Élő Nagyvilág

Lukasenka fegyverszünetet sürget az ukrajnai háborúban

VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

Hétfői közvetítésünket, benne az OrbánPutyin találkozóra adott lengyel reakciót, az oroszok sajátságos toborzási gyakorlatát és a dagesztáni eseményekről szóló beszámolókat itt tudják visszaolvasni.

Kapcsolódó
A lengyel elnök is megmondta a magáét a Putyin-Orbán találkozóról
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háborúról.

Amerikai segély nélkül Oroszország sikerrel járna Ukrajnában az amerikai védelmi miniszter szerint

Oroszország sikerrel fog járni Ukrajna elleni háborújában, ha az Egyesült Államok nem folytatja a kijevi vezetés támogatását – jelentette ki kedden Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

Garantálhatom, hogy támogatásunk nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel fog járni

hangoztatta Austin az amerikai szenátusban tartott meghallgatáson, amelyen az amerikai elnök által – részben Kijev támogatására – kért, összesen 106 milliárd dolláros költségvetési keretről folyt vita.

SAUL LOEB / AFP

Az amerikai kongresszus 2022 februárja óta 113 milliárd dollár támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára. A Fehér Ház közlése szerint mostanra kevesebb mint 5,5 milliárd dollár forrása maradt a kijevi vezetés segélyezésére az amerikai katonai készletekből.

Joe Biden amerikai elnök azt szeretné, ha a kongresszus 106 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást biztosítana, amelynek jelentős részét Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, egy másik nagyobb összeget pedig Izrael, az indiai-csendes-óceáni térségben fekvő szövetségesek és a határvédelem között osztanák szét. Az előterjesztést viták övezik: míg Izrael mellett egységesen kiáll a republikánus képviselőházi többség, addig Ukrajna folytatódó katonai és egyéb támogatását a republikánus képviselők egy része feltételekhez kötné, illetve ellenzi, s ezért a szavazást a két kérdésről kettéválasztanák.

Ha most kihúzzuk alóluk a szőnyeget, Putyin csak erősebbé fog válni, és sikerrel fog járni mindabban, amit akar

jelentette ki a védelmi tárcavezető az MTI beszámolója szerint.

Kilenc roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, amelyekben több mint 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, amelyet az MTI szemlézett.

Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt, az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.

Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon –, két amerikai Bradley gyalosági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot. A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS-rakéta és 33 drón is.

A TASZSZ hírügynökség, katonai forrásokra hivatkozva az írta, hogy a Zaporizzsjában lelőtt drónok között szerepelt egy Reactive Drone Agric RDE616-os Baba-jaga nehéz hexakopter is, amely 40-50 kilogramm robbanóanyag szállítására képes.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy 46 éves, orosz állampolgárságú jaltai lakost, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából az Oleg Carjov volt ukrán parlamenti képviselő ellen múlt pénteken elkövetett merényletet koordinálta. A gyanúsítottól, aki idén februárban helyezkedett el abban a jaltai szanatóriumban, ahol a volt politikus lakott, egy házilag előállított pokolgépet foglaltak le.

ENSZ: Okkal feltételezhető, hogy az oroszok szándékosan intéztek rakétacsapást egy falu ellen, amiben 59 civil halt meg

Alapos okkal feltételezhető, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója kedden közzétett jelentésében.

A küldöttség sajtószolgálatának MTI által szemlézett közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy

Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.

Genya SAVILOV / AFP A rakétatámadás utáni helyszínelés 2023. október 5-én.

Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás „meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására”, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem. Ahogy arról korábban írtunk, a helyiek éppen a háborúban meghalt falubeliekre emlékeztek, amikor a támadást történt.

A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.

Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.

Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke a Facebookon közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.

A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak.

Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.

Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 300 ezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

Őrizetbe vettek két orosz katonát egy kilenctagú család megölése miatt

A Moszkva ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai hatóságok őrizetbe vettek két orosz katonát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megöltek egy kilencfős családot, köztük két gyermeket – számolt be a Reuters.

