35 halottja van a katonai támaszpont bombázásának, lelőttek egy amerikai újságírót Irpinyben

Oroszország nem mond le az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségeiről, és rubelben fizet, amíg a nyugati országok fel nem oldják arany- és devizatartalékaikat – jelentette be Anton Sziluanov pénzügyminiszter vasárnap. A nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárt fagyasztottak be, ami a tájékoztatás szerint az Orosz Föderáció tartalékainak a fele.

A féléves lejáratú orosz államkötvény kamata március elején már 24 százaléknál járt, holott egy hónappal korábban csak 10 százalék volt és nőtt az egyik legfontosabb csődkockázati mutató, a CDS-felár is. Az orosz jegybank ezt követően kénytelen volt 9,5 százalékról azonnal 20 százalékra emelni az alapkamatot, hogy tompítsa a pánikot.

Russian Finance Minister:

"Russia doesn't renounce its obligations on the state debt and will pay in rubles until Western countries unfreeze their gold and foreign exchange reserves. About $300 billion has been frozen, which is half of the reserves of the Russian Federation."

— Max Fras (@maxfras) March 13, 2022

Kapcsolódó

Oroszország száguld az államcsőd felé

A rubel is zuhanórepülésben.

Brent Renaud halálát egy vezető ukrán rendőrségi tisztviselő erősítette meg Facebookon és Twitteren, ahol az újságíró hivatalos iratai is megjelentek már, amelyek alátámasztják az újságíró halálát.

A Guardian azt írja, Brent Renaud díjnyertes videóriporter volt. Az 51 éves újságíró egy autóban utazott, amikor tüzet nyitottak a járműre Irpiny közelében.  Egy másik újságíró is vele volt, őt kórházba vitték.

A Kijevhez közeli Irpinyben heves harcok dúlnak, folyamatosan evakuálják a civileket.

A szankciók miatt az orosz jegybank devizatartalékainak felét fagyasztották be. Az orosz pénzügyminiszter a Rosszija-1 televíziós csatornán azt mondta, a körülbelül 640 milliárd dollárnyi tartalékukból jelenleg közel 300 milliárd dollárnyit nem tudnak felhasználni. Az MTI idézte Anton Sziluanovot, aki azt mondta, tartalékaik egy része kínai devizában van, a nyugati országok ugyan nagy nyomást gyakorolnak Kínára, hogy korlátozza a kereskedelmét Moszkvával, de a partnerségük olyan, hogy akár meg is sokszorozhatják az együttműködést. A miniszter emlékeztetett rá, Moszkva az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal az adósságát rubelben fogja kifizetni.

Egy független orosz emberi jogi szervezet adatai szerint a február 24-én kezdődött háború óta 112 városban több mint 14 ezer háborúellenes tüntetőt tartóztattak le – írja a Guardian.

Az OVD-Info szerint február 24. óta 28 városban legalább 359 embert vettek őrizetbe, de a valós szám ennél magasabb is lehet.

Более 14 000 задержаний в связи с антивоенными акциями произошло с начала войны в Украине. За сегодня задержали уже более 170 человек. Списки задержанных — на сайте ОВД-Инфо: https://t.co/oW7sTkuf1N pic.twitter.com/gT4QSG6xxm

— ОВД-Инфо (@OvdInfo) March 13, 2022

Szombaton a háború ellen tüntettek Nyizsnyij Novgorod- ban, az ötödik legnagyobb orosz városban.

Egy nő felirat nélküli, teljesen üres papírlappal demonstrált, ám az orosz rendőröknek ez nem tetszett, és letartóztatták.

Police in Nizhny Novgorod arrested a demonstrator today for protesting with a blank sign. Welcome to Russia in 2022. pic.twitter.com/YprwDqex8V

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 12, 2022

Nem ez volt az egyetlen hasonló eset. Nem sokkal a február 24-én indított orosz invázió után szintén egy nő állt ki tüntetni Rosztovban egy üres lappal. Nyolc nap börtön volt a büntetése.

Суд в Ростове-на-Дону арестовал активистку Анастасию Николаеву на восемь суток. В суде ее интересы защищал адвокат Сергей Ковалевич, сотрудничающий с ОВД-Инфо.

