépett, és teherbe is ejtett egy nőt. Csing és Li esetében egyaránt felmerült, hogy korrupció gyanújával távolíthatták el őket. A kínai közösségi média felületein mindenesetre cenzúrázzak a róluk szóló híreket, posztokat.
Sok minden állhat valójában Li és Csing menesztése mögött. Az azonban biztos, és az elemzők is ezt hangsúlyozzák, hogy a szálakat Hszi Csin-ping mozgatja. Legyen szó kirúgásról, vád alá helyezésről vagy szimpla „eltűnésről”, a kínai elnök szava a döntő. Kérdéses azonban, hogy az államfő mennyire ura a helyzetnek. Erről már megoszlanak a vélemények.
Ezzel a lépéssel a kínai elnök azt az üzenetet küldte, hogy egyedül ő irányítja a hadsereget
– mondta Andrew Yang, Tajvan korábbi védelmi minisztere Li Sang-fu menesztése kapcsán.
Az is sokakban vet fel kérdéseket, hogy vajon miért cseréli ilyen gyakran az amúgy általa kinevezett tisztviselőket Hszi. Merthogy mind Ling, mind Csing a jelenlegi államfő kreatúrái, akiket egykor ő emelt fel. A Times által megszólaltatott szakértők felvetik azt is, hogy míg korábban a kínai vezetés mindig magyarázattal szolgált a hasonló átszervezésekre, ezúttal ez elmaradt. Ráadásul mindez egy válságokkal teli időszakban történik.
A Timesnak nyilatkozó Dennis Wilder, az amerikai elnök korábbi Kína-ügyi tanácsadója szerint mindez azt is kérdésessé teszi, hogy Hszi egyáltalán alkalmas-e vezetőnek, megfelelő-e még az ítélőképessége. Ráadásul, jelenleg nincs terítéken az utódlás kérdése, ami csak növeli a zavart a kínai eliten belül. Az egészet még pikánsabbá teszi, hogy korábban maga Hszi is arról beszélt: egy nemzet sikere azon áll vagy bukik, hogy mennyire rátermett vezetőket tud kiválaszthatni.
Augusztusban egyébként a nukleáris rakétákért is felelős katonai részleg két vezető beosztású tábornoka is távozni kényszerült. Ez az eset azért is érdekes, mert, ha korrupcióról van szó, és ez az atomfegyverekkel foglalkozó tábornokok szintjén is jelen van, mindez rossz fényt vet Hszi évek óta zajló antikorrupciós hadjáratára.
Kínában már korábban is voltak hasonló eltűnések. Jack Ma, az Alibaba alapítója hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől – találgatásokra adva okot. Bár ő később előkerült, innentől már nem szerepelt annyit a médiában. Feltételezhető, hogy pont ez volt a cél. Más politikusok, bírák, sportolók, üzletemberek is hasonlóan lettek „megrendszabályozva”. Li és Csing leváltása azonban még Hszi drákói szigorához képest is gyors és rejtélyes.
Hszi adta, Hszi elvette
A Timeshoz hasonlóan a The Economist is azt emeli ki, hogy a nem is olyan régen éppen Hszi által személyesen kinevezett tisztviselők leváltása az elnök ítélőképességéről mondhat el sokat. A lap megjegyzi, hogy Hszi az idén mindkét személyt a párt központi bizottságába is delegálta, jelezve ezzel, hogy az ő embereiről, kvázi „felfedezettjeiről” van szó. Itt kell azt is megjegyezni, hogy a kínai hadsereg esetében nemcsak a Kádár-korszakból ismert, de az ázsiai országban ma is létező gyakorlat szerint párhuzamosan léteznek állami szervek és pártszervek, melyek közül mindig utóbbi a domináns. A Kínai Népfelszabadító Hadsereg (PLA) de jure, hivatalosan is a Kínai Kommunista Párt (CPC) katonai szervezete, tehát közvetlen párirányítás alatt áll. Ennek megfelelően a védelmi miniszter katonai pártkáderek beosztottja. Mindezek tükrében Li kinevezése egy fontos párttisztségben valóban Hszi bizalmának a jele volt. Nem tudni, hova lett ez a bizalom ilyen hirtelen.
Az elmúlt egy évben a kínai felsővezetést többször is úgy alakították át, hogy minél inkább az elnök személyes preferenciáit tükrözze. Mára a kínai elit sokkal közelebb van Hszihez, mint Mao óta bárkihez. Ezért is különös, hogy most két olyan embert golyóztak ki, akik Hszi emberei voltak. Márpedig a kínai vezetés ma már kollektív irányítású mandarinátus helyett egyre inkább hasonlít az észak-koreai instencsászárságra. És egy egyeduralmi rendszerben nem történhetett más:
Egyelőre maradnak a kérdőjelek. Annyit lehet csupán biztosra venni, hogy a kínai elnök hatalma teljessé vált, és nem is fél azt használni. Annak magyarázata azonban, hogy mennyire képes vagy hajlandó bölcs döntéseket hozni, vajon hibázik és kapkod-e, vagy valamiféle rafinált tisztogatási terv áll a háttérben, egyelőre a Tiltott Város kapuin belül marad.
