Globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a WHO a majomhimlő miatt – írja a BBC. Ez a legmagasabb készültségi fokozat, amit az Egészségügyi Világszervezet kiadhat.
A döntést azzal indokolják, hogy hirtelen világszerte nagyon kiugrott a fertőzések száma. Hetvenöt országból összesen tizenhatezer esetről tud jelenleg a szervezet, és öt haláleset köthető a betegséghez.
Olyan fellángolásának vagyunk tanúi, amely világszerte gyorsan terjed olyan új fertőzési módokon keresztül, amelyekről még túl keveset tudunk, és kimerítik a nemzetközi egészségügyi szabályozás kritériumait. Tisztában vagyok vele, hogy nem volt könnyű vagy egyértelmű döntés, és a (bizottság) tagjai igen eltérő nézeteket képviselnek a kérdésben
– mondta el Dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezérigazgatója.
Habár a majomhimlő már évtizedek óta jelen van Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein, eddig nem okozott nagyobb járványt az afrikai földrészen kívül. A hatóságok csak idén májusban figyeltek fel az európai, észak-amerikai és ázsiai fertőzési hullámokra. A globális közegészségügyi vészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy a fertőzés más országokra is átterjedhet, ezért összehangolt nemzetközi válaszlépéseket igényel.
A WHO korábban a koronavírus-járvány 2019-es, a latin-amerikai zikavírusjárvány 2016-os és a nyugat-afrikai ebolajárvány 2014-es kitörését követően, valamint a poliovírus okozta gyermekbénulás ellen jelenleg is folyó küzdelem miatt hirdetett globális vészhelyzetet. Jelenleg csak két hasonló súlyú egészségügyi vészhelyzet van érvényben: a még mindig tartó koronavírus-világjárvány, és a gyermekbénulás felszámolásáért folytatott harc.
A szakértő elmondta, a bizottság nem tudott megegyezésre jutni az ügyben, hogy globális veszélyhelyzetnek minősítse-e a majomhimlő-járványt, ő mint elnök jutott arra a döntésre, hogy a szervezet kiadja a nyilatkozatot, mivel a gyors terjedés miatt valóban nemzetközi szinten aggasztó a helyzet. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője ilyen döntésre kényszerült.
A veszélyhelyzet bejelentésére azért volt szükség, mert ez lehetővé teszi a vírus terjedésének mérséklésére irányuló törekvések megvalósítását, valamint a vakcinák fejlesztését, nemzetközi pénzügyi források biztosítását. A múltbeli hasonló nyilatkozatok azonban vegyes eredménnyel jártak, mert az ENSZ egészségügyi világszervezetének nincs hatalma a gyakorlatban is rábírni az országokat a közös cselekvésre.
Elmondta azt is, hogy a WHO megítélése szerint jelenleg a majomhimlő kockázata globálisan mérsékelt, ez alól azonban Európa kivételt jelent, ott ugyanis a szervezet szerint magas kockázatról beszélhetünk. Szerinte nagy az esély a betegség országok közötti továbbterjedésére is, még ha jelenleg viszonylag alacsony is az összefüggés a nemzetközi utasforgalom és a betegség terjedése között.
A WHO ajánlásokat is megfogalmaz, amelyektől azt remélik, hogy segíthet az országoknak a vírus terjedésének megállításában, valamint a veszélyeztetett közösségek megvédésében.
Ez a járvány a megfelelő csoportokban alkalmazott megfelelő stratégiák alkalmazásával megállítható
– mondta Tedrosz. Dr. Rosamund Lewis, a WHO vezető majomhimlő-szakértő orvosa ezen a héten úgy nyilatkozott: az Afrikán kívüli majomhimlős esetek 99 százaléka férfiaknál fordul elő, ezen belül pedig 98 százalékban olyanoknál, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Tedrosz Gebrejeszusz most óva intett bármely csoport megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől, és hangoztatta, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az egészség mellett az emberi jogokat és méltóságot is védik.
