Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto
Nagyvilág

Cihanouszkaja: A migrációs válság eszkalálódhat, minden attól függ, az őrült diktátor mit parancsol a katonáknak

Aljakszandr Lukasenka zsarolja az Európai Uniót – mondta a lengyel-fehérorosz határkrízisről Szvjatlana Cihanouszkaja a 24.hu-nak Vilniusban november elején adott exkluzív interjúban. A nemzetközi közvélemény szerint elcsalt 2020-as választás elnökjelöltje szerint a félelem a belarusz társadalom mindennapjainak része, de a Lukasenka vezette rezsim maga is fél. A Litvániában élő politikus – akinek férje egy fehérorosz börtönben ül – beszélt arról is, hogy hazájában állandósult a rendszerrel szembeni ellenállás, még akkor is, ha most nem vonulnak az utcára az emberek. Magyarország kapcsán kifejtette, demokratikus országként támogatnia kell a Lukasenkával szemben álló belaruszokat.

A 2020. augusztusi elnökválasztás után hónapokon át utcai tiltakozások voltak Fehéroroszországban, mert az ellenzék és a nemzetközi közvélemény szerint ön nyert, így Aljakszandr Lukasenka csalással maradhatott elnök. A belarusz forradalom azóta elbukott, még ha az ellenállás egyes formái tetten érhetők is, például a kibertérben. Mik a legfrissebb információi az ellenállásról?

Durván hangzik, hogy a forradalom elbukott, és nem igaz. Bár most nem lehet jó vágóképeket csinálni az utcákon, a forradalmunk változatlanul zajlik. Nevezhetjük földalatti forradalomnak vagy ellenállásnak, de folytatódik. Éppen ez a fő üzenete az egésznek, hogy az emberek nem adják fel. Egyesek visszatértek ugyan a mindennapi életükhöz, mert félnek, de nem adták fel ők sem és mi sem az ellenállást. Ezt a rezsim is tudja, ezért próbálja a társadalmat nyomás alá helyezni. Most nem vonulhatnak ki az utcákra, ez világos, az emberek biztonsága ugyanis a legfontosabb értékünk, amit nem áldozhatunk fel. Ezrek ülnek börtönben, és nem akarjuk, hogy még többen oda kerüljenek. Persze már nem csak a belaruszokról van szó. Aljakszandr Lukasenka nemzetközi krízist generál.

Sergei Grits/AP/Scanpix

A migrációs válságra gondol a lengyel-fehérorosz határon?

Igen, és a Ryanair-repülő eltérítésére (a minszki hatóságok 2021. májusában a földre kényszerítettek egy Athénból Vilniusba tartó gépet, mert a fedélzetén tartózkodott Raman Prataszevics ellenzéki aktivista-újságíró, akit azóta fogva tartanak – a szerk.). Európa látja, kivel van dolga. Lukasenka megmutatta az igazi arcát.

Van még olyan vörös vonal, amit az elnök nem lépett át? 

A migrációs válság eszkalálódhat.

Minden attól függ, hogy ez az őrült diktátor mit parancsol a katonáknak. Lukasenkának legitimációra van szüksége, azt akarja, hogy Európa tárgyaljon vele, de nem az emberi jogok megsértéséről, a kínzásokról és a belarusz politikai foglyok ezreiről, hanem az általa okozott migrációs válság megoldásáról.

A probléma magva Lukasenka, mert a migráció csak a belarusz helyzet tünete. Ezzel zsarolja az Európai Uniót.

Vannak bizonyítékai arra, hogy Lukasenka szervezi a migrációs válságot? Hogy a fehérorosz állam a Közel-Keletről vagy Afrikából repülőn szállítja Minszkbe a menekülteket, majd onnan a határra viszi őket?

Ezekről az információkról csak újságírói oknyomozásokból tudunk. Biztos vagyok benne, hogy bizonyos állami ügynökségeknél vannak erre bizonyítékok. De annyira evidens, magától értetődő az egész. Látható, hogy ezek az emberek Szíriából és más országokból Belaruszba jönnek, katonák szállítják őket a repülőtértől a hotelig, majd onnan a határra.