Николаеву признали виновной по статье о неповиновении полицейскому из-за одиночного пикета с пустым листом. pic.twitter.com/PpAYZPH04Q

— ОВД-Инфо (@OvdInfo) February 25, 2022

Prága uniós segítséget kért a menekültek elszállásolásában, mert saját lehetőségei hamarosan kimerülnek. A CTK hírügynökségnek Vít Rakusan belügyminiszter azt mondta, hogy lakókonténereket kértek mintegy 50 ezer ember elszállásolásához. Szerinte Csehország lassan már csak a tetőt tudja biztosítani a menekültek feje fölé.

Az MTI idézte a minisztert, aki szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Ukrajnából, főleg nők és gyermekek. Őket megfelelően el tudták helyezni, de a komfortos ellátás gondot jelent, ha már több mint 250 ezer menekültről kell gondoskodniuk. Ezt két-három héten belül elérik, utána már csak különféle táborokban, sátrakban tudják őket elhelyezni.

A menekültek közül mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. Mintegy 30 százalékuk Prágában telepedett le, a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. A kormány határozata alapján a menekültek segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.

A pápa a Szent Péter téren összegyűlt hívek előtt az orosz-ukrán háborúról beszélt, méghozzá meglehetősen kemény szavakkal. Ferenc pápa úgy fogalmazott, az ukránok lemészárlása zajlik, ezért az orosz invázió leállítására szólított fel.

Hallgassák meg a szenvedő emberek kiáltását, és hagyják abba a bombázásokat és támadásokat. Isten nevében, fejezzék be ezt a mészárlást.

A 85 éves egyházfő hozzátette, a gyermekkórházak és polgári célpontok elleni bombázások „barbárok”, és „nincs igazolt stratégiai okuk”.

Kárpátalján a rendőrök szombaton három ittas járművezető ellen indítottak eljárást. A szabálysértők autóit lefoglalták és értesítették a hatóságokat, hogy a továbbiakban azokat átadják az ukrán hadseregnek, közölte a Kárpátinfo.net. A kárpátaljai területvédelmi tanács március 7-én döntött úgy, hogy lefoglalja az ittas vagy drogos sofőrök járműveit.

Támadás érte éjszaka a Kramatorszk­–Lviv (Lemberg) vonatjáratot. Egy kalauz meghalt, egy másik ember megsebesült. Pavlo Kirilenko, a katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy a vonat menekültekért ment a háborús övezetbe, amikor légitámadás érte, írta a Kárpát.in.ua. 

A balesetben egy utas életét vesztette, többen megsebesültek. A baleset az A14-es autópályán történt Forlí mellett, Emilia-Romagna tartományban. A busz az Adriai-tenger partján fekvő Pescara városba vitt mintegy 50 menekültet, amikor lesodródott az útról és felborult. Az utasokat egyelőre egy közeli laktanyában helyezték el, később tovább viszik őket úticéljuk felé. Az MTI szerint a háború kezdete óta mintegy 25 ezer ukrán menekült érkezett Olaszországba, ahol az Ukrajnán kívüli egyik legnagyobb, 240 ezer fős ukrán közösség él.

A kormány támogatást biztosít a munkáltatóknak, ha menekültként érkező ukrán állampolgárokat foglalkoztatnak, hosszú távon gondoskodnak megfelelő szállásukról, a munkahelyre történő eljutásukról, idézte a külgazdasági és külügyminisztert az MTI. Szijjártó Péter Facebook-oldalán tudatta, a feltételeket teljesítő vállalatok havonta 60 ezer forint támogatást kapnak a menekültek foglalkoztatása esetén, míg gyermekeik után további 12 ezer forint jár nekik.

A tárcavezető újabb és újabb menekülthullámokra számít.

Mi magyarok teljes mértékben fel vagyunk készülve arra, hogy a növekvő számú menekülteket is befogadjuk

– fogalmazott. Szijjártó Péter szerint azért ajánlanak munkalehetőséget azoknak, akik hosszabb ideig terveznek maradni, mert „munkaalapú társadalmat” építettek, ami kifejezetten sikeres volt. A miniszter szerint a hosszabb távon itt maradó menekülteknek is érdekük, hogy ne segélyből éljenek, hanem legyen munkájuk, akik úgy döntenek, hogy dolgozni szeretnének, megkapják erre a lehetőséget, mert ez szolgálja a magyarok és a magyar vállalatok érdekét is.

Harmincöt halottja és 134 sebesültje van a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak – közölte a régió kormányzója.

Az első hírek kilenc halottról és 57 sebesültről szóltak.

A Lviv közeli Javoriv gyakorlótérhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ is.

