„Ugyanaz folyik nálunk, mint Magyarországon” – összegezhető a véleménye egy ljubljanai „bennfentesnek”, aki a szlovén médiát és a magyar helyzetet is jól ismeri, bár a sajtó csak áttételesen érinti a tevékenységét. A 24.hu szerzője egy magánbeszélgetésben hallotta ezt tőle pár hete – de nem kell ahhoz „bennfentesnek” lenni, hogy lássa valaki, a magyar közmédia kormányzati ellenőrzés alá vonására emlékeztet mindaz, ami az utóbbi időben Szlovéniában történik.
A Fidesz politikáját sok mindenben követő jobboldali szlovén kormány médiaháborújának legújabb áldozata Bojan Veselinovic, az állami hírügynökség (STA) vezetője. Ő szeptember utolsó napjaiban dobta be a törölközőt, és mondott le, miután az általa addig vezetett intézmény immár kilenc hónapja nem kapta meg a kormánytól a működéséhez szükséges támogatást. Az STA angol honlapján minden nap ugrik egyet a számláló, amely azt mutatja, mennyi ideje nem finanszírozza a kabinet a hírügynökséget – már 280 nap fölött tartanak.
Tíznaponta Jansa-Orbán találkozó
Janez Jansa szlovén miniszterelnök Orbán Viktor egyik legfontosabb külföldi szövetségesének számít. Orbán még kampányolt is Jansa és annak SDS nevű pártja mellett a legutóbbi általános választás előtt, és azóta is szorosan együttműködik a két miniszterelnök. Orbán az idén szeptember elsején, szeptember 15-én és október elején is Szlovéniában volt, igaz, ebből csak a szeptember közepi volt a két kormánydelegáció közti hivatalos tárgyalás Celjében (itt több egyezményt is aláírtak, például a repülőgépiparban is kooperálnának a két ország cégei).
A másik két alkalommal nemzetközi tárgyalásokra utazott el a magyar miniszterelnök (Szlovénia jelenleg az EU soros elnöke). De júniusban is járt Orbán Viktor Ljubljanában, a szlovén függetlenség harmincadik évfordulóját ünnepelve.
Szeptember végén csak azért nem találkoztak ott, mert ekkor Jansa jött Orbánhoz Budapestre. Ekkor tartották a demográfiai fórumot, ahol Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Andrej Babis cseh kormányfő is megjelent.
Az Orbánnal való személyes vizitekből tehát – úgy tűnik – sosem elég Jansának. Sőt, nem elég Jansának az sem, ahogyan az Orbánnal közös programjairól tudósítanak. Az STA is például amiatt nem kap elég pénzt a működéséhez, mert nem számolt be elég terjedelmesen a 2020. októberi találkozójukról. Akkor éppen egy távvezeték miatt tárgyaltak egymással, és erről a szlovén hírügynökség rövidebben számolt be, mint amilyen hosszú interjút közölt egy szlovén kormányellenes aktivistával. Jansa ezt akkor a „nemzet szégyenének” nevezte, majd 2020 végétől kabinetje próbálja kiéheztetni az állami hírügynökséget.
A csőd szélére került STA vezetője azonban csak idén szeptember végén, háromnegyed évvel később mondott le. Az STA sorsáról a szlovén ellenzék rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, bár egyelőre az oppozíció, az újságírók, a szlovén és a nemzetközi szervezetek, a külföldi politikusok tiltakozása idáig nem sokat ért Jansáékkal szemben.
A most pénteki parlamenti ülésen sem történhetett áttörés, hiszen csütörtök este a törvényhozás illetékes bizottsága leszavazta az ellenzéki indítványt az STA finanszírozásáról, így a parlament nem is szavazhatott a kérdésről. Az STA kasszája tehát – egyelőre úgy tűnik –, hogy továbbra is üresen marad.
Az EU aggódik
A helyzet mielőbbi rendezését sürgette az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen bizottsági elnök is. A szlovén kormány megoldásként azt javasolta, hogy az STA finanszírozását új rendelettel és új szerződéssel oldják meg. Ezt az indítványt azonban a hírügynökség utasította el arra hivatkozva, hogy a kormány beleszólhatna a jogilag független intézmény szerkesztési politikájába.
Ezt követően viszont Brüsszel már egyértelműen a szlovéniai sajtószabadság miatt kezdett aggódni. Veselinovic távozását nem hagyta szó nélkül az Európai Bizottság, és Ljubljanát cselekvésre hívta fel szeptember végén. Veselinovic azért mondott le, mert nem akart részt venni abban, hogy „az újságírói autonómiát lábbal tiporják” – idézte őt a svájci Neue Zürcher Zeitung.
Az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand azt mondta, sajnálják és figyelemmel kísérik az ügyet, a helyzet rosszabbodását. A bizottság szükségesnek tartaná, hogy a szlovén kormány az STA finanszírozását és függetlenségét egyaránt garantálja.
