Nagyvilág europoli

Orbán Viktor rossz helyen keresi a magyar uniós pénzeket Ukrajnában

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában – mondta a miniszterelnök péntek reggeli interjújában. Ez lehet a kormányzati kommunikáció fő csapásiránya az uniós választásokig. A magyar kormány megpróbál úgy politizálni, ahogy a nettó befizető országok szoktak. De mint ahogy az sem igaz, hogy nettó befizetők vagyunk, úgy az sem, hogy a magyaroknak szánt uniós pénzek Ukrajnában lennének. A magyaroknak vagy bármelyik tagállamnak járó pénzeket ugyanis egyszerűen nem lehet máshova adni. Az ilyen átcsoportosítást az uniós törvények is tiltják.

Az elmúlt napokban a kormánykommunikáció újabb irányt adott az Európai Unióval szembeni propagandának. Orbán Viktor miniszterelnök reggeli hagyományos, a Kossuth rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy Brüsszelben nist mindenki azt kérdezi, hol van a pénz: „Hatalmas összegek mennek ki, ellenőrizetlenül. Már régen nincsen pénzünk arra, amire költünk. Ezért akarnak folyton hiteleket felvenni. Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában” – mondta a kormányfő, aki szerint adósságcsapdába kergetik a tagállamokat.

Ugyanez az állítás került elő abban a videóban is, amelyet az Európai Tanács ülése előtt rakott ki a miniszterelnök. Itt szintén beszélt arról is, hogy nincs pénz az unióban. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot, és újabb súlyos 100 milliárdok befizetését kérik a tagállamoktól.

Nem Orbán Viktor volt az első, aki előjött ezzel az állítással. A hét elején Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője gondolkodott hosszan ugyanerről. A fideszes EP-képviselőkkel való háttérbeszélgetéseken az is egyértelművé vált, hogy ez lesz a fő narratíva az EP-választásokig, de legalábbis a hétéves költségvetés felülvizsgálatáig.

De akkor kezdjük az elején: tényleg mindenki azt kérdezi Brüsszelben, hogy hol van a pénz?

Röviden: nem. Az Európai Unió költségvetései hétéves ciklusokban vannak megszervezve, mert évente nem érné meg újratárgyalni mindent. Ennek a hétéves ciklusnak a felénél minden esetben van egy felülvizsgálat, ahol megnézik, a tervezetthez képest hogy áll a büdzsé és a valóság viszonya. A ciklus félideje 2024-ben lesz, addig kell megegyezni tehát arról, hogy kiegészítik-e az uniós költségvetést.

Ez teljesen normális ügymenet, de most néhány különlegesebb esemény is történt. Az egyik az, hogy

az unió kamatkiadásai nagyon megnőttek, miután volt egy energiaválság, valamint kitört a háború Ukrajnában.

Az unió most először vett fel közösen hitelt a Helyreállítási Alap fedezetére, nagyon alacsony kamatokkal, amelyek viszont mostanra valamennyire megnőttek. Ez 19 milliárd eurós pluszt jelent a költségvetésben a hétéves ciklus végéig, erre szeretne az EU pénz kérni a tagállamoktól.

Ukrajnát pedig eltökélten támogatják az unió tagországai az Oroszország elleni harcban. Keleti szomszédunknak valóban jelentős mennyiségű pénz ment az EU-ból, de ennek a nagy része hitel, amelyet alacsony kamatokkal adunk ugyan, de később vissza kell fizetni. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy az EU még 50 milliárd eurót adna Ukrajnának, de ennek valójában a kétharmada hitel lenne, csak egyharmada támogatás.

Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. február 9-én.

Ezen felül egy sor olyan kisebb pluszköltség van, amire az unió pénz kért a tagállamoktól. Annak, hogy ilyen helyzetben pénzt kell adni a közös költségvetésbe, senki nem örül, de a nagy tagállamok szinte mind meg fogják tenni.

Valójában éppen az Ukrajnának szánt támogatások körül nem látszik vita, az unió tagállamai annyira eltökéltek ebben, hogy nem kérdőjelezik meg a támogatás szükségességét. Orbán Viktort kivéve persze.

A költségvetés módosításához egyetértésre van szükség, minden tagországnak jóvá kell azt hagynia, ez pedig nehéz lesz. Magyarország és Lengyelország még semmit nem kapott a Helyreállítási Alapból, és a magyaroknak a hétéves költségvetésből is csak az agrártámogatásokat utalták eddig, mást nem.