A komplexum korábban külföldi katonai kiképzőket fogadott az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és más országokból, de egyelőre nem világos, hogy a bázison tartózkodtak-e külföldi katonák a légicsapás idején. Ukrajna a legtöbb NATO-országokkal folytatott hadgyakorlatát itt tartotta a háború előtt. Az utolsó nagyobb gyakorlat szeptemberben volt – jegyzi meg a Guardian.

A lengyel államfő szerint az orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre. Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az orosz invázió a második világháború óta nem látott hadművelet, az orosz haderő elsöprő túlerőben van, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni. Arra a kérdésre, Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetben van. A felvetésre, hogy ekkor a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, kitérően azt válaszolta, mindenki reméli, hogy Putyin ezt nem lépi meg, ha mégis, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön. (MTI)

A Lviv közelében történt rakétatámadások kiemelik a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon. Szijjártó Péter élő videóbejentkezésében hangsúlyozta, Magyarország – minden nyomásgyakorlás ellenére – kitart a területéről Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok tilalma mellett.

Kiemelte, egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajna területén, azok egyre inkább nyugati irányba tolódnak.

Legutóbb Lengyelországtól néhány tíz kilométerre történt rakétatámadás, katonai szakértők szerint pedig ezeknek a támadásoknak az egyik demonstrációs célja az lehet, hogy az oroszok meg akarják semmisíteni azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket nyugati irányból kap Ukrajna – fejtette ki a tárcavezető.

Kijelentette, az orosz harci cselekmények világosan megmutatják, hogy ezek a fegyverszállítmányok Magyarországra és Ukrajna magyarok lakta Kárpátalja megyéjére is milyen komoly kockázatot jelentenének.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, telefonon beszélt az ideiglenesen Lvivben tartózkodó Íjgyártó Istvánnal, Magyarorzság ukrajnai nagykövetével, aki elmondta, a városában nyugalom van a korábbi légi riadó ellenére. A miniszter közölte, a magyar nagykövetség továbbra is Lvivben marad annak érdekében, hogy segítséget tudjon nyújtani a bajba kerülő magyaroknak, illetve a magas szintű párbeszéd lehetősége érdekében.

Szijjártó Péter megjegyezte, mostanra kevesebb mint tíz uniós tagország tartja fenn nagykövetségét Ukrajnában.

Tehát akik oly hangosan szoktak érvelni amellett, hogy Ukrajna barátai, ők egyre inkább és egyre gyorsabban elhagyták Ukrajna területét és nem tartották fenn a nagyköveti képviseletüket

– fogalmazott a tárcavezető.

(MT)

Zuzana Čaputová a Facebookon közzétett üzenetében azt írta, még csak fegyvernyugváshoz sem vezet, ha Ukrajna nem kap hadianyagot. Ez a hozzáállás emberileg érthető, de nem békét, hanem Ukrajna elfoglalását és Oroszország megerősödését ereményezi.

Ukrajna Putyin hatalmi érdekeinek területévé válna. Ez nem szolgálná Szlovákia érdekeit. A mi érdekünk, hogy ne olyasvalaki legyen a szomszédunk, aki nem tudja, hol a határ, civileket gyilkol

– idézte a Paraméter a szlovák államfőt, aki szerint a háborút Vlagyimir Putyin kezdeményezte, ő is fejezheti be. Míg ez megtörténik és az ukránok ellenállnak, a legfontosabb érdek segíteni őket minden eszközzel, amely nem sodorja bele a háborúba Szlovákiát.

Zuzana Čaputová szerint az Ukrajnának nyújtott segítség elsősorban humanitárius, a háború elől menekülő nőknek, gyerekeknek, de hadianyagot is magába foglal azoknak, akik a családjukat, hazájukat védik Putyin Oroszországának többszörös, mindenre képes túlerejével szemben. Hangsúlyozta, az Ukrajnának nyújtott hadianyagokkal nem más országot támadnak, hanem a sajátjukat védik.

Jens Stoltenberg szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. A NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak óva intette Moszkvát attól, hogy tömegpusztító fegyvereket vessen be. Mint mondta, ez háborús bűncselekmény lenne. Szerinte a Kreml hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant. Jens Stoltenberg az eddiginél is durvább erőszaktól tart.

Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak.

Az MTI szemléje szerint a NATO-főtitkár ismét kizárta a szövetség beavatkozását a háborúba, de jelezte, megerősítik a katonai jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett többnemzetiségű gyorsreagáló erejét. 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe.

