A CNN szerint a világ tíz legnagyobb atomerőműve közé tartozik az ukrajnai zaporizzsjai létesítmény. Az bizonyos, hogy Ukrajnában ez a legnagyobb atomerőműtelep, amelynek környékén a hírek szerint fegyveres összecsapás volt az orosz és az ukrán erők között, aminek következtében tűz is kiütött.
A világ legismertebb nukleáris balesetei közül nem egyet okoztak tüzek vagy kémiai (azaz nem atomfizikai) reakciók. Gőz- és hidrogéngáz-robbanások is bekövetkeztek nem egyszer az ilyen létesítményekben. Mindezek különböző formában károsíthatják a nukleáris reaktorokat és akár láncreakciót is beindíthatnak, ami sugárszennyezéshez vagy katasztrófához vezethet. Gyakori, hogy a hűtőrendszereket veszélyeztetik a tüzek, a sérült hűtőrendszer pedig a reaktort károsíthatja. Szintén problémát okozhat, ha az elektromos vezetékek hibásodnak meg tűz következtében, így megint csak a reaktor szabályozása válhat kockázatossá.
1952-ben robbanás történt az ontariói, kanadai CRL (Chalk River) kísérleti erőmű reaktormagjában. Egyesek szerint ez a – feltehetően hidrogén okozta – detonáció volt a világ egyik első atomreaktor-balesete. Ugyanitt 1958-ban egy üzemanyagrúd fogott tüzet, és okozott sugárszennyezést.
A feltételezések szerinti egyik legnagyobb nukleáris katasztrófák egyike nem atomreaktorban következett be. Ez aztán súlyos radioaktív szennyezéshez vezetett 1957-ben a Szovjetunió egyik nukleáris üzemanyag-újrafeldolgozó üzemében. Ezt a balesetet a szovjeteknek akkor még sikerült eltitkolnia.
1957-ben egy brit létesítményben, Sellafieldben (Windscale) is tűz ütött ki. Itt zajlott a brit atombomba-projekt, a baleset következtében egy plutóniumot termelő reaktor magja is károsodott, és radioaktív sugárzás is kiszabadult a létesítményből. A Britannica.com szerint ez volt mindeddig a legsúlyosabb nagy-britanniai nukleáris baleset.
1967-ben a skóciai Dumfries és Galloway régióban lévő egyik grafit üzemanyagrúd kapott lángra a Chapelcross atomerőműben. A reaktormagban radioaktív szennyeződés történt, az erőművet 1969-ben újraindították.
1975-ben az NDK-ban a greifswaldi atomerőműben ütött ki tűz – elektromos hiba miatt. (Más források nem írnak tűzről, csak egy hibás tesztelésről, de a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség dokumentuma mégiscsak lángok fellobbanására utal.) Sérültek az elektromos szabályozó vezetékek és öt nagyobb hűtőpumpa is. (Az atomerőmű hűtése létfontosságú a berendezések működtetésekor.)
Ebben az évben, 1975-ben két amerikai baleset is történt. Browns Ferryben, Alabamában hét órán át pusztítottak a lángok, 1600 kontrollkábel sérült meg az egyik nukleáris reaktorban, ezzel működésképtelenné téve a hűtőrendszert. Szintén 1975-ben történt hidrogén gázrobbanás egy melléképületben a nebraskai Brownsville-ben, a Cooper atomerőműben.
A skóciai Dounreay-ben 1977-ben hidrogénrobbanás történt.
A hírhedt japán atomerőműben, Fukusimában – amelynek legtragikusabb balesete nem tűz, hanem egy földrengés és cunami miatt következett be 2011-ben –, már 1977-ben, 1985-ben és 1988-ban is kisebb-nagyobb tűzesetek fordultak elő. Erről is olvashatunk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség összeállításában.
1979-ben a svédországi Barsebeck erőműben lehetett tűz. Ezt a létesítményt a világ legrosszabb helyén lévő létesítményének is nevezte a sajtó.
