Ha az elmúlt egy évben az ember a német adatokat figyelte, legtöbbször irigykedhetett. Az még most is igaz, hogy lakosságarányosan sikerült viszonylag jól kezelniük a koronavírus-járványt, olyannyira, hogy más országoknak is fel tudtak ajánlani kórházi segítséget. Mindemellett az emberek is jónak ítélték a járványkezelést, általában elsöprő többséggel támogatták Angela Merkel kancellár, a szövetségi kormány, valamint a tartományi vezetők döntéseit. Mindez sokáig meglátszódott Merkel és CDU, illetve a bajor testvérpárt CSU jó ideje nem látott népszerűségén is.
Még január vége felé is – mikor új pártelnököt választottak – arról számolhattunk be, a kereszténydemokraták támogatottsága ott tart, hogy a „szuper választási év” első két megmérettetésén, a baden-württembergi és rajna-vidék-pflazi választáson kormányt válthatnak, vagy legalábbis sikerülhet nyerniük.
Először amiatt kezdtek elégedetlenkedni az emberek, hogy nagyon lassan halad az oltási program. Izraelre, az Egyesült Államokra és Nagy-Britanniára tekintettek, mert ezek az országok – bár korábban több szempontból is kevésbé sikeresen harcoltak a koronavírus ellen – hirtelen megelőzték a németeket. De még az EU-n belül is a leszállított és felhasznált dózisok arányában az utolsók között kullog Németország. Igaz, ehhez a lakosságnak az AstraZeneca vakcinával szembeni kétségei is hozzájárultak, csakúgy, mint az ország széttagolt rendszere, vagy az, hogy az úgynevezett állandó oltási bizottság (Stiko) csak a múlt héten ajánlotta a 65 év felettiek körében a svéd-brit oltóanyag használatát.
Hullócsillag?
A lassúságért leginkább a szövetségi egészségügyi minisztert, Jens Spahnt tarják felelősnek, aki decemberben még Merkel után a legnépszerűbb politikus volt. Akkor az is felmerült, hogy akár az utódja is lehetne a kancellári székben, ám most már azt találgatja a német sajtó egy része, vajon kihúzza-e őszig, vagy már előbb kénytelen lesz lemondani.
Nem csak a lassan haladó oltási terv miatt, hanem mert több, őt közvetlenül érintő ügy is ráégett. Ezek közül a legbulvárosabb, hogy kiderült, októberben – mikor mindenkit arra kért, hogy tartsák be a szabályokat – elment egy privát vacsorára.
Ennél is nagyobb gondot okozott, hogy február második felében megígérte, mindenki számára elérhetővé tesznek – képzett személyzet által elvégzett – heti egy ingyenes gyorstesztet. A nyilatkozata sokakat meglepett, mivel lehetett tudni, hogy nem áll rendelkezésre az országnak elegendő gyorsteszt. Nem is sikerült elindítani a rendszert.
Georg Nüßlein egy cégén keresztül egy vállalatnak segített egészségügyi minisztériumi szerződéshez jutni, maszkokat és védőruházatot adtak el az államnak, ami után a politikus 660 ezer eurós jutalékhoz jutott. Nikolas Löbel Kínából szerzett maszkokat egy kórházüzemeltetésért felelős és egy idősotthonokat üzemeltető vállalatnak tavaly tavasszal – cége 250 ezer eurót kapott a közvetítésért. Hogy ez törvényes volt-e, az csak később derül ki – Nüßlein esetében például az ügyészség nyomoz korrupció miatt, mentelmi jogát már fel is függesztették –, de az biztos, hogy morálisan erősen kifogásolható a tettük. A bajor politikus a parlamenti képviselőségéről ennek ellenére még mindig nem mondott le. A CDU/CSU várhatóan új magatartási kódexet készít, amiben szigorúbban korlátozzák majd a mellékfoglalkozásokat, és a két politikustól követelik azt is, hogy valamiképpen ajánlják fel jótékony célra az így szerzett pénzt. A CDU/CSU egyelőre azzal van elfoglalva, hogy minden hasonló ügyre fény derüljön, nem kizárt ugyanis, hogy mások is halásztak a zavarosban.
Az említett ügyekben egyelőre nem tisztázott Spahn szerepe, de ha ő ezekből nem is szerzett személyesen hasznot, a minisztériuma hozzásegített másokat, és egyébként is egyre-másra ragadnak rá a furcsa gazdasági ügyek.
A legújabb hír, hogy Németországban 9000 fővel csökkent az ápolók létszáma a koronavírus következtében a kórházakban és az idősotthonokban. Bár ez a szám soknak tűnik, mindössze 0,5 százalékpontos csökkenést jelent az 1,8 millió embert foglalkoztató ágazatban, amely a pandémia előtt éppen növekedésben volt.