Az orosz támadásokban szombatig, a háború 17 napja alatt 82 gyermek halt meg Ukrajnában. Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt mondta, a függetlenségért harcolva ez nagyon nagy ár, de Ukrajna megnyeri a háborút – írta a Kárpátinfo.net. 

Az első jelentések szerint 9-en, a lvivi közigazgatási vezetés legújabb közlése szerint 20-an meghaltak és 57-en megsérültek, miután orosz légitámadás érte a Lviv közeli Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ.

A katonai támaszpontot harminc rakétatalálat érte a legfrissebb jelentések szerint. A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

(Guardian)

Orosz légitámadás ért egy katonai gyakorlóteret vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) város közelében; ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában – közölték a helyi hatóságok, megerősítve korábbi sajtójelentéseket. A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, nyolc rakétatalálat érte a lvivi közigazgatási vezetés közleménye szerint. Megerősítette ezt az ukrán hadsereg is, hozzátéve, hogy nem halt meg senki, de sebesültek vannak.

A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség – lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő – egyik tudósítója szerint.

A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Lvivbe sokan menekültek a háború elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a háború kezdete előtt vagy után. A Javoriv támaszpontra az Egyesült Államok 2015 óta rendszeresen küldött kiképzőket, és a területén a NATO több gyakorlatot tartott – írta az AP hírügynökség.

A katonai támaszpont elleni légicsapást az ukrán védelmi miniszter terrortámadának nevezte:

russia has attacked the International Center for Peacekeeping&Security near Lviv.Foreign instructors work here.Information about the victims is being clarified.This is new terrorist attack on peace&security near the EU-NATO border.Action must be taken to stop this.Close the sky!

— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) March 13, 2022

A Lvivtől 120 kilométerrel délkeletre fekvő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte vasárnap hajnalban.

Az oroszok egy meghamisított népszavazással a Krímhez és a donbaszi népköztársaságokhoz hasonlóan Herszont és térségét is független állammá nyilvánítanák – idézi a Kárpátinfo Dmitro Kuleba külügyminisztert. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács már egy hete közölte, hogy az orosz katonák akkor a herszoni Szabadság téren „lengették Oroszország zászlóit, és azt kiabálták, hogy Herszon a Herszoni Népköztársaság”. A külügyminiszter közölte, hogy a térségben Moszkvának „zéró a támogatása”, a szavazás ezért teljesen megrendezett lesz.

Az ukrán vezérkar érékelése szerint a harcok természetében és a pozíciókban sem történt lényeges változás a háború 18. napján. Az oroszok továbbra is civil létesítmények ellen indítanak támadásokat, megsértve ezzel a nemzetközi jogot. A már megszállt területeken rendszeresen kutatnak át civileket, és van, hogy civil ruhákban, illetve ukrán katonának öltözve lépnek fel – részletezi a 444.hu.

Az ukránok szerint az orosz katonák morálja és pszichológiai állapota tovább romlik, egyre többször fordulnak elő dezertálások és parancsmegtagadások. A sérült katonák közül állítólag sokakat Fehéroroszországban látnak el, ahol gondot okoz, hogy nincs elég vér a beavatkozásokhoz – ezért a belarusz lakosság körében indítottak véradó akciókat.

A szankciók nem veszélyeztethetik a magyar energiaellátást, nem megengedhető, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg, idézte Szijjártó Pétert az MTI. A külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádióban azt mondta, a kormány újabb tárgyalásokat kér, ha úgy látja, a legújabb uniós szankciós javaslatok miatt veszélybe kerülne Magyarország energiaellátása. Szijjártó Péter a Vasárnapi újság című műsorban közölte, fontosnak tartják az európai egység fenntartását, eddig is mindig részesei voltak a közös európai döntéseknek, de nem szabad elhamarkodottan dönteni. A tárcavezető szerint Európa egysége nem tud létrejönni olyan szankciók mellett, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást.

Egy orosz légicsapás szinte teljesen megsemmisítette a 240 ezer lakosú nyugat-ukrajnai város, Ivano-Frankivszk  repülőterét – írja a CNN a város polgármesterére hivatkozva. Az előzetes információk szerint a támadásnak nincs áldozata, a polgármester szerint ez már a harmadik akció volt a repülőtér ellen.

Az ukrajnai háború elől március 12-én 3730 ember, köztük 1247 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 135 ember, köztük 80 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg a hatóságok, írja a police.hu.