1982-ben az Armenia-1 erőműben, Örményországban történhetett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint tűzeset.
1985-ben pedig Rajasthanban, Indiában.
Az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ukrajnai atomerőműben robbanás történt. A katasztrófát nem tűz okozta, hanem a láncreakció, de a láncreakció nyomán robbanás, majd tűz is keletkezett, ahol grafit és kátrány égett. A helyszínre érkező, az oltást speciális védőfelszerelés nélkül végző tűzoltók súlyos sugárszennyezést kaptak. Történetük, tragédiájuk filmekben, könyvekben is ismertté vált. A Nobel-díjas belarusz írónő, Szvetlana Alekszijevics művei és a részben az ő könyvén alapuló HBO-sorozatból is ismerhetjük azt a leírhatatlan szenvedést, amit a tűzoltók átéltek. (A sorozat után hátborzongató módon a katasztrófaturizmus is beindult Csernobilba. Csernobilban később, 1991-ben is tűz ütött ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint. Az erőművet az Ukrajna elleni háború első napjaiban orosz csapatok foglalták el.
1989-ben a spanyolországi Vandellòsban volt tűz az atomerőműben, amelynek nyomán megsérült a hűtési rendszer. Ez majdnem leolvasztotta a reaktort, ami súlyos katasztrófához vezethetett volna. Az egyes blokkban végül a tragédia előtt sikerült a hűtőrendszer működését helyreállítani, így nem következett be a legrosszabb, de a blokkot ezek után végleg leállították.
Amerikai tűzeset is volt 1989-ben: Tonopahban, Arizonában egy fő transzformátor gyulladt ki.
Salemben, az USA-ban 1991-ben az ottani erőmű második blokkjában történt tűzeset.
1993-ban az amerikai Enrico Fermi létesítményben következett be tűz.
Szintén 1993-ban az indiai Bulandshahrban a Narora atomerőműben ütött ki tűz a gőzturbináknál, amely károsította a nehézvíz-reaktort is.
1994-ben a németországi Biblis A erőműben csaptak fel a lángok.
1995-ben az amerikai DCPP erőműben.
1996-ben az amerikai Palo Verdében volt tűz, ráadásul két különböző helyen is a létesítményben – ahogyan azt utóbb az amerikai nukleáris felügyelő hatóság megállapította.
Japánban, a Tokaimura nukleáris újrafeldolgozó üzemben ütött ki tűz, majd robbanás is bekövetkezett, illetve radioaktív szivárgás is történt 1999-ben. Az esetet eredetileg megpróbálták eltitkolni. A baleset eredetileg nem tűz miatt történt, hanem a radioaktív anyagok nem megfelelő kezelése vezetett a lángok felcsapásához.
Szintén 1999-ben a franciaországi Bugey-ban ütött ki tűz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint.
2001-ben az ukrajnai Rovnóból jelentettek tűzesetet.
Szintén Japánban Onagawában 2002-ben tűz következtében égési sérülést szenvedett két dolgozó.
2004-ben Japánban a Fukui prefektúrában, a Mihama atomerőműben történt robbanás. A New York Times szerint a túlhevült gőz okozta a detonációt a Kyotótól nem messzire lévő erőműben.
Szintén 2004-ben egy francia atomerőműben, a lotaringiai Cattenom-2-ben elektromos vezetékek gyulladtak ki egy kábelalagútban, az eset során számos – biztonsági funkciókat szabályozó – kábelrendszer sérült meg.
2011. szeptember 11-én Franciaországban, a Marcoule-i Nukleáris Telepen történt robbanás egy kazánban, amelyben fémhulladékot olvasztottak. A BBC szerint halálos áldozata is volt az esetnek.
2012-ben a franciaországi Penlyben gyulladt ki egy pumpa, a második számú reaktorban, az eset következtében radioaktív szennyeződés is történt. A Dieppe városa közelében kitört tűzről a BBC is beszámolt, ugyanakkor az üzemeltető EDF szerint a létesítmény továbbra is biztonságos maradt.
