Nagyvilág

Már szinte minden európai vezető elzarándokolt a háborús Kijevbe, kivéve Orbánt

Térségünk valamennyi állam- vagy kormányfője elutazott már Kijevbe a háború kitörése óta, kivéve a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor az Európai Unió egészében is a szűk kisebbséghez tartozik, mert a tagállami vezetők háromnegyede már felkereste Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – aki még nem, az vagy hamarosan meg fogja látogatni, vagy elküldte a külügyminiszterét, de legalább telefonon felhívta már.

„A külföldi vezetők Ukrajnába látogatása a szolidaritás jele, amit nagyon nagyra értékelünk” – nyilatkozta nemrég Olha Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes. Valóban, szinte egymás sarkát tapossák a külföldi politikusok, hogy az ukrán fővárosba látogassanak. Most csütörtökön például egyszerre több ország állam- és kormányfője látogatta meg Volodimir Zelenszkijt: a francia elnök Emmanuel Macron, a német kancellár, Olaf Scholz, az olasz miniszterelnök, Mario Draghi, a román államfő, Klaus Iohannis, valamint az albán és a montenegrói kormányfő. Eredetileg heten érkeztek volna, de az észak-macedón kormányfő időhiány miatt végül nem vállalta a hosszú utat, ő videóüzenetben üdvözölte az ukrán elnököt.

Ludovic Marin / AFP / EPA / MTI Mario Draghi olasz kormányfő, Olaf Scholz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Klaus Iohannis román államfő (b-j) tárgyal az ukrán fővárosban 2022. június 16-án.

Az orosz támadás óta 23 ország vezetője tette tiszteletét Kijevben, soha ennyi magas rangú vendéget még nem fogadtak az ukrán fővárosban ilyen rövid idő alatt. A sort március közepén a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfők, azaz Mateusz MorawieckiPetr Fiala és Janez Jansa, valamint a legbefolyásosabb lengyel politikus, Lech Kaczynski nyitották meg. Nem volt veszélytelen az útjuk, mivel akkor még az oroszok ott állomásoztak Kijev körül, harcok dúltak a külvárosokban, és aknavetőkkel lőtték a várost. A szlovák miniszterelnök, Eduard Heger például biztonsági okokra hivatkozta hagyta ki az utazást, amit utólag elmondása szerint nagyon megbánt. Ő pár héttel később járt csak Kijevben. Az útról tudott Orbán Viktor is, de Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke akkor úgy fogalmazott „ő most nem megy Kijevbe”.

Morawieckiék egyébként titokban, vonattal utaztak, volt náluk golyóállómellény és sisak is. „A történelmet itt, a háború tépázta Kijevben írják. A szabadság itt harcol a zsarnokság világával szemben. Mindannyiunk jövője itt dől el. Az EU támogatja Ukrajnát, amely számíthat a barátai segítségére, ezt az üzenetet hoztuk ma Kijevbe” – fogalmazott a lengyel miniszterelnök.

Ukrán Elnöki Hivatal / AFP Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke, miniszterelnök-helyettes (b), Petr Fiala cseh kormányfő (b2), Janez Jansa szlovén miniszterelnök (b3), Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (4b), Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j3) és Denisz Smihal ukrán kormányfő (j4) megbeszélésük előtt Kijevben 2022. március 15-én.

Az oroszok végül nem tudták bevenni Kijevet, és április első napjaiban kivonultak a térségből. Azóta már kisebb kockázattal jár egy kijevi látogatás, amit sorra használnak ki a külföldi delegációk. A repülőút a háború miatt természetesen szóba sem jöhet, Lengyelországban fel kell szállni a vonatra, és onnan többórás zötykölődés után lehet eljutni Kijevbe. A várost közvetlen közelről már nem tudják lőni az oroszok, de időnként rakétákkal szokták támadni. A fent említett politikusokon kívül megfordult Kijevben a román, a bolgár, a dán, a spanyol, a finn, a holland, portugál, a lett, az észt, a litván, a brit  és kanadai miniszterelnök, az ENSZ-főtitkár, az Európai Tanács, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament elnöke is.

Mostanáig az alábbi uniós tagállami vezetők nem vizitáltak Kijevben (a 27-ből):

  1. Luxemburg (Xavier Bettel hamarosan megy a tervek szerint).
  2. Írország (a külügyminiszter és a házelnök már volt Kijevben).
  3. Belgium (a volt belga kormányfő, Charles Michel az Európai Tanács elnökeként járt Kijevben, a jelenlegi belga vezetés fegyverekkel is támogatja az ukránokat az oroszok ellen).
  4. Görögország (Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök az orosz invázió után pár nappal felhívta Zelenszkijt, és biztosította támogatásáról).
  5. Málta (Zelenszkij videón felszólalhatott a máltai parlament ülésén, ahol megköszönte a máltaiak segítségét).
  6. Svédország (Magdelena Andersson miniszterelnök telefonon egyeztetett Zelenszkijjel a további katonai segítségről és az energetikai együttműködésről).
  7. Ciprus (Zelenszkij felszólalhatott a ciprusi parlament ülésén, ahol beszélt az orosz agresszióról és Ukrajna EU-s csatlakozásának támogatásáról).
  8. Magyarország.

Látható, hogy egyedül a magyar kormány lóg ki a sorból, mivel még nem járt kormányzati szereplő Kijevben, és telefonon sem beszélt senki Zelenszkij elnökkel, valamint az sem merült fel, hogy esetleg az ukrán elnök felszólalhasson a magyar parlamentben. A parlamenti választások előtt az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter leegyeztetett egy telefonbeszélgetést Zelenszkijjel az ukrán stáb segítségével, ám ez végül egy rakétatámadás miatt elmaradt, mert Zelenszkijnek óvóhelyre kellett vonulnia.

Amikor április végén a kormányinfón rákérdeztünk, hogy Orbán Viktor vagy valamelyik kormánytag tervez-e utazást Kijevbe, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt felelte, hogy nem tud ilyen tervről beszámolni. Most újra rákérdeztünk a Külügyminisztériumnál, hogy változott-e a magyar kormány álláspontja, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Írtunk az ukrán elnöki hivatalnak is, hogy küldtek-e meghívást Orbán Viktornak vagy Szijjártó Péternek, és ha igen, kaptak-e bármilyen választ, ám egyelőre nem reagáltak a kérdéseinkre.

Adok-kapok

A magyar kormánypárti politikusok a háború kitörése óta többször adok-kapokba keveredtek az ukrán vezetéssel. Szijjártó Péter külügyminiszter például azzal vádolta meg az országgyűlési választások előtt Zelenszkijéket, hogy beavatkoznak a magyar választásokba, Kövér László házelnök pedig egy interjúban azt fejtegette, hogy az ukrán elnök pszichés problémákkal küzd. „Sok mondanivalója van annak, aki bűnös. A szamarat a füléről, a bolondot a csevegéséről ismered fel. Hosszú beszéd, rövid ész” – reagált Kövér szavaira az ukrán elnöki hivatal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik