Egyre több nyugati kormány tesz erőfeszítéseket a kínai ByteDance által birtokolt TikTokot betiltására. A tavalyi év legtöbbször letöltött telefonos alkalmazását kiberbiztonsági és adatvédelmi szempontból is aggályosnak tartják az észak-atlanti világban. Az Egyesült Államokban az applikáció telepítését és használatát már három éve betiltották a hadsereg, a tengerészgyalogság, a légierő és a parti őrség eszközein, tavaly novemberben pedig a kormányzati dolgozók hivatalos eszközein is megkezdték a korlátozást, elsőként állami szinten. Wisconsin, Dél-Karolina és Maryland lépett először, majd február végén szövetségi szinten is döntöttek a tilalomról. Ekkor a Fehér Ház emlékezetes módon 30 napot adott a munkatársaknak arra, hogy eltávolítsák a TikTokot a kormányzati eszközökről.
Az Egyesült Államok mellett a kormányzati dolgozók
- Kanadában,
- Nagy-Britanniában,
- Ausztráliában,
- Belgiumban,
- Tajvanon,
- valamint az unió végrehajtó szervénél, az Európai Bizottságnál sem használhatják tovább az appot.
Ezen kívül Norvégiában, Új-Zélandon és Nagy-Britanniában a törvényhozásban dolgozók sem görgethetik tovább a félperces videókra optimalizált alkalmazását, Franciaországban pedig az összes közhivatalnokra – szám szerint 2,5 millió emberre – vonatkozik ugyanez a korlátozás. Eközben Szlovákiában a parlament belső hálózatáról tiltották ki az alkalmazást, de az alkalmazottaknak és a képviselőknek is azt javasolják, hogy lehetőleg hagyjanak fel a tiktokozással.
Hasonlóan járt el több híroldal is. A BBC és a dán közmédia is a felszólította dolgozóit, hogy távolítsák el a TikTokot a munkahelyi eszközeikről.
Trump elkezdte, Biden folytatta
A TikTok általános tilalmát már több ország is bevezette. 2020-ban Indiában több tucat kínai appal egyetemben kezdték el blokkolni a TikTokot a kibertér védelmére hivatkozva. Ezzel Narendra Modi kormánya a világ egyik legnagyobb piacából üldözte el a kínai techóriást, azóta pedig Pakisztán és Afganisztán is követte példájukat. A tálib vezetés azzal indokolta a döntést, hogy a platform nincs összhangban az iszlám szellemiségével, és „megrontja a fiatalokat”.
A TikTok számára a legnagyobb döfést mégis az amerikai piac elvesztése jelentené. A kínai cég az Egyesült Államokban
- a tavalyi évben 6 milliárd dollárt keresett hirdetésekből;
- hétezer embernek ad munkát, és számtalan vállalkozásnak kínál e-marketing lehetőséget;
- 113 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis a legtöbben itt tiktokoznak az egész bolygón.
Ahogy egyre élesebbé válik a Nyugat geopolitikai küzdelme Kínával, úgy válik egyre hangsúlyosabbá az alkalmazással szembeni bizalmatlanság. Az amerikaiak attól félnek, hogy a TikTokon keresztül a kínai hatóságok és titkosszolgálatok adatokat gyűjthetnek, illetve hogy a videómegosztó a kínai állami narratíva szerint befolyásolhatja a felhasználókat.
A TikTokkal kapcsolatos kiberbiztonsági aggodalmak nem most jelentek meg. Mike Pompeo, a Donald Trump által vezetett adminisztráció külügyminisztere már 2020-ban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok keresi a módját annak, hogyan tilthatná be a kínai videómegosztót. Maga Trump is hangsúlyozta, hogy az app nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ezért 2020 nyarán elnöki rendeletben határozott róla, hogy a szintén kínai WeChattel egyetemben ki kell tiltani a TikTokot az amerikai piacról. Akkor jogi akadályok miatt végül kudarcba fulladt a kísérlet, egy évvel később pedig Joe Biden visszavonta a rendeletet.
Azonban Biden elnöksége nem hozott enyhülést az Egyesült Állam Kína politikájában. A Trump-éra idején kezdődő kínai-amerikai kereskedelmi háború szankcióit és vámjait Biden nem hogy nem törölte el, hanem kiszélesítette azokat. Jelenleg az Egyesült Államok mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importárura, a teljes import 66,4 százalékára vetett ki vámokat.