Ez még nem jelenti azt, hogy Magyarország az unió nettó befizetőjévé válna, de az Orbán-kormány egy éles váltással már elkezdett úgy kommunikálni, mint ahogy a fukar tagállamok szoktak, vagy korábban Nagy-Britannia. Akik ugyanis fenntartják az EU működését, azoknál a politikai harc általában pont arról szól, hogy milyen célra ne adjanak pénzt. Éppen ezért ellenségesek sokszor a fukar északi tagállamok Magyarországgal vagy a déliekkel, mert azt gondolják, hogy nem megfelelően költik el a pénzüket.

Valami ilyesmit csinál most Orbán Viktor is, amikor arról beszél, hogy a magyaroknak járó pénzeket, amelyeket mi szerinte politikai okokból nem kaptunk meg, Ukrajnának utalták el. Ez nem igaz. Arról, hogy a pénzeink hogy állnak, itt írtunk részletesebben (a cikk végén olvasható keretes írásunkban összefoglaltuk a lényeget), a helyzet azóta érdemben nem változott.

A magyaroknak, vagy bármelyik tagállamnak járó pénzeket pedig egyszerűen nem lehet máshova adni. Az ilyen átcsoportosítást az uniós törvények is tiltják,

a magyarok pénzének addig is rendelkezésre kell állnia, amíg nem döntenek úgy, hogy megkaphassuk. Ha pedig úgy döntenek, és leadjuk a számlákat, jönni is fog a pénz.

Ezt Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette a 24.hu kérdésére. Spinant azt mondta, a mostani felülvizsgálat a hétéves költségvetést érinti, mivel Magyarországgal és a legtöbb országgal szemben az uniónak hosszútávú költségvetése van.

A Helyreállítási Alapból származó pénzek pedig továbbra is félre vannak téve Magyarország és Lengyelország számára. Ezek a pénzek nem lesznek és nem is lehetnek átcsoportosítva máshova

– mondta. Hozzátette azt is, hogy ahhoz, hogy ezekhez a pénzekhez hozzájusson Magyarország, előbb teljesíteni kell a vele szemben megfogalmazott reformokat.

Egyébként az sem igaz, hogy az EU kifogyott volna a pénzből. Valójában a hétéves költségvetésekhez képest a kifizetendő összegek általában két-három évvel el vannak tolódva, tehát a ciklus pénzeinek csak kis részét fizették eddig ki. A költségvetési módosítás is inkább arról szól, hogy a 2024-27-es időszakban lesz-e mindenre anyagi forrás, amire az EU korábban költeni akart.

Nagyjából mindenki arra számít, hogy a magyarok akadályozni fogják a költségvetési felülvizsgálattal kapcsolatos megegyezéseket, és többször vétózhatnak is. Addig pedig ez a narratíva fog uralkodni, amelyet a magyar kormány kommunikál: elfogyott a pénz, mert Ukrajnának adták azt. Rég volt viszont ennyire elszakadva az unióval kapcsolatos magyar kormánykommunikáció a valóságtól, és attól, ahogy a magyar kormány valójában tárgyal Brüsszelben.

Uniós egyenleg

Jelenleg két fő forrásból érkeznek uniós pénzek: ezek egyike az előző, 2020-ig tartó hétéves költségvetési ciklus. Itt a pénzek körülbelül 90 százalékát már kifizették, de 10 százalék folyósítása még folyamatban van. A másik pedig a jelenlegi költségvetési ciklus agrártámogatásai, amelyek a megszokott menetrendben érkeznek.

 

Van azonban két jelentős pénzügyi csatorna, ahonnan nem jutunk forrásokhoz. Az egyik a Helyreállítási Alap, ami egy gigantikus segélycsomag a koronavírus káros gazdasági hatásainak orvoslására. Innen több mint kétezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást várhatunk, és a háromezer milliárd forintnál is nagyobb hitelkeret több mint felét is igényeltük.

 

A második elzárt pénzcsap a hétéves költségvetésé. Ennek egyik fele a kohéziós, fejlesztési források egy részét érinti. Ez három operatív program 55 százalékára vonatkozik: a KEHOP+, az IKOP+ és a TOP+ programokra. Valamivel több mint 2600 milliárd forintnyi eurót blokkolnak, amit a következő hét évben lehet felhasználni. A második fele pedig az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekhez kapcsolódik, amelyek az összes hozzánk érkező kohéziós pénz kifizetését akadályozzák.

 

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság által közvetlenül menedzselt forrásoknál is korlátozások léptek életbe, melyek szerint uniós források terhére nem lehet új szerződéseket kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Ez több mint 700 milliárd forintnyi forrást érint elsősorban az Erasmus+ és a Horizont programoknál.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik