Megérkezett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szerdai brüsszeli NATO-találkozóra. Érkezésekor a sajtó előtt a háborús eszkalációhoz és az arra adott transzatlanti válaszokhoz fűzött észrevételeket. Stoltenberg a háborús eszkalációról az Al Jazeera élő háborús hírfolyama szerint azt mondta:
Az elmúlt hetekben a háború legerősebb eszkalációját láthatjuk az invázió kezdetétől számítva. Oroszország több tízezer új katonát mozgósít. Új ukrán területeket próbálnak illegálisan annektálni. És láttuk az ukrajnai városok elleni, válogatás nélküli csapásokat. Aztán persze hallottuk a Moszkvából érkező burkolt nukleáris fenyegetéseket is.
A légvédelemről, azaz az eszkalációra adott reakciókról így nyilatkozott:
A szövetségeseink biztosították a légvédelmet, de még több támogatásra van szükségünk. Különböző típusú légvédelmi, rövid hatótávolságú, nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek kellenek, ballisztikus rakéták, cirkálórakéták, drónok; különböző rendszerek a különböző feladatok ellátásához. Ukrajna persze nagy ország, sok várossal. Fel kell tehát lépnünk, hogy segíthessünk Ukrajnának még több várost és területet megvédeni a polgári lakosság elleni borzalmas orosz támadásokkal szemben.
A Reuters arról ír, hogy több mint ötven ország képviselői gyűlnek össze szerdán, a NATO-találkozó kapcsán Brüsszelben, hogy áttekintsék az ukrajnai légvédelem megerősítésének kérdéseit. Ez alig több mint két nappal az után történik, hogy orosz rakéták záporoztak Kijevre és az ország más nagyvárosaira.
Ez a brüsszeli összejövetel az első észak-atlanti találkozó azóta, hogy Oroszország annektált négy megszállt ukrán régiót, megkezdte a részleges mozgósítást és burkoltan nukleáris fenyegetéseket helyezett kilátásba