A média elfoglalása
Veselinovic lemondása után az osztrák állami média, az ORF azt írta: Jansa Orbán nyomában jár. A szlovén miniszterelnök megpróbálja szövetségeséhez, a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan országa legfontosabb médiumait az ellenőrzése alá vonni. Végül is a köztévénél már sikerrel járt Jansa az ORF szerint: az RTV Slovenija élére sikerült egy számára megfelelő intendánst kineveztetnie.
Az ORF szerint Orbántól függő üzletemberek eközben olyan médiumokat finanszíroznak, amelyek egyértelműen Jansa pártjának, az SDS-nek az érdekeit szolgálják. A 24.hu is évek óta beszámol a Habony-média szlovéniai terjeszkedéséről, így az osztrák közmédia elemzése aligha lep meg bárkit is Budapesten.
Az sem lenne újdonság, ha Brüsszel fellépne a magyar médiabefolyás kiterjesztése ellen a Balkánon, de persze sok konkrétum ebben az ügyben eddig nem történt.
Jansa tavaly, az év elején tért vissza a ljubljanai kormány élére. Viszonya pedig egyre ellenségesebb az újságírókkal. A szlovéniai újságírók elleni nyílt színi becsmérlések és online lejárató kampányok hulláma indult meg az SDS hatalomra kerülésével, a feszültséget pedig tovább élezte Veselinovic lemondása.
Tiltakozó újságíró-szervezetek
Az STA-vezér leköszönése után több újságíró-szervezet is követelte a kormánytól a finanszírozás újraindítását. A Szlovén Újságírók Szövetsége szerint soha nem volt riasztóbb az STA helyzete, a szlovén zsurnaliszták szakszervezete pedig a csődhelyzet elhárítására szólította fel a kormányt, máskülönben a sztrájk lehetőségét sem zárják ki.
Az STA finanszírozásának ügye háttérbe szorította a pár nappal ezelőtti, a Nyugat-Balkán EU-integrációjáról tartott tanácskozáson is a hivatalos szlovén narratívát. A Kranjban tartott sajtótájékoztatón például Jansa kénytelen volt kitérni a vitatott médiapolitikájára. Szlovén újságírók kérdezték, akik olyan pólót viseltek, amely az STA-val való szolidaritásukat bizonyította. A kormányfő nem értett egyet azzal, hogy rossz példát mutat hazája a csatlakozásra váró országoknak azzal, hogy leállította az STA finanszírozását, és hogy ne tisztelné a média szabadságát.
Viszont a Jansa mellette álló Ursula von der Leyen egyértelműen kijelentette, hogy az STA finanszírozását meg kell oldani, és megismételte, hogy aggódnak a hírügynökségnél történtek miatt.
Közben az Európai Újságírók Szövetségének (IFJ) elnöke, Mogens Blicher Bjerregaard nyilatkozott arról, hogy a médiaszabadság több európai országban is gyengül, többek között Szlovéniában is.
Az SDS még mindig a legerősebb párt
Jansa közben nem áll jól a szlovén közvélemény-kutatások szerint sem. Kormányának tevékenységét a lakosság 63 százaléka tartja negatívnak, pozitívan körülbelül 29 százalék értékeli a munkáját. Bár pártja, az SDS, a legtöbb szavazatra számíthatna a választásokon, koalíciós társai vagy szétestek a tavaly óta tartó kormányzásban, vagy végzetesen meggyengülni látszanak.
A nyugdíjaspártról, a DeSUS-ról jelenleg talán azt is nehéz lenne megmondani, hogy van-e egyáltalán álláspontja. Néhány parlamenti képviselőjét ugyanakkor láthatóan a markában tartja az SDS, így a párt hiába lenne elvben ellenzéki, honatyái Jansát kormányon tartják. Az SMC – szintén egy jelenlegi Jansa-partner – teljesen lenullázta magát a közvélemény szemében, a kereszténydemokrata NSi pedig egyre jelentéktelenebb szatellitpárttá csúszik le. A szélsőjobboldali SNS pedig végképp kevés lenne az SDS hatalmon tartásához.
A Necenzurirano nevű ellenzéki tényfeltáró portál azonban lát egy lehetőséget az SDS számára. Az ellenzék közé „bejuttatott” trójai falónak minősíti az oltásellenes populista mozgalom vezetőjét, Zoran Stevanovicot, aki az elmúlt napokban Ljubljanában rég nem látott, rendőri erőszakba forduló tüntetéseket rendezett. Ha ez az erő párttá szerveződne (látszólag Jansával szemben, de valójában a lap szerint titokban az SDS egyes vezetőihez kötődik néhány oltásellenes aktivistája), akkor az összezavarhatná a politikai erőviszonyokat.
A parlamenti ellenzék azonban komoly fenyegetést jelent Jansa számára, hiszen a baloldali és liberális ellenzék együtt több szavazatot kapna az SDS-nél és szövetségeseinél. Ráadásul a négy legnagyobb ellenzéki párt, a liberális LMS és SAB (mindkettőt volt kormányfők irányítják), a szociáldemokraták és a baloldali radikális Levica a napokban együttműködési megállapodást írt alá, mellyel a jövő év első felében megrendezendő választás utáni közös kormányzásra készülnek.
