A biztonságpolitikai szakértő beszélt a szabotázs típusairól, az „eldobható” ügynököktől a gyújtogatáson és bombafenyegetésen át a tengeri kábelek elszakításáig.
geopolitika
Kínának tavaly ősszel sikerült először teljes egészében körbekerítenie Tajvant, és amerikai sajtóértesülések szerint komplett haditerve is van a sziget blokádjára.
Ez a szöveg a Nincs tanulság című hírlevél, amelyben Jászberényi Sándor haditudósító, író elemzését közöljük a Közel-Kelet és Európa kilátásairól, illetve arról, hogy a nemzeti populista kormányok, élükön hazánk miniszterelnökével, keservesen csalódnak majd az Egyesült Államokban.
Nehéz helyzetben van a védelmi garanciákra vágyó Szöul.
A 2021-es afganisztáni tálib hatalomátvétel óta a nemzetközi közösség jelentős része elzárkózik az új vezetés hivatalos elismeréstől. Ennek ellenére mostanra Kabul – geopolitikai és gazdasági szempontból is – kulcsszereplővé vált a közép-ázsiai országok számára.
Továbbra is maratont fut a Matiné: harmadik vasárnapja Tim Marshall eddig négy kötetet számláló zseniális geopolitikai sorozatának darabjait vesszük sorra. Két hete A földrajz fogságában volt terítéken az északi-sarkvidékkel, aztán az emberiség legfőbb törésvonalait elemző Falakba olvashatunk bele, annak is a berlini fal történetét bemutató fejezetébe. Most A földrajz hatalma van soron, azon belül is az, hogy kié a világűr.
Donald Trump felfüggeszti a világ különböző régióiba irányuló USAID-programot. A döntést az autoriter vezetők ünneplik El Salvadortól Oroszországig. De miért került a populista és diktátori hajlamú vezetők célkeresztjébe ez a program? És mi lehet a felfüggesztés következménye?
Grönland geopolitikai jelentősége és gazdasági potenciálja miatt került a nagyhatalmi érdekek középpontjába. De vajon a sziget ki tudja használni a globális figyelmet saját függetlenségi és gazdasági céljai elérésére?
2022-ben tért vissza a Borgen című közkedvelt dán politikai drámasorozat egy évad erejéig, melynek fókuszában Grönland állt. Mennyire pontosan ábrázolta a sorozat Grönland geostratégiai jelentőségét és a Dániához való viszonyát?
Izrael egyre nagyobb ütemben terjeszkedik a Gázai övezetben, katonái Szíriába is benyomultak. A zsidó állam nem először vállalkozik hasonlóra, ám a közvélemény nem biztosan szeretne újabb, hosszú távú megszállásokba belemenni.
A budapesti tőzsde volt elnöke a Della vendége.
A kormányfőnek az is feltűnt, hogy ugyanazokról a népekről lehet olvasni ezer évvel ezelőtti feljegyezésekben, mint manapság.
Sikorski hosszasan szembeszállt Orbán oroszbarát, Nyugat-ellenes politikájával, és szerinte a magyar kormány meglehetősen egyedien értelmezi a szuverenitást.
Közös jégtörőhajó-flotta fejlesztésébe kezd az Egyesült Államok, Kanada és Finnország. A sarkköri hajózás során használt eszközöket drága és hosszadalmas megépíteni, de az euroatlanti világ kénytelen felzárkózni a gyártásukban, ha tartani akarja a lépést a térségben nyomuló Oroszországgal és Kínával.
De összességében egyikükről sincs túl jó véleményünk.
Hogy nézne ki egy amerikai-kínai űrháború? Mi a most zajló űrverseny 2.0 újdonsága? Interjú A földrajz fogságában című bestseller szerzőjével, aki új könyvében az asztropolitikát térképezi fel.
A világ két vezető nagyhatalma az Indo-csendes óceáni térségben feszül egymásnak. Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével szálaztuk szét a térség geopolitikai viszonyait.
Bár a környező országok továbbra is katonai beavatkozással fenyegetőznek, egyre kisebb esély látszik a júliusban lezajlott nigeri puccs visszacsinálására. Ha a katonai junta megszilárdítja hatalmát, az nemcsak a környező demokráciákat veszélyezteti, de a Nyugat számára is hatalmas érvágás. De vajon miért nézik tétlenül a franciák, hogy már a negyedik afrikai országból is kirakják őket?
A hübrisz és a világos célok hiánya is szerepet játszott abban, hogy az amerikai hadsereg húsz évre ott ragadt Afganisztánban – interjú az Afganisztán-iratok szerzőjével, Craig Whitlockkal, aki leleplezte a politikusok és tábornokok hazugságait.
A közelmúltban számos nyugati ország kormánya korlátozta a hozzáférést a videómegosztóhoz.
Sikerül-e valamelyik félnek áttörnie a befagyott frontvonalat? Hogyan hatnak a szankciók? Az ukrajnai háború csak egy front a Nyugat geopolitikai küzdelmében? Többségbe kerülhet-e Európában az orbáni szankcióellenes politika? Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője, Deák András, az NKE tudományos főmunkatársa és Szenes Zoltán volt vezérkari főnök válaszolta meg az egy éve dúló orosz–ukrán háború legégetőbb kérdéseit.
Tavaly az orosz–ukrán háború borzalmai kötötték le a nemzetközi közösség figyelmét, a médiazajban pedig az összes többi, jelenleg is zajló fegyveres konfliktus elhalkult.
Interjú A földrajz fogságában szerzőjével, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy jövő nyár előtt véget érjen az ukrajnai háború, de közben szerinte oda kéne figyelni a török–görög feszültségre, valamint a világűr geopolitikájára is.
A Wired egy 1997-es cikkében a 21. század tíz lehetséges kihívását mutatták be.
