Így néz ki a vereség. A vereség az, amikor már nem te irányítod az egészet, hanem csak szerencsés vagy, ha el tudsz menekülni az életeddel és a felszerelésed egy részével, és most pontosan ezt csináljuk. Nem mi irányítunk, nincs beleszólásunk a dolgokba. Ez vereség.
– ez volt az elég nyers és lehangoló kritika, amit egy konzervatív brit parlamenti képviselő, a brit alsóház külügyi bizottságának vezetője, Tom Tugendhat mondott arról, ami az elmúlt egy napban Afganisztánban történt. Ez a kritika különösen egy szövetséges politikustól hangzik keményen.
Az afganisztáni helyzet az elmúlt hetekben folyamatosan romlott. Az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy szeptember elsejével elhagyja Afganisztánt. Amikor a kivonulást bejelentették, abban bíztak, hogy a két évtizeden keresztül folyamatosan támogatott és felépített, többszázezres, alaposan felfegyverzett afgán haderő és az afgán kormány legalább egy ideig fel tudja tartani az irányítást egyre inkább átvevő Talibánt. Kiderült, hogy alaposan elmérték magukat.
A Talibán, egy szélsőségesen vallásos és konzervatív politikai szervezet, korábban, a nyugati megszállás előtt már irányította az országot, és elég valószínű volt, hogy idővel újra irányítani fogják. Arra viszont senki nem számított, hogy másfél hét alatt teljesen elesik az afgán kormány, a hadsereg gyakorlatilag harc nélkül teszi le a fegyvert, és a szövetséges haderők úgy fogják evakuálni az embereiket, hogy közben Kabult már a tálibok irányítják.
Arra, hogy miért történhetett ez meg, még nagyon sokáig fogják keresni a választ, de az afganisztáni háború pont a befejezésétől lett tökéletes kudarc. Az amerikai katonák elhagyni sem tudták az országot, mire minden, amit elvileg el szerettek volna érni, rombadőlt. Az amerikai vezetés, élén Joe Biden elnökkel, azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy az afganisztáni szerepvállalás célja nem az államépítés volt, hanem a terrorizmus elleni harc. Magyar idő szerint csütörtök este ez az érv is összedőlt.
A kabuli reptérről napok óta folyamatosan evakuálják az embereket, eddig százezernél is több külföldi állampolgárt, és a szövetségeseknek dolgozó afgánt mentettek ki innen. A helyzet a kezdetek óta kaotikus volt, mert az amerikai haderő nem akarta igazán nagy létszámmal biztosítani a civil repteret, ezért az evakuáció biztosítását részben a tálibokra bízták.
A kabuli reptér egyik kapujánál két bomba robbant fel, és egy fegyveres is lőni kezdett csütörtök délután. Valamivel messzebb is hallani lehetett egy másik robbanást, de ez már egy irányított robbantás volt, amelyben az amerikaiak semlegesítettek egy gyanús tárgyat. Mostanra kiderült, hogy öngyilkos merénylők követték el, és terrortámadások voltak. Az elkövető valószínűleg az Iszlám Állam helyi szervezete volt. Ezt teljesen biztosan még nem tudni, Biden szerint is vannak kétségek, de úgy sejtik, hogy ők lehettek azok. Az Iszlám Állam mindenesetre magára vállalta a terrortámadást, és egy Telegram-csoportban azt írták, Abdul Rahman al-Logari követte el a támadás egyik részét. A név alapján az elkövető afgán volt.
Mivel a reptér bejáratánál napok óta óriási tömegek várták a bejutást és a menekülést, az áldozatok száma is magas. Legalább hatvanan meghaltak és száznál többen sérültek meg. Ami az Egyesült Államok számára legfájóbb, hogy az afganisztáni misszió utolsó napjaiban is elvesztettek 12 amerikai katonát.
Az Iszlám Állam alapvetően a tálibok uralmát is fenyegeti, így az a speciális helyzet állt elő, hogy a támadást a Talibán, a korábbi afgán kormány és a nyugati államok együtt ítélték el. Arról viszont még mindig nem igazán tudni, hogy mi történik majd ezután.
Joe Biden magyar idő szerint csütörtök este 11-kor beszélt a Fehér Házban. Részvétét nyilvánította ki az elhunyt amerikai katonákért, és hősöknek nevezte őket, akik mások életének megmentése közben vesztették el a sajátjukat. Azt mondta, bosszút fognak állni a terroristákon, és lecsapnak az ISIS célpontjaira. A részletek viszont innentől lesznek zavarosak.
A nagy kérdés az volt, mit tesz majd az amerikai hadsereg az evakuáció biztosításáért. Az eredetileg megszabott határidő kedden, augusztus 31-én jár le. Ezt Joe Biden látványosan nem akarta meghosszabbítani, de a tálibok is egyre keményebben ragaszkodtak hozzá. Az is kérdésessé vált, mennyire tudják egyáltalán kimenteni az afgán állampolgárokat, akiket a tálibok nem igazán szerettek volna kiengedni.
Az utóbbi napokban látszott, hogy az amerikai kormány, amely a valódi katonai hatalmat gyakorolta Afganisztánban, nem csak lemondott az irányításról, de el is vesztette azt. A kabuli civil reptéren kívül már a tálibok irányították a várost, és nélkülük a mentést sem lehetett volna elvégezni.
Biden a robbantások után sem mondta ki, hogy bármi változna az evakuációban. Azt mondta, folytatni fogják, de ez nem jelent semmit, hiszen még öt napjuk van az előre megszabott határidőig. Azt is elmondta, hogy hiába szeretnék, nem fognak tudni minden afgánt kimenteni, mert szerinte nincs olyan háború, amelyben az egyik oldal minden emberét meg lehetne menteni. Ezzel akaratán kívül valójában elismerte, hogy Afganisztán vereség volt a kivonuló amerikaiak számára, és hogy az ottmaradó afgánok áldozatok.
A mostani terrortámadások arra is rámutattak, hogy az Egyesült Államok még a legszűkebben meghatározott céljaiban sem volt sikeres. Biden politikája alapján Amerika kizárólag azért volt Afganisztánban, hogy a 2001-es terrortámadások után megakadályozzák, hogy a terroristák újra megtámadhassák Amerikát. Ehhez képest még az utolsó napokban is tucatnyi amerikai katona halt meg egy terrorszervezet támogatásában, amely még a korábban ellenséges tálib kormánytól is független.
Biden a vereség mellett a saját felelősségét is elismerte, bár hozzátette, hogy ebben része van Donald Trumpnak is, mert ő állapodott meg a tálibokkal. Ebben egyébként valóban igaza van, hiába menedzselte Biden a kivonulást, a tárgyalásokat, amelyekből kihagyták az afgán kormányt, Trump és külügyminisztere, Mike Pompeo kezdeményezték, és ez lehetett az egyik fontos pont, ami a tálibok gyors hatalomátvételében segített.
Azt, hogy az amerikaiak pontosan hogyan fognak bosszút állni, nem tudni. Ahogy azt sem, mennyi amerikai katona marad majd végül Afganisztánban a teljes kivonulás után. A nyugati szövetségesek már nagyrészt befejezték a saját mentési programjaikat, a németeké pont csütörtökön ért véget. Nagy-Britannia viszont a végsőkig dolgozni fog a kimentésen, már csak azért is, hogy a saját arcukat mentsék. Nemrég ugyanis az is kiderült, hogy a korábbi brit nagykövetségen otthagyták azokat a dokumentumokat, amelyeken a velük dolgozó afgánok neve és elérhetősége szerepelt. Ez az épület már a tálibok irányítása alatt van.
