A NATO főtitkár szerint szövetség a második világháború óta a legnagyobb fenyegetéssel néz szembe

A túlélők első kézből származó beszámolói és a szakértői elemzések sem támasztják alá Moszkva elbeszéléseit az ukrán Kremencsuk város bevásárlóközpontjában végrehajtott halálos rakétacsapásokról.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy hadserege „nagy pontosságú légitámadást hajtott végre hangárok ellen, ahol fegyvert és lőszert tároltak”, és a fegyverraktárak felrobbanása tüzet okozott a közeli bevásárlóközpontban, amely akkor épp „nem működött”.

A tanúvallomások és az ukrán ügyészség által ismertetett bizonyítékok, valamint független katonai szakértők elemzése azonban három hamis állításra mutatnak rá a beszámolóban

• az első, hogy az ukrán hadsereg fegyvereket rejtegetett volna a közelben,
• a második, hogy a bevásárlóközpont ne lett volna orosz célpont,
• és végül, hogy senki ne lett volna a bevásárlóközpontban.

(The Guardian)

Joe Biden amerikai elnök szerdán a madridi NATO-csúcson bejelentette, hogy az Egyesült Államok Európa-szerte növeli haderejét és kapacitását, valamint új állandó hadsereg-parancsnokságot hoz létre Lengyelországban, válaszul az Oroszország felől érkező esetleges új fenyegetésekre.

Andrzej Duda lengyel államfő szerdán üdvözölte az USA vállalását, amely szerint létrehozza az 5. hadsereg főhadiszállását Lengyelországban. Ezzel Lengyelország régóta dédelgetett álma valósul meg. Szerintük ennek elrettentő ereje van, és fokozza az orosz fenyegetéssel szembeni biztonságérzetet.

Régóta várunk erre a hírre

– mondta Andrzej Duda sajtótájékoztatón.

Mióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, Lengyelország a NATO-csapatok fokozott jelenlétét sürgeti, mivel a NATO keleti szárnyának erősítését létfontosságúnak tartják Közép-Európa biztonsága szempontjából.

Az „Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszió következményeinek kezelése érdekében” az Európai Unió megegyezett Ukrajnával egy közúti árufuvarozásról szóló megállapodásról, a dokumentumot Lyonban, az Európai Bizottság „Connecting Europe” közlekedéssel foglalkozó konferenciáján írták alá.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából érkező áruk külön engedélyek nélkül haladjanak át az EU határain, és fordítva: az uniós termékek is külön engedélyek nélkül mehetnek Ukrajna területére.

A nemzetközi árufuvarozási engedélyek hiánya az egyik kulcsprobléma volt az ukrán nemzetközi árufuvarozás fejlődésében. Az Ukrajna és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény 2016-os aláírása óta az Európai Unióval folytatott kereskedelem csaknem megkétszereződött, a közúti szállítások száma pedig 42%-kal. A februárban kitört orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy az áruk szabad mozgására szükség van. A körű háború és az ukrán kikötők blokádja kapcsán többszörösére nőtt a közúti export volumene, és ennek következtében egyes területeken a nemzetközi fuvarozás engedélyigénye.

A mezőgazdasági termékek, élelmiszerek ellátása akadozott, Oleksandr Kubrakov, az ukrán infrastruktúráért felelős miniszter szerint Afrikát és a Közel-Keletet, ahol a legnagyobb szükség lenne az ukrán gabonára, gyakorlatilag túszul ejtette Oroszország a háborúval.

Az Európai Unió Moldovával is megegyezett ugyanilyen megállapodás keretein belül.

Az ukrajnai megállapodás kimondja, hogy figyelembe véve az ukrajnai közlekedési infrastruktúra helyreállításával kapcsolatos jövőbeli kihívásokat Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja után, az egyezség

• célja az EU transzeurópai közlekedési hálózata és Ukrajna közlekedési hálózata közötti koherencia biztosítása;
• célja az EU és Ukrajna közötti fenntartható és erőforrás-hatékony közlekedési összeköttetés megfelelő tervezésének és fejlesztésének előmozdítása;
• megkönnyíti a közös infrastrukturális prioritások meghatározását az EU és Ukrajna között;
• célja a meglévő közlekedési hálózat fejlesztésének elősegítése.”

A megállapodás egyelőre ideiglenes.