Idővel a Kína-ellenes retorika is egyre leplezetlenebbé vált. 2022-es nemzetbiztonsági stratégiájában Biden már egyenesen „az USA biztonságát és globális dominanciáját fenyegető veszélyként” azonosítja Kínát.
Miután Biden elkaszálta a TikTok elzavarását célzó Trump-rendeletet, azzal a lendülettel alá is írt egy újat. Ebben elődjéhez hasonlóan elismerte, hogy az appok hatalmas mennyiségű felhasználói adathoz férhetnek hozzá és dolgozhatnak fel, továbbá, hogy fennáll a veszélye annak, hogy „külföldi ellenséges államok számára” hozzáférést biztosítanak szenzitív adatokhoz, például lokációs információkhoz. Ezt követően az államfő arra szólította fel a kereskedelmi minisztériumot, hogy készítsen „bizonyítékokon alapuló” elemzést a kínai hátterű alkalmazásokról.
Fogy a levegő a TikTok körül
Tavaly decemberben kétpárti törvényjavaslat készült, amely szövetségi szintre emelné a TikTok betiltását. „A TikTok anyavállalata, a ByteDance, egy kínai vállalat, vagyis kötelessége együttműködni a Kínai Kommunista Párttal” – érvelt Raja Krishnamoorthi, a jogszabály-tervezetet jegyző demokrata képviselő. A ByteDance valóban egy olyan nemzetbiztonsági törvény hatálya alatt működik, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett felhasználói adatokat továbbítsa a kínai hatóságoknak. Adatokat pedig képes gyűjteni a TikTok: az adatvédelmi irányelvek szerint arcképet, hangadatokat és helymeghatározási információkat is tárolhat az app használóiról. A TikTok azzal védekezik, hogy az alkalmazás sem a felhasználók nevét, sem a földrajzi helyzetét nem ismeri, a biotermikus adatok pedig a felhasználók eszközein maradnak.
A tilalomról szóló javaslatot kidolgozó másik képviselő, a republikánus Mike Gallagher szerint a TikTok üzemeltetőinek hatalma van afölött, hogy az amerikaiak milyen történetekkel találkoznak vagy nem találkoznak, ezzel pedig végső soron a választásokat is képesek lehetnek befolyásolni. A törvény iráni és orosz közösségi média-vállalatokat is sújtana.
Az amerikai képviselőház republikánus többségű külügyi bizottsága megszavazta azt a jogszabályt, amely lehetővé tenné Biden elnök számára, hogy országszerte, minden eszközön betiltsa a TikTokot. Arról, hogy mikor szavazhatnak az amerikai döntéshozók a törvényről, az év eleje óta szintén republikánus többségű képviselőház fog határozni.
Ha mindez nem lenne elég, tizennyolc szenátor – demokraták és republikánusok vegyesen – csatlakozott egy jogszabály-tervezethez, amely extra jogkörökkel ruházná fel a Kereskedelmi Minisztériumot, többek között felhatalmazást adna a TikTok és más nemzetbiztonsági kockázatot jelentő technológiák betiltására is.
Nem sokkal később a TikTok bejelentette, hogy az amerikai Pénzügyminisztérium által vezetett, az Egyesült Államokban történő külföldi befektetésekkel foglalkozó bizottság (CFIUS) – amely vizsgálja a TikTok és a ByteDance kínai kormányhoz fűződő való kapcsolatát – felszólította a platformszolgáltató kínai tulajdonosát, hogy adja el a vállalatban levő részesedését, különben betiltják az alkalmazást az amerikai piacon (a ByteDance részvényeinek 60 százaléka globális befektetők, 20 százaléka az alkalmazottak és ugyancsak 20 százaléka az alapítók tulajdonában van). A kormányzat nem kommentálta a híreket, ugyanakkor azt elismerték, hogy folyamatban van a felülvizsgálat. A vállalat részvényeinek értékesítéséhez a kínai kormány hozzájárulására lenne szükség, de ezt a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője szerint Pekingben „határozottan ellenzik”.
