Hétfőn, a háromnapos nemzeti gyászt követően az elmúlt évek legnagyobb megmozdulásán több tízezren tüntettek Belgrádban és Újvidéken, miután a múlt héten szerdán és csütörtökön két tömeglövöldözés is történt Szerbiában.
Egy lánynak, akit a fején ért a lövés, életveszélyes az állapota, egy másik tizenévesnek komoly gerincsérülése lett, egy harmadiknak pedig el kellett távolítani a veséjét.
Szerdán egy 13 éves gyerek apja fegyvereivel lelőtte legalább nyolc diáktársát és egy iskolaőrt, valamint megsebesített egy tanárt és további hét diákot Belgrádban. A hatóságok részletes terveket találtak a fiúnál, aki már hónapokkal korábban megtervezte a merényletet. Az orvoscsalád hetedikes gyermeke maga hívta ki a rendőrséget, az iskola udvarán pisztolyokkal és Molotov-koktélokkal felfegyverkezve várta, hogy letartóztassák. A fiú, akit az életkora miatt nem lehet vád alá helyezni, elmegyógyintézetbe, apja előzetes letartóztatásba került.
Alig 24 órával később, csütörtökön egy 20 éves férfi nyitott tüzet a Belgrádtól 40 kilométerre délre fekvő Dubonában, majd még két faluban, Mali Orasjében és Sepsinben. Nyolc ember halt meg és további 14-en sérültek meg a támadásban, amelynek vélhetően nem voltak kifejezett célpontjai.
A gyanúsítottat – akinek felkutatására a speciális erők több mint 600 tagjának közreműködésével, helikopterekkel, hőkamerákkal indítottak hajtóvadászatot – pénteken kora reggel tartóztatták le Kragujevac közelében. A hatóságok a házkutatás közben négy kézigránátot és egyéb tiltott fegyvereket, lőszereket is lefoglaltak. A lövöldöző – akinek az apja a hadseregnél szolgált – indítéka egyelőre nem ismert, bár állítólag nácizmussal szimpatizáló feliratú pólót viselt.
A tiltakozók a kormány vezetőinek – így az elnöknek, a belügyminiszternek és a titkosszolgálat irányítójának – lemondását követelik, valamint azt, hogy zárják be a szerintük az erőszakot propagáló, elítélt háborús bűnösöket és korábbi bűnözőket szerepeltető, kormányközeli sajtóorgánumokat (egyébként az országban ezekből van a legtöbb). Branko Ruzic oktatási miniszter hétfőn, a „katasztrofális tragédiák” hatására be is jelentette lemondását.
A politikai karrierjét a szélsőjobboldalon kezdő populista Aleksandar Vucic elnök, aki terrorcselekménynek nevezte mindkét merényletet, elítéli a tiltakozásokat azon érveléssel, hogy szerinte csak az ellenzék akar tőkét kovácsolni a nemzeti tragédiából. Azt is közölte, hajlandó megmérettetni pártja aktuális támogatottságát akár egy előrehozott választáson is.
Dolgozok tovább, és soha nem fogok meghátrálni az utca és a tömeg elől. Hogy egy kormány-átalakításról vagy pedig új választásokról lesz szó, majd meglátjuk
– mondta Vucic. A következő választás menetrend szerint csak 2026-ban lesz esedékes.
Annak ellenére, hogy a szerb köztársasági elnöki pozíció a magyarhoz hasonlóan szimbolikus jelentőségű, Vucic az országot kormányzó Szerb Haladó Párt vezetőjeként komoly hatalommal rendelkezik, 11 éve vezeti de facto az országot, 2014 után egy ideig miniszterelnökként, 2017 óta pedig a jelenlegi pozíciójában.
Itt igazság lesz. Ezek a szörnyek soha többé nem látják meg a napvilágot
– ígérte az elnök.
Hétfőn a tragédiák után újraindult az oktatás, a belgrádi iskolák környékén rendőrök állomásoztak. A kormány további 1200 iskolaőr felvételét tervezi, hogy minden intézménybe kerülhessenek.
Itt van magánkézben a legtöbb fegyver Európában
Jugoszlávia 1992-es felbomlása után szerbek ezrei lettek az etnikai nacionalizmust támogató milíciák tagjai. Többek között az 1995-ös srebrenicai mészárlásban, a Ratko Mladić által vezetett Szerb Köztársaság Hadserege mellett, a Skorpiók nevű paramilitáris egység is részt vett a 8700, többségében bosnyák férfi és fiú legyilkolásában, de a koszovói háborúban is harcoltak milíciák (például a Sakálok) a koszovói albánok ellen. Rengeteg fegyver maradt a délszláv háborúk után magánkézben illegálisan, különleges alkalmak idején ezekkel szokás a levegőbe lövöldözni. Az AP-nek az egyik dubonai lakos is azt mondta, hogy, amikor meghallotta a lövéseket, először ő is erre gondolt.
Tömeges lövöldözésekről leggyakrabban az Egyesült Államok kapcsán hallunk, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ott (a svájci Small Arms Survey legutóbbi, 2018-as adatai alapján) száz főre 120,5 fegyver jut, vagyis egy emberre átlagosan egynél több. Az USA-t Jemen követi ebből a szempontból, majd „holtversenyben” áll Szerbia és Montenegró.
Szerbia az utóbbi években szigorított a fegyverviseléssel kapcsolatos szabályain, ugyanakkor például a forgalmazásuk, a hamisításuk, a jelölésük eltávolítása továbbra sem számít bűncselekménynek. Egy tiltott vagy jelöletlen fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekménynél sem kell az ügyészségnek utánajárnia, kitől és hogyan szerezték be az elkövetők a fegyvereket. És miközben a törvényhozók a 2019–2024 közötti időszakra stratégiát fogadtak el egy átláthatóbb, szabályozottabb fegyvertartás és -kereskedelem érdekében, Szerbiában a regisztrált lőfegyverek és a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők száma is növekedett az utóbbi időben. Fegyvere főleg középkorú férfiaknak van, akik a vadászat mellett az önvédelmet vagy a védekezést tartják a lőfegyvertartás egyik fő okaként – erre jutott végkövetkeztetésében a Flamand Békeintézet tanulmánya.
Szerbia – a többi nyugat-balkáni országgal együtt – tranzitország, vagyis földrajzi fekvéséből adódóan vonzó útvonal az illegális kereskedelem különféle formáinak, ideértve a tiltott fegyverkereskedelmet is. Noha egyre több fegyvert foglalnak le az országban, nem tudni, hogy ez az illegális fegyverkereskedelem erősödésének vagy az erőteljesebb kormányzati fellépésnek a következménye.
Szerbiában a fegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények száma 2015 óta folyamatosan csökkent, ám ezeket általában illegálisan tartott fegyverekkel követték el.
Mindezek ellenére Szerbiában eddig nem voltak gyakoriak a múlt hetihez hasonló tragédiák. 2013-ban történt ilyen utoljára, akkor a hadsereg egy 60 éves veteránja lőtt le egy közép-szerbiai faluban 13 embert, köztük a saját fiát.
A kutatók arra jutottak, hogy az egyesült államokbeli iskolai lövöldözések és fegyverkultúra hatással van a világ más pontjaira is, ezt az 1999-es, a Columbine középiskolában lezajlott ámokfutás óta (két diák 12 társukat és egy tanárukat gyilkolta meg, majd magukkal is végeztek) Columbine-effektusnak nevezik. Az elmúlt kilenc hónapban 11, több ember ellen elkövetett támadást regisztráltak, tavaly szeptemberben például Moszkvában egy fegyveres 17 embert ölt meg és 24-et sebesített meg, Hamburgban pedig egy támadó nyolc embert gyilkolt meg, további nyolcat megsebesített a Jehova Tanúi imaházában.
Dragan Popovic, a Belgrádi Egyetem pszichológus professzora szerint az országban egyre terjed az erőszak, elég csak az ellenfeleit letámadó populistákra vagy a focihuligánokra tekinteni.
Szigorítások
A tragédiákat követően Vucic az ország „lefegyverzését” hirdette meg, egy hónapos amnesztiát jelentett be az illegális fegyvertartókkal szemben – azaz most bárki leadhatja az engedély nélkül tartott fegyverét anélkül, hogy felelősségre vonnák.
Az ehhez hasonló korábbi akciók csak mérsékelt sikerrel jártak, a legtöbb fegyvert 20 évvel ezelőtt, Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolása után sikerült visszaszerezni, akkor mintegy 50 ezret gyűjtöttek be. Most, csak az első napon 1500 fegyvert, 50 ezer töltényt, 100 robbanószerkezetet, aknavetőt és egyéb fegyvert adtak le országszerte.
A következmények szörnyűek lesznek mindazok számára, akik elmulasztják az illegális fegyverek átadását
– ígérte Vucic. Az első lövöldözés után kétéves moratóriumot kért a fegyvertartási engedélyek kiadására, valamint az összes létező felülvizsgálatát kezdeményezte.
Az elnök megígérte azt is, hogy szigorítják a fegyvervásárlást, illetve -regisztrációt – akik nem tudnak megfelelni az új, szigorúbb szabályoknak, azoktól a fegyvereket visszavásárolja az állam –, a törvénysértők bírságát megduplázzák, a vadászok engedélyét évente felülvizsgálják, valamint az illegális fegyvertartás ellen is további lépéseket terveznek. Az elképzelések szerint a tiltott vagy engedély nélküli fegyverek birtoklásáért 12-től 15 évig terjedő börtönbüntetés szabható majd ki. A cél az, hogy a vadászpuskákon kívül 90 százalékkal visszaszorítsák a fegyverek számát.
Tudom, hogy ez nem lesz népszerű
– mondta pénteken Vucic, aki arra számít komoly lobbierő próbál majd közbeavatkozni. Arról is beszélt, hogy a 6,8 milliós Szerbiában – hivatalosan – 400 ezer fegyvertulajdonos van, számításai szerint azonban a fegyverengedélyek száma 30–40 ezerre eshet majd vissza a korlátozások után.
Az elnök emellett azt is tervezi, hogy a büntetőjogi felelősség korhatárát 14 évről 12 évre csökkentsék. Drogteszteket vezetne be az iskolásoknál és bizonyos online tartalmak blokkolását is felvetette.
Visszavezetné a halálbüntetést is, de ennek a lehetőségét – Vucic elmondása szerint – a kormány visszautasította.