A háború csak fellendítette a megállapodásról szóló megbeszéléseket, a jövőben egyébként is született volna hasonló egyezmény

– mondta az aláíró ceremónián Adina-Ioana Vălean európai közlekedési biztos. „Ez az első lépés a normális jövő felé” – tette hozzá.

Andrei Spînu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese és infrastrukturális és regionális fejlesztési minisztere elmondta: már tavaly decemberben megkezdődtek a tárgyalások a megállapodásról, és azt is kifejtette, hogy egy generáció álma teljesül most be a szabad közúti áruszállítással.

Oleksandr Kubrakov egy korábbi panelbeszélgetésen elmondta: az ország közlekedési rendszere romokban, több mint 300 közúti híd megsemmisült a háborúban, a kikötőket és a reptereket is folyamatosan támadják az oroszok.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, mintegy 20 millió tonna gabona rekedt az ukrajnai tárolókban, és ha ezt a mennyiséget nem sikerül július végéig elszállítani, az egész megrohad. Az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre azokban az afrikai és közel-keleti országokban lenne a legnagyobb szükség, ahol már most is több százmillió embert sújt az élelmiszer-bizonytalanság.

Ukrajna békeidőben 4,5 millió tonna gabonát exportál a kikötőiből a világpiacra. Az országot nem véletlenül nevezik a Föld kenyereskosarának, hiszen az Ukrajnából érkező export a bolygó búzaszükségletének 12 százalékát teszi ki. Az ukrán gabona 90 százaléka hét ukrajnai, fekete-tengeri kikötőn keresztül hagyja el az országot, ez a mennyiség körülbelül 400 millió ember élelmezését látja el. A háború kezdete előtti nyolc hónapban 51 millió tonna gabona haladt át ezeken a kikötőkön. A február 24-én kezdődött orosz invázió óta azonban a fekete-tengeri ukrán kikötők orosz blokád alatt állnak, ami veszélybe sodorta a globális gabonaellátást.

Részletek alább:

Kapcsolódó

Schilling Árpád kiakadt, hogy a NATO-bővítésért cserébe kurdokat adnak ki Törökországnak

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának valóban az egyik feltétele volt, hogy a törökök által terroristának tartott kurd menekültek kiadását megkönnyítsék.

Szíria bejelentette, hogy hivatalosan elismeri az oroszok által ellenőrzött kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck területének függetlenségét és szuverenitását – értesült a Reuters hírügynökség.

A jelentés szerint a szíriai elnök hivatala már februárban megerősítette kapcsolatépítési szándékát a két önmagát kikiáltó köztársasággal, és a lépést ma a SANA állami hírügynökség is megerősítette külügyminisztériumi forrásra hivatkozva.

A szakadár Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság 2014 áprilisában jött létre. Eddig Oroszország volt az egyetlen olyan ENSZ-tagállam, amely elismerte legitimitásukat.

Dél-Oszétia, amely a legtöbb nemzetközi állam által elismert szakadár régió Grúzia részeként, korábban szintén felajánlotta nekik az elismerést.

A háború kezdete óta mintegy 10 ezer orosz állampolgár költözött Szerbiába. Belgrádban, Újvidéken, Nišben, Kragujevacon eddig csaknem 1300 céget alapítottak, fellendítették az ingatlanpiacot, a szállodákban ők a leggyakoribb vendégek. Az átköltözéshez szükséges iratok beszerzését már ügynökségek is segítik – írja a szerb sajtó alapján a Szabad Magyar Szó. A portál szerint a szerb kormány minapi rendelete kimondottan az orosz vállalkozóknak előnyös ösztönzőket vezetett be, eltörölte a járulékokat, a forgalmi adó 70 százalékát az újonnan letelepedettek vállalkozásaiknál, ha nehezen betölthető pozíciókban alkalmaznak dolgozókat. Szerbia mellett Törökország, Egyiptom és Dubai népszerű az orosz üzletemberek között.

Törökország általa terroristának tartott 33 ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól – jelentette be szerdán Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter.

Ennek előzménye, hogy Törökország belegyezett kedden Svédország és Finnország NATO-felvételébe, a szövetség madridi csúcstalálkozóján aláírták az erről szóló megállapodást.

