A 2022-es Nobel-békedíjra 343 jelölés érkezett (92 szervezetre, 251 pedig személyre). Ez a második legtöbb jelölés az elismerés 121 éves történetében (2016-ban 376 jelölt volt). Ahogy azt a Nobel Alapítvány honlapja is kiemeli, habár a háromszázat is meghaladó jelöltszám nem kevés, a jelölések száma ezt jóval meghaladja, hiszen egy emberre többen is leadhatják a jelölésüket.
Sem a jelöltek, sem a jelölők nevét nem hozzák nyilvánosságra, legfeljebb 50 évvel a díj átadása után, és ezt kérik a jelölést leadóktól is. Most Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter mégis bejelentette, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a bentlakásos intézményeiben 2500 gyerekről gondoskodó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítóját jelölte az elismerésre januárban.
Van-e annak bármilyen következménye, hogy a miniszter nyilvánosságra hozta a jelöltje nevét? Miért jelentette be ezt most, és korábban miért nem? Mennyi esélye van Böjtének? Egyebek mellett ezeket is megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Nobel Alapítvány alapszabálya szerint egy jelölés akkor tekinthető érvényesnek, ha olyan személy nyújtja be, aki az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:
- független államok kormánytagjai és országgyűlési képviselői, valamint államfői;
- a hágai Nemzetközi Bíróság és a szintén hágai Állandó Választottbíróság tagjai;
- a nemzetközi joggal foglalkozó genfi Institut de Droit International;
- a Bédy-Schwimmer Rózsa révén részben magyar alapítású, genfi központú Women’s International League for Peace and Freedom (Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és a Szabadságért) tagjai;
- történelemmel, társadalomtudományokkal, joggal, filozófiával, teológiával és vallással foglalkozó egyetemi tanárok, rektorok, kancellárok és igazgatók, valamint békekutató és külpolitikai intézetek igazgatói;
- korábbi Nobel-békedíjasok, illetve a már díjazott szervezetek igazgatótanácsa, illetve vezetősége;
- a norvég Nobel-bizottság korábbi és jelenlegi tagjai;
- a norvég Nobel-bizottság korábbi tanácsadói.
Eszerint Kásler kormánytagként jelölheti Böjtét, de a bejelentés időpontja meglehetősen különös.
A Nobel-bizottság szeptembertől várja a jelöléseket, azoknak legkésőbb február 1-jéig kell megérkezniük, az ezt követően beérkezők jelölések már csak a következő évben tárgyalhatók. Ezután a bizottság értékeli a jelöltek tevékenységét, és rövidített listát készít. Augusztusig tart a bizottság munkáját segítő tanácsadók véleményezésének időszaka. Október elején a bizottság tagjai a jelöltek közül többségi döntéssel megválasztják a díjazottat, akinek a nevét még ebben a hónapban bejelentik. A díjátadót december 10-én tartják Oslóban.
Hogy Kásler miért éppen most tette nyilvánossá a javaslatát, nem tudni. Kérdésünkre a Nobel-bizottság azt írta:
Nyomatékosan kérjük a jelölőket, hogy ne tegyék közzé a jelölést, de nincs módunk ebben őket megakadályozni. Bármilyen szankció a jelölést nyilvánosságra hozó jelölővel szemben a jelölés megerősítésének tekinthető, ezért megszegné ezt a tilalmat.
Vagyis az Emmi vezetője bár megszegte a bizottság kérését, retorzió nem fenyegeti.
A jelöltek közötti választás az öttagú norvég Nobel-bizottság feladata, ahogy az Alfred Nobel végakarata volt. Arra, hogy miért egy norvég testület dönt, és miért nem svéd – ahogy a többi négy Nobel-díjnál –, nem hagyott hátra magyarázatot a feltaláló. Az öt tagot a norvég parlament választja meg, az öt tagból legalább négy párt- vagy korábbi kormánytag.
Egyfajta magyar büszkeség a Nobel-díjazottaink száma. De csak ketten vannak – Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre –, akik a hazai munkásságuk miatt kapták meg a díjat. Rajtuk kívül nyolc magyar születésű, de emigrációban díjazott magyar tudós van, a békedíjjal viszont csak egy magyar származású ember büszkélkedhetett, Elie Wiesel, aki a ma Romániához tartozó Máramarosszigeten született.