Sergei SUPINSKY / AFP

Mennyi támogatottsága van még a társadalomban a rezsimnek?

Ez attól függ, mit tekintünk támogatásnak. Azok az emberek ugyanis, akik a rezsimnek dolgoznak, nem feltétlenül a támogatói. Féltik magukat és a családjukat, mert a rezsim kegyetlen. Lukasenka 27 év alatt felépített egy olyan struktúrát, amelyben mindenki zsarolható. Ha az egész népességről beszélünk, nem csak a katonai erők szűk csoportjáról, akkor is látunk persze olyan embereket, akik hisznek a rendszernek az agymosás miatt. A propaganda szerint Lukasenka után csak az összeomlás jöhet, azt hirdetik, hogy mi el fogjuk adni az országot, a vállalatainkat. Ez főleg a falvakban élőkre és az idősebbekre hat. De a fiatal generáció és az ő szüleik korosztálya látja, hogy az országunk sokkal prosperálóbb lehetne, a nemzetközi kereskedelemből jóval több nyereséget lehetne kivenni. Csodálatos, keményen dolgozó és okos népünk van. Az úgynevezett kormányunk azonban egyszerűen nem engedi az embereket normálisan dolgozni. Minden vállalkozó fél, hogy ha túl nagyra nő, bármelyik pillanatban, amikor a kormánynak pénz kell, elmehetnek hozzá, és ha nem ad eleget, bezáratják a boltját.

Elég támogatást kap a belarusz ellenzék az Európai Uniótól? Nem lassúak néha az uniós reakciók?

Először is minket, a rezsimmel küzdő belarusz embereket, nem lehet ellenzéknek nevezni. Ez nem egy demokratikus rendszer. Van egy rezsim, és az emberek nagy része ez ellen a rendszer ellen van. Az EU gyors döntéseket hozott, amikor embereket vertek, vagy amikor eltérítették a Ryanair gépét. Voltak súlytalan, és voltak kemény szankciók. Úgy gondoljuk, hogy sokkal többet is lehetne még tenni. A válság állandósult, a tüntetések, a gépeltérítés után most a határkrízis miatt nagyon feszült a helyzet. Ezt látják a nemzetközi politikai szereplők is, és úgy hiszem, segíteni akarnak nekünk.

Valóban úgy gondolja, az összes európai ország segíteni szeretne?

Remélem. Senki sem legitimálja Lukasenkát, a vezetők nem kommunikálnak vele. Európa ebben egy hangon beszél, nincs e téren szakadás.

John MACDOUGALL / AFP

Kapott olyan megkeresést Moszkvából, hogy bizonyos körülmények esetén ön követhetné a hatalomban Lukasenkát?

Nem, nem kommunikálunk Oroszországgal.

Nem próbálták megkeresni?

Nem. Még a kezdetekkor hagytunk lehetőséget a párbeszédre, elvégre Oroszországgal szomszédok vagyunk. De miután a Kreml Lukasenkát támogatta, és pénzt adott neki, nyilvánvaló volt, hogy a rezsimet támogatják, nem minket.

Aztán minden kapcsolatot elvágtak?

Nem kommunikálunk, de mindig, ismétlődően elküldjük az üzenetünket a médián keresztül, hogy szomszédok vagyunk, normális kapcsolatot szeretnénk, ne rontsuk ezt el egy ember miatt.

Milyen körülmények és feltételek kellenének Moszkvának ahhoz, hogy elengedje Lukasenka kezét?

Biztos, hogy állandóan mérlegelik a szituációt. Az elnökválasztás utáni tömegtüntetések megijesztették a Kremlt, tartottak tőle, hogy ez a séma megismétlődhet Oroszországban is. Talán ezért is támogatták Lukasenkát. De most már a Kremlnek is meg kell értenie, hogy Lukasenka mérgezi az orosz-EU-s kapcsolatokat is. Túl drága lett a Kremlnek, mind gazdaságilag – hiszen újabb és újabb hiteleket kér –, mind politikailag, mind diplomáciailag. Úgy gondolom, hogy a választások előtt nem számoltak ezzel, nem ismerték a közhangulatot. Ha ismerték volna, talán felkészültek volna rá egy oroszpárti jelölttel.