Az új megállapodás keretében kérni fogjuk Finnországtól, hogy adja ki a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Fetö hat-hat tagját, Svédországtól pedig a Fetö tíz tagját és a PKK tizenegy tagját

– mondta a miniszter.

Jens Stoltenberg NATO főtitkára elmondta, hogy a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

A PKK-t nemcsak Ankara, hanem nyugati szövetségesei is terrorszervezetnek tekintik. A Fetö a Fethullah Gülen muszlim prédikátor által alapított, amerikai székhelyű mozgalom nevének rövidítése, és Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolja néhai szövetségesét, ma már ellenségét, hogy ő és szervezete állt a 2016. júliusi török puccskísérlet mögött.

(MTI)

Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO „a második világháború óta a legsúlyosabb biztonságpolitikai válság közepette” ülésezik Madridban.

Az ukrajnai háború a NATO kelet-európai erőinek növelését eredményezte, és a szövetségesek várhatóan megállapodnak abban, hogy jövőre közel nyolcszorosára, 40 ezerről 300 ezer főre növelik a gyorsreagálású erőket, emellett Finnország és Svédország felvétele is egyre biztosabbnak tűnik, miután az északi államok a korábban vétóval fenyegető Törökországgal kedd este egyetértési nyilatkozatot írtak alá.

(Al Jazeera)

Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerdán a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján.

Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére

– jelentette ki. Mint mondta, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket.

Valószínűleg egy közeli célpontot akart megsemmisíteni az orosz légierő azzal a rakétával, amely a kremencsuki bevásárlóközpontot találta el – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Az orosz támadások rendkívül pontatlanok a nagy hatótávolságú légicsapások végrehajtása során, ami korábban már vezetett tömeges polgári áldozatokkal járó incidensekhez, többek között a kramatorszki vasútállomáson 2022. április 9-én

– olvasható a tárca szokásos reggeli hírszerzési jelentésében.

Az orosz hadműveleti tervezők nagy valószínűséggel továbbra is hajlandóak elfogadni a járulékos károk magas szintjét, amikor szükségszerűnek ítélik meg egy katonai célpont megtámadását

– teszik hozzá.

A minisztérium azt is közölte, hogy az orosz erők június 25. óta további 2 kilométert haladtak előre Liszicsanszk város irányába, a településtől délre fekvő olajfinomítótól. Liszicsanszk az utolsó ukrán ellenőrzés alatt álló város a kelet-ukrajnai Luhanszkban.

(Al Jazeera)

Jó, hogy az itt összegyűlt országok, de sokan mások is hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, pénzügyi eszközökkel, humanitárius segélyekkel, de az Ukrajnának sürgetően fontos fegyverek biztosításával is. Az üzenet a következő: ezt mindaddig folytatjuk, amíg szükséges, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat

– jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a NATO-csúcstalálkozó második napján.

(Guardian)

A kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadás Oroszország egyik „emberiség elleni bűntette” – mondta az ukrán főügyész.

Irina Venediktova hangsúlyozta, hogy minden ukránnak ébernek kell maradnia, mert „minden percben” hasonló támadásra kell számítani.

A közép-ukrajnai Kremencsuk bevásárlóközpontját ért rakétatámadás áldozatainak száma folyamatosan nő. A pontos adatokat illetően nagy a bizonytalanság, a régió kormányzója szerint legalább 18 ember meghalt és több mint 59-en megsérültek. Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter a támadásról elmondta, hogy a bombák becsapódásakor sokan gyorsan elmenekültek épületből, és az utca túloldalán kerestek menedéket. Sokaknak nem sikerült időben elhagyni az épületet: a miniszter szerint a bent rekedt áldozatok „felismerhetetlenre égtek”.

21 embert eltűntként tartanak nyilván.

(Al Jazeera)

Orbán Viktor miniszterelnök Madridba érkezett, ahol szerdán kezdődik a NATO állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Kedden este VI. Fülöp spanyol király gálavacsora keretében látta vendégül a Madridba érkezett vezetőket a Királyi Palotában. A NATO-csúcson Orbán Viktor által képviselendő álláspont szerint Magyarország az ukrajnai háború eszkalációja helyett a béke érdekében tett erőfeszítéseket támogatja. Gyors fegyverszünet és béketárgyalások: ez a recept az Európát sújtó háborús infláció és a küszöbön álló háborús gazdasági válság ellen – közölte Havasi Bertalan.