1,6 százalékos magyar gazdasági növekedést vár 2026-ra, a tavalyi 0,5 százalék után a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 2027-re pedig 2 százalékos bővüléssel számol. A szerdán ismertetett előrejelzés szerint a magyar gazdaságot idén egyszerre fékezheti az energiaársokk, az üzemanyagár-plafonok év közepére várható kivezetése, valamint az euróövezet gyenge növekedése is.
Az OECD szerint a lakossági fogyasztás növekedése átmenetileg lassulhat, hiába támogatják azt a nominális béremelkedések és a személyijövedelemadó-csökkentések. A beruházásoknál viszont fordulatot várnak:
A mostani előrejelzés óvatosabb, mint az OECD decemberi prognózisa volt. Akkor a szervezet még 1,9 százalékos 2026-os és 2,3 százalékos 2027-es magyar GDP-növekedést várt. Vagyis fél év alatt mindkét évre 0,3 százalékponttal alacsonyabb pályát rajzoltak fel.
A mérsékelt várakozás a magyar gazdaság elmúlt éveinek teljesítményéhez képest sem számít kiugrónak. 2025-ben lényegében harmadik éve stagnált a gazdaság:
- 2023-ban 0,7 százalékos visszaesés,
- 2024-ben 0,6 százalékos növekedés,
- 2025-ben pedig mindössze 0,3 százalékos bővülés volt.
Az OECD mostani, 1,6 százalékos prognózisa ehhez képest javulást jelentene, de érdemi felpattanást nem.
Az utóbbi öt évben a helyzet elég változó volt. 2021-ben a koronavírus-járvány utáni visszapattanás húzta fel 7 százalék fölé a GDP-t, 2022-ben a választás előtti költekezés és a még erős első félév mellett 4 százalék felett maradt a növekedés, majd 2023-ban recesszió, 2024-ben és 2025-ben pedig stagnálásközeli teljesítmény következett.
A jegybanki kamatpályában sem vár gyors fordulatot az OECD. A szervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén változatlanul hagyhatja az irányadó kamatszintet, és csak 2027-ben jöhet kamatcsökkentés. Az OECD figyelmeztetése szerint a vártnál erősebb energiaársokk ronthatja a növekedési és költségvetési kilátásokat, miközben az uniós forrásokról szóló megállapodás javíthatja a bizalmat és élénkítheti a beruházásokat.