A közlemény szerint a katonák Oroszország egyik távol-keleti régiójából származnak, és a gyilkosságok oka a jelek szerint valamilyen személyes konfliktus lehetett. A gyilkosságok a Donyeck és Melitopol között fekvő Volnovakhában, egy iparvárosban történtek.

A Reuters azt írja, hogy az orosz média beszámolója szerint a gyilkosok hangtompítóval ellátott géppisztolyokkal végeztek a családdal éjszaka.

Az ukrán ügyészség közölte, hogy szintén nyomozást indított a bűncselekmény miatt.

Őrizetbe vettek egy orosz oligarchát Franciaországban

Adócsalás, pénzmosás és a nemzetközi szankciók megsértésének gyanújával előállították Alekszej Kuzmicsov orosz oligarchát Franciaországban – közölte kedden a francia pénzügyi ügyészség. Alekszej Kuzmicsev korábban az egyik legnagyobb oroszországi adófizetőnek számító Alfa Bank egyik főrészvényese volt.

Saint-Tropez-ban hétfőn őrizetbe vett üzletember párizsi otthonában házkutatást tartottak és a földközi-tengeri Var megyében is nyomoztak az ügyében – számolt be róla az ügyészi hivatal. Kuzmicsov kedden még őrizetben volt, de egyelőre nem emeltek vádat ellene. Ügyvédje sem nyilatkozott még az ügyben.

A francia vámhatóság tavaly lefoglalta az orosz oligarcha La Petite Ourse és La Petite Ourse II nevű jachtját Kuzmicsov Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolatai miatt, az Európai Unió szankcióinak részeként.

Már 300 ezernél is több orosz katona eshetett el

Átlépte a 300 ezret az elesett orosz katonák száma az ukrán fegyveres erők számításai szerint. Tegnap ugyanis 870 katonát vesztettek az oroszok, amivel az összesített adatok szerint 300.810 haltak meg Ukrajnában tavaly február 24-e, az orosz invázió kezdete óta.

Eszközökből is brutális mennyiséget vesztettek az oroszok az ukránok szerint: tankokból 5211, tüzérségi rendszerből  7227, harci gépekből 321, helikopterekből 324 darabot.

Ezek az adatok független forrásból nem ellenőrizhetőek.

Lukasenka tűzszünetet sürget, béketárgyalásokra és megegyezésre van szükség szerinte

Amióta 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, első alkalommal beszélt úgy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy tűzszünetre és mihamarabbi békemegállapodásra lenne szükség az ukrajnai háborúban. Lukasenka Putyin egyik legközelebbi szövetségese, az orosz hadsereg egyes csapatai a háború kezdetén a fehérorosz határon törtek be Ukrajna területére, és elmondható, hogy az ország az eddigiekben szilárdan ott állt Oroszország mellett, sem szóban sem tettekben nem mentek szembe Oroszországgal a háború kapcsán.

Most azonban az Independent beszámolója szerint Lukasenka arról beszélt, hogy patthelyzet állt be a harcokban, a frontvonalak megmerevedtek, egyik fél sem tud a másik fölé kerekedni, miközben mind az oroszoknak, mind az ukránoknak bőven vannak problémáik.

„Le kell ülniük a tárgyalóasztalhoz és meg kell egyezniük. Ahogy már mondtam, nincs szükség előfeltételekre, a lényeg az, hogy kiadják a STOP-parancsot” – jelentette ki a fehérorosz elnök a BelTA fehérorosz állami hírügynökség kérdésére.

Tegnap történt

  • Zelenszkij szerint a következő hónapok sorsdöntőek Ukrajna számára.
  • Nőket toboroznak az oroszok.
  • Ukrajna azt állítja, csapást mért a légvédelmi rendszerre a Krím-félszigeten.
  • Lengyelországnak nagyon kritikus álláspontja van a Putyin-Orbán találkozóról.
  • Két héten belül leszállítják az első F-16-ost a hollandok az ukránok kiképzőközpontjába.
  • Közvetítésünk.
Olvasói sztorik