Európa éledezik az omikron okozta sokkból, sorra enyhítenek az országok

A pandémia korábbi szakaszait átélve furcsa arról olvasni, hogy miközben rekordszámú új fertőzöttet azonosítottak a kontinensen, vezető járványügyi szakértők arról beszélnek: fellélegezhetünk.

Csak a múlt héten 12 millió új covidos beteget találtak Európában úgy, hogy a tesztek megközelítőleg 22 százaléka hozott pozitív eredményt, ami kiemelkedően magasnak mondható. Ehhez képest Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlegének vezetője kijelentette, tűzszünet következik a járványban, és hosszas nyugalomra rendezkedhetünk be.

Ilyen magas esetszám mellett eddig még álmodozni sem lehetett enyhítésről, de az omikron variáns olyannyira átrajzolta a képet, hogy az uniós országok sorra szüntetik meg a korlátozásokat.

Ennek alapvetően az az oka, hogy bár a decemberben Dél-Afrikában felfedezett és azóta világszerte elterjedt mutáns fertőzőképessége rendkívüli, kevésbé súlyos tüneteket produkál, a kórházban ápoltak és az elhunytak száma pedig közel sincs egyenes arányosban az esetek növekményével.

Az Európai Unióban ezt a trendet egyre több kormány ismeri fel, és rendezkedik be arra, hogy a pandémiából endémia lesz, vagyis a koronavírus okozta betegség egyes területeken tartósan előfordulhat, de nem okoz olyan súlyos járványt, mint 2020-ban és 2021-ben.

Kapcsolódó

Ezt tudjuk eddig az omikronról

Kérdés-válasz formájában gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat az omikronnal kapcsolatban.

Magyarország eddig is kilógott a sorból

A WHO most már nem titkoltan azzal számol, hogy Európában a magas szintű átoltottság és a természetes úton szerzett immunitás, azaz a nagyfokú átfertőzöttség, valamint az omikron variáns relatíve kisebb ereje, illetve a koronavírus szezonalitása miatt a pandémia véget érhet.

Ez nem jelenti azt, hogy a fertőzéstől egy életre elbúcsúzhatunk, csupán azt tud, hogy együtt tudunk és kell élni vele. A koronavírus velünk marad, de ebben a formájában több ország szerint sem jelent nagyobb veszélyt már a társadalomra, mint az influenza.

Az uniós tagállamok az omikron megjelenése utáni sokkhatásból felocsúdva ehhez próbálnak alkalmazkodni, azért is, mert a variáns annak ellenére is rendkívül könnyen terjedt mindenhol, hogy szigorú korlátozások voltak érvényben.

Magyarországon a kontinens más országaihoz viszonyítva egész télen enyhének mondható szigorítások voltak érvényben, de máshol hetekig vagy akár hónapokig tartottak ismét zárva az éttermek, bárok, kötelezővé tették a maszkviselést szabad téren is, és védettségi igazolványhoz kötötték különböző szolgáltatások igénybe vételét és a rendezvényekre való belépést.

Változó, hogy milyen mértékben, de egyértelműen a lazítás felé lépett többé-kevésbé az összes EU-s ország kormánya az utóbbi napokban. Az indoklás ugyanaz: a mostani járványhullám csúcsosodik, és a halálozásokat, súlyos eseteket tekintve nem olyan súlyos, mint bármely ezt megelőző volt.

Dánia visszarendezkedett a járvány előtti életre

A legkirívóbb példa a szigorítások felszámolására Dánia, ahol február elsején úgy döntöttek, feloldják az összes létező járványügyi korlátozást. Lakosságarányosan aznap ott volt a legtöbb új fertőzött Európában, és ez a trend azóta is tart. A rendelet értelmében az északi államban már nem kötelező a beltéri maszkviselés és a vendéglátóhelyekre való bejutáshoz nem szükséges a védettségi igazolás, ami tulajdonképpen teljesen érvényét veszti.

A dánok részéről az időzítés a legérdekesebb, mert a járvány tetőpontján határoztak arról, hogy többé nem tekintik a társadalomra nézve kritikus fenyegetettséggel bíró betegségnek a koronavírust. Magnus Heunicke egészségügyi miniszter azzal érvelt,

nem tudjuk, mi lesz majd decemberben. De megígértük a dán lakosságnak, hogy csak addig lesznek korlátozások, amíg azok tényleg szükségesek, és amint lehetséges, feloldjuk azokat. Ez történik most.

A kormány a lakosság átoltottságát is figyelembe véve hozott döntést: a dánok 81 százaléka felvette mindkét oltást, és több mint 60 százalékuk az emlékeztető dózist is kérte már. Ennek tudható be, hogy hiába emelkedik a fertőzöttek száma, száznál is kevesebben szorulnak intenzív kezelésre a több mint hatmilliós országban.

Dániában a védőoltás kötelezővé tétele fel sem merült opcióként, a vakcinákba vetett általános bizalom viszont európai szinten is meglehetősen magas.

Az omikron hullámban azt eddig senki nem merte meglépni, hogy minden korlátozást eltöröljön. Dánia így vehető akár laboratóriumnak is, ám az is látszik, hogy ha óvatosabban is, de sok más kormány is erre az útra lépett.

Apránként, de mindenki nyit

Az elmúlt két évben mindenhol belefáradtak az emberek az állandó, de folyamatosan változó korlátozásokba, ezért az egészségügyi hatóságok a közelmúltban elkezdték felülvizsgálni annak a lehetőségét, hogy miként lehetne enyhíteni a nyomást a lakosságon.

Amint arról már szót ejtettünk, Magyarországon a védettségi igazolványok tömegrendezvényeken történő alkalmazása és a kötelező beltéri maszkviselés mellett nem különösebben voltak ezen a télen korlátozások, de máshol a védekezésnek ez a foka már most is a szabadsággal ér fel. A magyar kormány is a nyugat-európai enyhítéssel magyarázta, hogy egyelőre nem teszi kötelezővé a harmadik oltást (vagy a hat hónapnál nem régebbi másodikat) a védettség igazolásához.

Finnországban arra készülnek, hogy megszüntetik a korlátozásokat, Norvégiában a legszigorúbb intézkedéseket pedig már el is törölték annak érdekében, hogy „a normalitás visszaálljon.”

Az EU-ból kilépő Angliában már január végén feloldották a korlátozások zömét, az olaszok szintén enyhíteni akarnak, Franciaországban már csak a védettségi igazolvány használata jelent némi korlátozást, de az oltottak Ausztriában is teljesen szabadon élhetik az életüket (az oltást ugyanakkor kötelezővé teszik). Németország valamelyest kilóg a sorból, ott kivárnak, az oltatlanokat érintő szabályozásokat egészen addig fenntartják, amíg a jelenlegi hullám nem csúcsosodik ki.