Nagyvilág europoli

Tragikus volt az elmúlt év Európában – ezt mutatják a halálozási statisztikák

Omar Marques / Getty Images
Omar Marques / Getty Images
Az egész kontinensen kiugróan emelkedett a halálozások száma, de Magyarország még a visegrádi négyeken belül is nagyon rosszul áll.

2020 márciusa és 2021 márciusa között 720 ezerrel több halottat regisztráltak az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) országaiban, mint a 2016 és 2019 közé eső években átlagosan – olvasható az Eurostat összesítésében.

A közlemény szerint idén januárban és februárban a kontinens egészét tekintve csökkenés volt tapasztalható az elhunytak számában, ám márciusban kiegyenlítődtek a számok. Ennek oka, hogy Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban különösen romlott a helyzet, Spanyolországban, Portugáliában és Finnországban viszont javult.

Made with Flourish

Az Eurostat által közölt adatbázis szerint 2021 12. hetében Magyarországon kiemelkedően sokan haltak meg.

Ahogy a fenti ábráról is leolvasható, 26 uniós tagállamban 2015 és 2018 között sosem emelkedett 100 ezer fölé a halottak száma ezen a héten. 2018-ban aztán volt egy kiugrás, majd a következő évben tízezerrel kevesebb elhunytat regisztráltak. Aztán jött a Covid első hulláma, és a korábbi éveknél számottevően többen hunytak el. Figyelemre méltó azonban, hogy míg hazánkban a március különösen nehéz időszak volt, Európa egészét tekintve határozott csökkenés volt tapasztalható.

Made with Flourish

Hogy pontosabb képet kapjunk, a rendelkezésre álló adatok alapján kiszámoltuk a 100 ezer főre eső halottak számát 2019 és 2021 között. Ebből látszik, hogy bár Magyarországon két évvel ezelőtt is sokan haltak meg a lakosság számához képest, sem akkor, sem tavaly nem volt kiugróan rossz az arány.

Idén márciusban azonban Bulgária, illetve hazánk messze elhúzott a többi vizsgált országtól ebben a szomorú statisztikában. Még az első hullámban nagyon rossz helyzetben lévő Olaszországban is – ahol tavaly márciusban volt a tetőzés – alacsonyabb volt a halálozási ráta, mint nálunk.

Ugyanakkor – mivel a nyugat-európai országokkal való összehasonlítás kicsit torzíthatja a képet – megnéztük azt is, mi volt a helyzet a visegrádi négyek esetében. Itt szintén a 100 ezer lakosra eső halálesetek számát vizsgáltuk, de hosszabb időtávon, 2015-ig visszamenőleg. A számok alapján úgy tűnik, hogy a 2021-es rossz halálozási adatokat nem lehet csupán a járványra fogni, hiszen minden év azonos időszakában Magyarországon volt a legrosszabb az arány, méghozzá kiemelkedően. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 100 ezer lakosra jellemzően húsz elhunyt jut az év 12. hetében, Magyarországon legalább 25, de inkább több, az idén pedig 42.

Made with Flourish

A 2018-as év – az EU többi részéhez hasonlóan – a régiónkban is rosszabbnak bizonyult, ám a visegrádi csoport többi tagja 2019-ben, de még 2020-ban is nagyjából átlagos számokat hozott. Hazánkban azonban már tavaly márciusban is a szokásosnál magasabb volt a halálozás, pedig akkor még a járvány hatását kevésbé éreztük.

2021 márciusa azonban rendkívül tragikus eredményeket hozott: 2019-cel összevetve másfélszer annyian haltak meg Magyarországon. És ugyan a régió többi országában is látványos romlás volt tapasztalható, de még a cseheknél és a lengyeleknél is tízzel kevesebb elhunyt jutott 100 ezer lakosra vetítve, mint nálunk.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik