Nagyvilág

Szabad véleménynyilvánítás vagy provokáció a Korán-égetés?

MOHAMMED HUWAIS / AFP
MOHAMMED HUWAIS / AFP
Az iraki kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Svédországgal a Korán megszentségtelenítése miatti tiltakozásként. Vajon meddig terjed a szabad véleménynyilvánítás, és egy-egy cselekmény mikortól számít provokációnak?

Irak nemrég kiutasította Svédország nagykövetét azok után, hogy tüntetők rohanták meg a bagdadi svéd nagykövetséget, és megrongálták az épület egyes részeit. A befolyásos iraki síita vallási és politikai vezető, Muktada asz-Szadr támogatói több alkalommal is a svéd nagykövetség felgyújtását követelték.

A tüntetők haragját az váltotta ki, hogy Irak stockholmi nagykövetsége előtt egy ateista iraki menekült felgyújtotta a muzulmánok szent könyvének, a Koránnak egy példányát. Az iraki vezetés bekérette a svéd nagykövetet, majd „rasszistának” és „felelőtlennek” nevezte azt, hogy ez a „szégyenletes cselekedet” a svéd rendőrség engedélyével történt meg. Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök elrendelte a svéd nagykövet kiutasítását az országból, valamint az iraki ügyvivő visszahívását Svédországból. A botrányt tovább tetézte, hogy Irakban felfüggesztették az Ericsson svéd távközlési óriáscég működési engedélyét.

LOUAI BESHARA / AFP Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök egy sajtótájékoztatón beszél a szíriai elnökkel Damaszkuszban 2023. július 16-án.

Az események azonban nem csak Irakban okoztak felháborodást. Recep Tayyip Erdogan török elnök elítélte Svédországot az incidens miatt, mondván, Ankara soha nem fog meghajolni a provokáció vagy fenyegetés politikája előtt.

Megtanítjuk az arrogáns nyugati embereknek, hogy nem szólásszabadság a muszlimok szent értékeinek megsértése

– fogalmazott a török elnök.

Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető pedig sürgette Svédországot, hogy adja át a bűnösöket az iszlám nemzetek igazságszolgáltatásának.

A svéd kormánynak tudnia kell, hogy egy bűnöző támogatásával háborús álláspontot foglalt el az iszlám világgal szemben, és magára vonja a muszlim nemzetek és kormányok gyűlöletét és ellenségeskedését

olvasható a hivatalos közleményében.

Ezeken felül Marokkó határozatlan időre visszahívta svédországi nagykövetét, a szaúdi külügyminisztérium pedig bekérette a svéd nagykövetet, hogy kifejezze nemtetszését az előző hónapban Stockholmban elkövetett Korán-égetéssel kapcsolatban. A minisztérium közleményében felszólította a svéd kormányt, hogy hagyjon fel minden olyan cselekménnyel, amely közvetlenül ellentmond a toleranciának és a mértékletességnek. Hozzátették: az ilyen cselekmények aláássák a kölcsönös tiszteletet, amely létfontosságú a népek és országok közötti kapcsolatokban. Emellett az 57 országból álló Iszlám Együttműködési Szervezet szerint a nemzetközi jogra és egyéb kollektív intézkedésekre van szükség a Korán megszentségtelenítésével kapcsolatos jövőbeli incidensek megelőzése érdekében.

A svéd nagykövetség megtámadása

Svédország „elfogadhatatlannak” minősítette a nagykövetség elleni támadást. A jogsértést követően hivatalos források közölték, hogy a nagykövetség munkatársai biztonságban vannak. Az iraki külügyminisztérium is elítélte a svéd nagykövetség megrohanását,

a hatóságok gyors vizsgálatot rendeltek el az elkövetők felkutatása és felelősségre vonása érdekében.

Azonban ez kevésnek bizonyult a nyugati kormányok szemében. „Egyértelmű, hogy az iraki hatóságok súlyosan elmulasztották a diplomáciai képviseletek és személyzet védelmével kapcsolatos felelősségüket” – fogalmazott a svéd külügyminiszter, Tobias Billström a Twitteren megosztott nyilatkozatában. Irak stockholmi ügyvivőjét is beidézték a svéd hatóságok, hogy megdöbbenésüket fejezzék ki az eset kapcsán. Az Egyesült Államok azt is „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az iraki csapatok nem védték meg a svéd nagykövetséget. Az iraki kormány erre reagálva újfent kijelentette, hogy elítéli a svéd nagykövetség lerohanását.

Ahmad AL-RUBAYE / AFP 2023. július 20-án a bagdadi svéd nagykövetség előtti kerítésen másznak be a tiltakozók, miközben a tűzoltók megpróbálják eloltani a tüzet.

Svédországban nincs olyan törvény, amely kifejezetten tiltaná a Korán elégetését vagy megszentségtelenítését. Sok nyugati országhoz hasonlóan Svédországban sincsenek istenkáromlási törvények. Számos muszlim ország felszólította a svéd kormányt, hogy akadályozza meg a tüntetőket a Korán elégetésében. Svédországban azonban nem a kormány, hanem a rendőrség dönt arról, hogy engedélyezi-e a tüntetéseket vagy a nyilvános összejöveteleket. Mivel a szólásszabadságot erőteljesen védi az alkotmány, a rendőrségnek konkrét indokokra kell hivatkoznia a demonstrációra vagy nyilvános összejövetelre vonatkozó engedély megtagadása esetén – ide tartoznak például a közbiztonságot fenyegető kockázatok is.

A stockholmi rendőrség a svéd biztonsági szolgálat értékelésére hivatkozva – amely szerint az ilyen cselekmények növelhetik a Svédország elleni terrortámadások kockázatát – ugyan elutasította a Korán-égetésre vonatkozó kérelmet februárban, azonban a bíróság később hatályon kívül helyezte a döntést, mondván, hogy a rendőrségnek konkrétabb fenyegetésekre kell hivatkoznia. A gyűlöletbeszédről szóló svéd törvény tiltja a faji, etnikai, vallási, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló embercsoportok elleni uszítást. Egyesek szerint a Korán elégetése muszlimok elleni uszításnak minősül, és gyűlöletbeszédnek kell tekinteni. Mások szerint viszont az ilyen cselekmények az iszlám vallást célozzák, nem pedig a hitüket gyakorlókat, és a valláskritikát a szólásszabadság hatálya alá kell vonni.

A dán eset

A svédországi történésekhez kísértetiesen hasonlító eseménysor következett be Dánia fővárosában, Koppenhágában. Irak elítélte a Korán ismételt meggyalázását a dániai nagykövetsége előtt. A Danske Patrioter szélsőjobboldali csoport július 24-én közzétett egy videót, amelyen egy férfi látható, amint megszentségteleníti és elégeti a Koránt, és megtapossa az iraki zászlót. Az iraki külügyminisztérium „ismételten határozottan elítéli a Szent Korán meggyalázását Irak dániai nagykövetsége előtt” – szerepelt a minisztérium közleményében. A minisztérium szóvivője eközben elmondta, hogy a dán nagykövetség diplomáciai munkatársai az esetet megelőzően két nappal már elhagyták Irakot. Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök július 24-én találkozott az Európai Unió többi országának nagyköveteivel, és ismét elítélte a korábbi eseteket. Kijelentette, hogy az akcióknak „nincs közük a véleménynyilvánítás szabadságához”, és felszólította az uniós országokat, hogy

küzdjenek az ilyen rasszista cselekmények ellen, amelyek erőszakot szítanak.

Murtadha Al-Sudani / Anadolu Agency / AFP Tiltakozás a Korán dániai elégetése miatt 2023. július 24-én Bagdadban, Irakban.

Az esetleges következmények

A korábbi hasonló esetekből rendkívül egyszerű következtetéseket levonni. 2015. január 7-én, miután az iszlám prófétájáról, Mohamedről jelentek meg sértő rajzok a Charlie Hebdo francia újság hasábjain, fegyveresek megtorlás gyanánt brutális módon lemészároltak 12 embert, köztük az újság szerkesztőségének munkatársait és karikaturistáit is. A lap nonkonformista stílusáról ismert, erősen valláskritikus és baloldali hangvételű publikációinak célkeresztjében gyakran a szélsőjobboldal, a kereszténység, a judaizmus, az iszlám, illetve a francia politikai és kulturális élet áll. A Charlie Hebdo a sajtószabadságot tágan értelmezve rendszeresen támadta a nagy egyházakat, ami több munkatársának életébe került.

Felmerül a kérdés, hogy Svédországnak, Dániának és más európai országoknak megéri-e provokálniuk kétmilliárd hívő embert, amikor ez a hozzáállás súlyos következményekkel is járhat.

 

Szerző: Tárik Meszár, a MCC Migrációkutató Intézet munkatársa

Ajánlott videó

Olvasói sztorik