Texas gyakorlatilag betiltotta az abortuszt: nemi erőszaknál sem tesznek kivételt

Az Egyesült Államok legszigorúbb abortuszellenes törvénye lépett életbe szeptember elsején Texasban, amivel a gyakorlatban szinte teljes mértékben betiltották a művi terhesség-megszakítást az államban. Bár a jogszabály jogi szakértők szerint nyilvánvalóan alkotmányellenes, a legfelsőbb bíróság konzervatív többsége érdemi vita nélkül helyben hagyta a törvényt, és engedte, hogy érvénybe lépjen, annak ellenére, hogy még szerintük is „komoly kérdések vannak a texasi törvény alkotmányosságával kapcsolatban”.

Texas republikánus kormányzója, Greg Abbott májusban írta alá az abortuszt korlátozó törvényt, amit szándékosan úgy fogalmaztak meg, hogy minél nehezebb legyen megtámadni a bíróságokon. Az SB-8 nevű jogszabály a republikánus jogalkotók legfontosabb tervezete volt az idén, és szinte az összes republikánus szenátor teljes mellszélességgel támogatta a jogszabály bevezetését.

A törvény megtiltja abortusz végrehajtását, ha az ultrahangvizsgálat alatt szívhangot érzékelnek, ami valójában azt jelenti, hogy a magzat hathetes kora után már tiltott a terhesség-megszakítás. Ezzel gyakorlatilag szinte teljesen betiltották az abortuszt, hiszen a hatodik hét előtt sokan még csak észre sem veszik, hogy terhesek.

A jogszabály nem tesz kivételt vérfertőzés vagy nemi erőszak esetén sem, és csak akkor engedélyezi az abortuszt a hatodik hét után, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy „jelentős és visszafordíthatatlan károkat okozna fontos szervekben”. A jogszabály kritikusai ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy ez nem fed le minden olyan esetet, amikor az anya számára egészségügyi kockázattal jár a terhesség.

Elárasztották az abortuszklinikákat

A törvény hatályba lépése előtti napon a Texas Tribune című lap beszámolója szerint elárasztották az állam abortuszklinikáit a terhesség-megszakításra váró nők, akik még az utolsó pillanatban élni akartak alkotmányos jogukkal az abortuszra. A Whole Woman’s Health nevű szervezet közölte a lappal, hogy augusztus 31-én egészen éjfélig dolgoztak a munkatársaik, hogy még a jogszabály életbe lépése előtt elvégezzék a beavatkozásokat, amik másnap már törvénytelennek számítottak.

A szervezet egyik igazgatója, Marva Sadler a Tribune-nek elmondta, hogy reggel csak a Forth Worth városában lévő klinikájukon több mint száz nő várt abortuszra. A várakozások szerint a terhességük megszakítását akaró nők most a környező államokba utaznak majd, hogy elvégezzék rajtuk a beavatkozást, amire főleg a szomszédos Új-Mexikó államban már előre készülnek is az abortusszal foglalkozó szervezetek.

A hivatalos állami adatok szerint 2019-ben több mint 56 ezer abortuszt hajtottak végre az államban, az érintettek nagyjából hetven százalékát a nem fehér kisebbségekhez tartozó nők teszik ki. A törvény kritikusai szerint a tiltás különösen a szegényeket fogja hátrányosan érinteni, akik nem tudnak másik államba utazni abortuszra.

„Vérlázítóan alkotmányellenes”

Korábban már több államban is hoztak a texasihoz hasonló, úgynevezett „szívhang” törvényeket, amivel súlyosan korlátozták az abortuszhoz való jogot, de a szövetségi bíróságok rendre megakadályozták, hogy azok hatályba lépjenek. A jogszabályok ugyanis alkotmányellenes voltak.

Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét is ellátó legfelsőbb bíróság a Roe v Wade nevű, 1973-as döntésével alkotmányellenesnek mondta ki az abortusztilalmat, és azzal tilos lett az államok számára olyan törvényeket hozni, ami megakadályozza a terhesség-megszakítást a magzat 22-24 hetes kora előtt.

A most hatályba lépett texasi törvényt azonban szándékosan úgy szövegezték meg, hogy egy eljárásjogi manőverrel megnehezítsék a bíróságoknak a jogszabály betiltását.

A törvény szerint a hathetes tilalom betartatását nem az állami hatóságok feladatára bízza, hanem magánszemélyekre. Bárki pert indíthat azok ellen, akik a törvényt megszegve abortuszhoz segítenek egy nőt, akik közé tartozhat az abortuszt végző orvostól elkezdve a tanácsadón át a nő abortuszát kifizető embereken át egészen a taxisig, aki az abortuszklinikára viszi a nőt. A pert indító magánszemély bárki lehet az egész országban, és sikeres per esetén legalább tízezer dollárt (majdnem hárommillió forint) kap, valamint ügyvédi költségeit is megtérítik.

A jogszabály támogatói abban bíztak, hogy emiatt a részlet miatt a tiltást ellenző szervezetek nem tudják majd a bíróságokon megtámadni a jogszabályt. Ilyenkor ugyanis a bevetett gyakorlat szerint állam valamelyik tisztségviselője ellen indítják meg a pert, aminek a vége az, hogy alkotmányellenesnek mondják ki a jogszabályt. Ennél a törvénynél azonban nincs ki ellen pert indítani.

Ez be is jött. Bár a jogszabály a legfelsőbb bíróság elé került, a testület konzervatív többsége 5-4 arányban úgy döntött, hogy a „bonyolult és szokatlan” eljárásjogi kérdések miatt nem tudnak foglalkozni a törvénnyel, annak ellenére, hogy közlésük szerint „komoly kérdések merülnek fel a texasi törvény alkotmányosságával kapcsolatban”. A bíróság három liberális bírája éles hangú ellenvéleményt fogalmazott meg, és hozzájuk csatlakozott a bíróság elnöke, a konzervatív John Roberts is.

Sonia Sotomayor „vérlázítóan alkotmányellenesnek” nevezte a texasi törvényt, kijelentve, hogy konzervatív kollégái „a homokba dugták a fejüket”, és a bíróságnak nem lett volna szabad semmibe vennie alkotmányos kötelességét a jogállamiság védelmére. Roberts közölte, hogy ő megakadályozta volna a „szokatlan és példátlan” jogszabály hatályba lépését, míg Elena Kagan „nyilvánvalóan alkotmányellenesként” jellemezte a texasi törvényt.

Konzervatív győzelem?

A legfelsőbb bíróság döntése az abortusz lehetőségét támogató csoportok legrosszabb félelmét váltotta valóra, akik most azon aggódnak, hogy az elmúlt években konzervatív, abortuszellenes bírákkal feltöltött bíróság megváltoztatja a majdnem ötven év hozott Roe v Wade döntést, és azután többé már nem számít alkotmányellenesnek az abortusz betiltása. A bíróság egy Mississippi államban hozott abortuszellenes törvény kapcsán idén ősszel veszi elő a kérdést, és várhatóan jövőre döntenek az ügyben.

Az abortuszellenes szervezetek és aktivisták nagy reményekkel várják a döntést, amivel egy majdnem fél évszázada zajló harcot nyerhetnek meg, amit a keresztény jobboldallal szövetkező Republikánus Párttal együtt vívtak meg. A republikánusok egyik legfőbb célja volt a szövetségi bíróságok és különösen a legfelsőbb bíróság konzervatív, lehetőleg az abortuszt meggyőződésből ellenző bírákkal való feltöltése, valamint abortuszellenes republikánus képviselők, szenátorok és elnökök megválasztása.

Ezt a céljukat Donald Trump elnöksége alatt érték el igazán, amikor a republikánus többséggel rendelkező szenátus –  Mitch McConnell szenátor keménykezű vezetésével – három konzervatív bírát nevezett ki a legfelsőbb bíróságra.

A texasi törvénnyel kapcsolatos döntésük most soha nem látott közelségbe hozta a lehetőséget, hogy megszűnhet az abortuszhoz való jog alkotmányos védettsége, amire több államban is készülnek. Texas kormányzója júniusban írt alá egy törvényt, ami szinte azonnali hatállyal teljesen betiltja az abortuszt az államban, ha a legfelsőbb bíróság ezt egy döntéssel engedélyezné az államnak. Ezt a lépést kilenc másik állam is megtette már, és várhatóan 22 államban tennék törvénytelenné a terhesség-megszakítást, ha lenne erre alkotmányos lehetőségük.

Örömük azonban könnyen kérészéletű lehet. A Roe v Wade megszüntetésével a republikánusok elveszíthetik az egyik legnagyobb adománygyűjtő eszközüket, valamint az egyik legerősebb választószerző kampánytémájukat, miközben a demokraták kapnának egy olyan témát, amivel mozgósítani tudják a saját választóikat a jövőre esedékes kongresszusi választásokra, miközben magukhoz tudnak édesgetni republikánus szavazókat, főleg nőket.

A közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikai jelentőség többsége (60-70 százalék) nem szeretné, ha megszüntetnék a Roe v Wade-et, és a többség támogatja a legális abortusz lehetőségét, míg a Gallup idei felmérése szerint az amerikaiak 47 százaléka szerint „morálisan elfogadható” az abortusz, ami rekord magas értéknek számít.

A konzervatívok dilemmáját jól jelzi, hogy a texasi törvény életbe lépése után nem adott ki örömtitas közleményt sem Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője, sem pedig Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus frakciójának a vezetője, és több választásra készülő republikánus jelölt is inkább kerülte a témát, amikor erről kérdezték.