Jelölt sem volt sokkal több. Apponyi Albert grófot, aki leginkább az 1920-as párizsi békekonferencia magyar delegációjának vezetőjeként ismert, ötször is jelölték (1911, 1928, 1929, 1930, 1932). Mindannyiszor magyar egyetemek tagjai és professzorok adták rá a voksukat, 1928-ban ez kiegészült a felsőházi képviselő, MTA és MOB-elnök, Berzeviczy Albert által vezetett parlamenti csoportosulás jelölésével. Abban az évben az egyik legtöbb nevezés volt az övé, de az az év azon 19 év egyike volt, amikor nem osztották ki ezt a díjat. A Nobel Alapítvány alapszabálya ugyanis kimondja, ha nincs olyan tevékenység, ami érdemes lenne az elismerésre az adott évben, akkor elmarad a díjazás, az elnyerhető összeget pedig hozzáadják az alapítvány lekötött alapjához.
Ami az ismert (vagyis alapvetően ötven évnél régebbi) magyar jelöléseket illeti: 1948-ban Gajzágó László jogtudós, diplomata jelölte Bédy-Schwimmer Rózsát, a korábban már említett feminista- és békeaktivistát, a világ első női nagykövetét (Károlyi Mihály nevezte ki 1918-ban, de csak pár hónapig töltötte be ezt a posztot Svájcban). Őt 11 alkalommal jelölték, ebből tízet 1948-ban kapott különböző nyugati támogatóitól, 1917-ben pedig a magyar feminista mozgalom egy másik tagja, Zipernovszky (Károlyné) Anna jelölte. 1948-ban egyébként már az Egyesült Államokban élt Bédy-Schwimmer, és ekkor sem osztották ki a díjat. 1917-ben, az első világháború közben a Nemzetközi Vöröskeresztnek ítélték oda az elismerést.
1948 után több magyar jelölt vagy jelölés sem volt 1965-ig. Ekkori az utolsó elérhető lista az 50 éves titkosítás miatt.
Gyerekek megsegítéséért, amiben az erdélyi ferences szerzetes is jeleskedik, 2014-ben járt legutóbb az elismerés, a mai napig a legfiatalabb díjazott az akkor 17 éves pakisztáni lány, Malála Júszafzai és az indiai Kailás Szatjárthi megosztva kapta a díjat a „gyermekek és fiatal emberek elnyomása elleni küzdelmükért, és hogy minden gyermeknek alanyi jogon járjon az oktatás”. Alapvetően is jellemző, hogy az elmúlt húsz évben a fejlődő országokból kerülnek ki a díjazottak, elsősorban a szexuális erőszak elleni harc, a nők jogai, a sajtószabadság és a fegyvertelenítés jegyében.
Tavaly egy Fülöp-szigeteki és egy orosz újságírónak ítélték oda a Nobel-békedíjat, 2020-ban pedig a Világélelmezési Programot jutalmazták azzal.
A február 1-jei határidő után az idei lehetséges győztesek között olyanokat említenek, mint
- az 1991-ben egyszer már díjazott Aung Szan Szu Kji és a mianmari árnyékkormány. Aung Szan Szú Kji az 1980-as évek óta harcolt hazája erőszakmentes demokratizálásáért, hosszú időt töltött házi őrizetben, amiből 2010-ben szabadult. Pártja a 2015-ös választást megnyerte, ő pedig kormányfő lett a tavaly februári katonai puccsig, ami után őrizetbe vették és börtönbüntetésre ítélték. A korábban világszerte ünnepelt politikust ugyanakkor több díjától is megfosztották, miután nem lépett fel a rohingja kisebbség elleni erőszakos cselekményekkel szemben.
- A Litvániában élő fehérorosz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanovszkaja, akivel novemberben interjút készítettünk.
- Az Egészségügyi Világszervezet (vélhetően a koronavírus-járvány elleni védekezésben betöltött szerepéért).
- Ferenc pápa a klímaválság elleni és a béke érdekében végzett munkájáért.
- David Attenborough természettudós, dokumentumfilmes (őt a Norvég Zöld Párt elnöke elismerte mint két szervezet jelöltjét),
- valamint az ENSZ klímakonferenciáján emlékezetes beszédet tartó tuvalui külügyminiszter Simon Kofe (az ő jelölését egy norvég politikus szintén elismerte).
A Reuters szerint a norvég törvényhozók nevezettjei között van még a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, a hágai Nemzetközi Törvényszék, a WikiLeaks és Chelsea Manning, a NATO, a CARE segélyszervezet, Masih Alinejad iráni emberi jogi aktivista, újságíró és az Északi-sarkvidéki Tanács is. Aki nincs a jelöltek között valószínűleg, pedig a háború február 24-ei kirobbanása óta biztos sokan gondolnának rá, az Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