A TikTok felett gyülekező fellegek miatt Shou Zi Csev, a TikTok vezérigazgatója ötórás tanúvallomásban volt kénytelen védeni a cégét a kongresszus energiaügyi és kereskedelmi bizottsága előtt. Kijelentette, hogy
Csev megpróbálta távolítani Kínától a TikTokot: hangsúlyozta, hogy ő maga Szingapúrban született, és jelenleg is hazájában él gyermekeivel, valamint virginiai születésű feleségével. Ugyanakkor azt elismerte, hogy közvetlenül a ByteDance vezérigazgatójának, Zsupo Liangnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ami nem nyugtatta meg az amerikai döntéshozókat. Tavaly év elején a Forbes írt arról, hogy a TikTok dolgozói több felhasználó helyadataihoz is hozzáférnek, melyeket nyomkövetésre használnak, majd a BuzzFeed News egy TikToktól kiszivárgott hangfelvételre hivatkozva közölte, hogy többször is hozzáfértek Kínából amerikai felhasználók adataihoz. A ByteDance belső vizsgálatot folytatott le az ügyben, miután kiderült, hogy négy alkalmazottuk valóban jogtalanul fért hozzá brit és amerikai újságírók személyes adataihoz. Az eset után az érintett személyeket elbocsátották. Az ügyhöz közelálló források szerint az amerikai Igazságügyi Minisztérium is vizsgálja az amerikai újságírók megfigyelését.
Az Internet 2.0 nevű kiberbiztonsági szervezet ennél is súlyosabb vádakat fogalmazott meg a videómegosztóval szemben. Az ausztrál-amerikai szervezet jelentése szerint az alkalmazás hozzáfér a felhasználók névjegyzékéhez, naptáraihoz, a háttérben futó alkalmazásokhoz, az eszköz merevlemezéhez és óránként frissíti a helymeghatározást is. A TikTok alaptalannak nevezte az adathalászatról szóló vádakat, és saját honlapján igyekezett cáfolni azokat.
Csev hangsúlyozta, hogy a TikTok mindent megtesz az amerikai felhasználók adatainak védelméért. A Biden-kormányzat által elutasított „Project Texas” nevű adatbiztonsági program keretében áthelyeznék az amerikai felhasználók adatállományát a texasi székhelyű szoftveróriás, az Oracle által üzemeltetett hazai szervereire. „A projekt lényege a következő: az amerikaiak adatait amerikai földön tárolja egy amerikai vállalat, amelyet amerikai személyzet felügyel” – magyarázta Csev. A TikTok nagy szerverparkja Szingapúrban van, de az unióban és az Egyesült Államokban is vannak ilyen telephelyei.
Csak úgy betilthat az amerikai kormány egy alkalmazást?
Az olyan TikTokkal szemben felmerülő aggályok, mint a törvénytelen adatgyűjtés, a kiskorúak körében kialakuló függőség és a dezinformáció, valamint erőszakos tartalmak terjedése, ugyanúgy jogos vádak lehetnek az amerikai tulajdonú Facebookkal, Instagrammal vagy YouTube-al szemben. 2021-ben a Facebook-iratok néven elhíresült botrányban egyebek mellett kiderült, hogy a közösségi oldal tisztában volt vele, hogy a megfelelő tartalommoderálás hiánya erőszakhoz vezet.
Washingtonnak első sorban a kínai tulajdonnal van problémája, ugyanakkor a platformszolgáltató általános tilalma alkotmányellenes is lehet. A TikTok-tilalmat idáig olyan állami szervek és egyetemek vezették be, amelyeknek jogukban áll a saját eszközeikről, hálózataikról kisöpörni az alkalmazást, de szövetségi szinten a sajtószabadságot garantáló első alkotmánymódosítás jogi akadályokat gördíthet a döntéshozók elé. Egy széles körű, kormányzati tiltás végső soron egy olyan felületet venne el az amerikai választóktól, ahol idáig szabadon kifejezhették magukat, megoszthatták gondolataikat, nézeteiket.
Demokratikus országokban a kormány nem korlátozhatja a szólásszabadságot vagy a véleménynyilvánítást nagyon erős, pontos indok nélkül, és egyelőre nem egyértelmű, hogy ez meglenne
– értékelt a The New York Times-nak Caitlin Chin technológiai szabályozással foglalkozó szakember.