Szóval a Kreml elkalkulálhatta a helyzetet?

Igen, így gondolom. Lukasenkának szüksége van Oroszország támogatására, és nem tudjuk, mit ígért cserébe. Van némi kommunikáció köztük, ami az orosz-belarusz integrációról szól. A belaruszok azonban nem fogják megengedni a rezsimnek, hogy eladja a függetlenségünket Lukasenka hatalmon töltött idejének meghosszabbításáért. De nem tudhatjuk, mi történik ebben az ügyben. Talán a vállalatainkat adják el, talán a bankjainkat, talán a függetlenségünket.

Sergey Guneev / Sputnik

Mi a véleménye az orosz-belarusz államszövetségről és arról a szándékról, hogy ezt szorosabbá tegyék?

Nem látok semmit rosszat ebben a szövetségben, mivel most is szoros kereskedelmi kapcsolatban vagyunk.

Inkább gazdasági jellegű ez az államszövetség, mint politikai?

Igen. Nézze, önök is egy unióban vannak, különálló országok, de egyesültek bizonyos egyezmények által. Ugyanez áll Belaruszra és Oroszországra is. Ez az együttműködés tud mélyebb vagy épp gyengébb is lenni, de erről nem egy személy ambíciói mentén kell döntést hozni. 27 éven át Lukasenka egy személyben hozta meg ezeket a döntéseket, és sose kérdezte meg a népet. Ezalatt az idő alatt a gazdaságunk nem lett jobb, csak rosszabb. Jelenleg a miénk Európa legnagyobb külső adóssága. A gazdaságunk már a szankciók nélkül is a padlón van, a népünk nem a szankciók miatt szenved, hanem a rezsim elhibázott gazdaságpolitikája és az erőszak miatt. Óriási hiteleket kaptunk Oroszországtól, és a Lukasenka-rezsimnek nincs miből visszafizetnie ezeket, miközben a szankciók ötödik csomagját készülnek elfogadni jelenleg a migrációs válság miatt. A propaganda azt mondja, nézzétek, Cihanouszkaja a szankciók mellett áll, ő a bűnös a gazdasági helyzetért. Nem. 27 éve folyamatosan zuhanunk.

Sean Gallup/Getty Images

Mit tud ön és csapata elérni Litvániából azon kívül, hogy felhívják a világ figyelmét az aktuális belarusz helyzetre?

Kezdjük azzal, hogy ha Belaruszban lennénk, ennél is erőtlenebbek volnánk, hiszen börtönben lennénk. Nagy munkát végzünk a nemzetközi színtéren. Az interneten keresztül tudunk kommunikálni az emberekkel Belaruszban. Egyeztetjük a lépéseinket velük.

Nem önök az akciók fő szervezői?

Rengeteg alulról jövő kezdeményezés van. Segítenek például a politikai foglyoknak és családjaiknak, mások titokban matricákat ragasztanak ki, vagy a vállalkozásuk segítségével szamizdatokat terjesztenek. Természetesen az internet és a média eszközei nagyon fontosak most már, ebben mi is aktívak vagyunk. Szükség van rá, hogy folyamatosan napirenden legyenek a rezsim ellenzői, mert a propaganda nagyon keményen dolgozik, hogy kimossa az emberek agyát. Egyszer azt mondták, hogy én bombát akarok robbantani Minszkben. Az emberek, főleg az idősebbek, mindezt gyakran el is hiszik.

Vannak személyes politikai ambíciói? 

A 2020-as elnökválasztás előtt a választók a változások biztosítékát látták bennem. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem az elmúlt években, érzem, hogy politikai súlyom van, hidakat építettem ki Belarusz és más országok közt. De 2020 előtt megígértem, hogy nem indulok újra, és ehhez tartom magam. Természetesen a tudásommal és kapcsolataimmal az országomat kívánom szolgálni, de nem csak elnöki pozícióban tudok a hazám hasznára válni. Vannak erre a feladatra más alkalmas emberek is, akár a férjem, aki most börtönben van, vagy a szintén fogva tartott Viktor Babarika, de mások is. Én mindenki mellett ott leszek, aki a rezsim lebontásában az élre áll. Nem vesztegethetjük el azt a tudást és kapcsolatrendszert, amit az utóbbi hónapokban összegyűjtöttem.

Clemens Bilan – Pool/Getty Images

Van információja a férjéről? Tudnak kommunikálni?

Az ügyvédeken keresztül tudunk, bár ez nagyon korlátozott.

Tudnak levelezni?

Szoktam neki írni, de ezeket sokszor nem kézbesítik, csak a gyerekeink kapnak tőle válaszokat. A peréről kevés információm van, nehéz megértenem ezért, hogy mi folyik ott. Ez az úgynevezett „per” – így, idézőjelben – nem is bíróságon zajlik, hanem a börtönben tartják. Újságírókat, rokonokat nem engednek a tárgyalásokra, mert félnek minden publicitástól. Nincsenek bizonyítékaik, koholt vádakkal vonták őket eljárás alá, de még ezekről is tilos a sajtónak beszámolni.

Az ügyvédek jelen lehetnek a tárgyalásokon?

Igen. Az eljárás kezdete óta viszont sok ügyvédnek, akik részt vettek a védelemben, felfüggesztették az engedélyét. A férjem, Szergej ügyvédje is ilyen, ő húsz éve praktizál. Ő volt Viktor Babarika ügyvédje is, amíg vissza nem vonták az engedélyét. Körülbelül 10-15 ügyvéd került ebbe a helyzetbe.

Fél attól a lehetőségtől, hogy a belarusz titkosszolgálat elérheti önt, vagy még rosszabb esetben árthat önnek?

Az eszközeik vélhetően megvannak ehhez. Az én helyzetem annyiban különleges, hogy engem 24 órában őriznek. De a csapatom tagjai is veszélyben vannak. Természetesen félek, sokat gondolok a gyerekeimre, hogy mi lesz velük, ha bebörtönöznek vagy ha megölnének. Persze próbálom is ezeket a gondolatokat elhessegetni. Másrészről a Belaruszban élő emberek is veszélyben vannak. A félelem az életünk része, de a rezsim maga is fél.

Sergei Grits/AP/Scanpix

Mi a véleménye az Európai Unióban terjedő illiberális-autokrata irányvonalról, ami Magyarországon is népszerű?

Hallottam információkat magyarországi autokratikus törekvésekről, de sosem jártam az országban. Az Európai Unió tagjának lenni ugyanakkor automatikusan azt jelenti, hogy az ország demokratikus, hiszen aláírt bizonyos egyezményeket, és a jogrendszerébe beépített bizonyos törvényeket. Ettől függetlenül tény, hogy a demokrácia visszaszorulóban van a világon. Éppen ezért a demokratikus országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk, erőt kell mutatniuk, támogatniuk kell azokat az államokat, amelyek a demokratikus változások útjára akarnak lépni.

Egyszerű elveszíteni a demokráciát és a szabadságot, de nagyon nehéz visszaszerezni.

Csodálatos, hogy Magyarország egy demokratikus ország, ha pedig segítenek Fehéroroszországnak, azzal a saját demokratikus alapértékeiket is erősítik.

Milyen a mindennapi élete Litvániában? 

Nem egy átlagember normális mindennapjait élem. A litván kormány biztosítja védelmemet, biztonságiak kísérnek mindenhova. Szabadon mozoghatok bármerre, vásárolni, kávézni, de sehova sem mehetek egyedül. Általában a gyerekeimet én viszem iskolába, aztán bejövök az irodába dolgozni, aztán megyek értük, és velük töltöm az estéket.

Tanul litvánul?

Nem, nincs rá időm, inkább az angolomat javítom. A gyerekeimet azonban szándékosan orosz iskolába küldtem. Van belarusz iskola is itt, de az túlzsúfolt. Vissza akarok térni a hazámba, nem tervezek itt maradni.

Nyugatabbra sem tervez költözni?

Nem. Litvánia befogadott, és óriási támogatást kapok itt. Ez a második otthonom, örökre a szívembe zártam. Szóval vagy Litvánia, vagy Belarusz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.