Ráadásul Németországban az enyhítések is elég nyögvenyelősen kezdődtek meg. Egyre többen követeltek lazítást, főleg, miután kiderült, hogy Nagy-Britannia fokozatos nyitásba kezd, miközben a németek korlátozások alatt élnek november óta, és azért most már a második hullám is sokkal enyhébb (bár pár hete a variánsok miatt valamelyest újból erősödik a járvány).
Ha nincs is enyhítés, a németek legalább egy tervet szeretnének látni arról, miként zajlik majd a lazítás az országban. Ezt részben meg is kapták. Előző szerdán a korlátozásokat ugyan meghosszabbították március végéig, ugyanakkor lépcsőzetesen lazítanak is, bár ez még a precíznek tartott németek számára is bonyolultnak tűnik. Előbb újra kinyitottak az iskolák és az óvodák (valamint a fodrászatok), a héten pedig két háztartás öt személye is találkozhat, megnyílhattak a könyves- és virágboltok, kertészetek, autósiskolák, valamint – és itt jön a kavarás – sok minden más is attól függően, hogy az adott területen 100 ezer főre mennyi megbetegedés jut az elmúlt hét napban.
- Ha 100 felett, nem lehet szó könnyítésről – sőt, a korábbi, március 7-e előtti szabályok lépnek újra életbe.
- Más ritmusban lehet lazítani, ha 50–100 új megbetegedést regisztrálnak egy régióban.
- Ennél is gyorsabban, ha 50-nél is kevesebb új esetet regisztrálnak.
A legjobb esetben, ahol végig 50 alatt marad a regisztrált új esetek száma, ott április elejére
- a kiskereskedelmi üzletek is fokozatosan egyre több vásárlót fogadhatnak,
- a sportolási lehetőségek is közbülső lépésekkel, de újra elérhetők lesznek,
- a múzeumok, állatkertek, parkok is megnyithatnak,
- majd a színházak, koncerttermek, mozik is,
- valamint a vendéglátóhelyek teraszai.
- A következő hónap elején ezeken a területeken már akár 50 fős privát rendezvényt is lehet tartani a szabad ég alatt.
A további enyhítésekről – a gasztronómia, utazás, rendezvények, hotelek esetében – március 22-én, a helyzetet értékelve dönthetnek az ország vezetői.
A ZDF-en megtalálható adatok szerint jelenleg 75 régióban van 100 felett az új esetek száma, közel 200-ban 100 és 50 között, és 130 körül van azoknak a régióknak a száma, ahol 50 alatt tartanak, vagyis a fentiek elérhetők április elejéig a jelenlegi helyzet alapján. A baj inkább az, hogy több régióban is inkább növekedik a hétnapos incidencia, semmint csökken.
Egyszer hopp, máskor kopp
Mindez persze nem csak Spahnnak, a kormánypártoknak is rosszul jön. Kevésbé az SPD-nek, mert ők már nemigen tudnak tovább forgácsolódni, jó ideje a nekik igencsak kellemetlen 15 százalék körül mozognak. Sokkal inkább a CDU-nak, akiknek a támogatottsága eléggé meglendült a járvány megjelenésével, 26 százalékról hirtelen megközelítették a 40 százalékot, majd egy kisebb korrekcióval fenntartották 35–37 százalékon, mígnem idén január elejétől csökkenni kezdett a támogatottságuk. Most már éppen csak 30 százalék felett vannak, ami kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti szövetségi választáson elért eredményük.
Így nevezik, amikor egy évben különösen sok választást tartanak. Idén a szövetségi választás mellett aznap még két tartományban és Berlinben is külön helyi törvényhozási szavazást tartanak, valamint ezt megelőzően három tartományi parlamenti választást az év első felében rendeznek meg, ebből kettőt most vasárnap. Egyet egy jelentősebb (Rajna-vidék-Pfalz) és – egy méretei és gazdasági szerepe miatt is – az egyik legfontosabb tartományban, Baden-Württembergben.
Utóbbiban az év elején még sok felmérés szerint egészen közel állt egymáshoz a tartományt kormányzó két párt, a Zöldek és a CDU. Most úgy tűnik, hogy a Zöldeknek nincs miért félniük, ám a tartományban majdnem 60 éven át kormányfőt adó kereszténydemokraták az öt évvel ezelőttinél is rosszabb, történelmi vereséget szenvedhetnek, ugyanakkor a 10 éve kormányfő Winfried Kretschmann vezetésével a Zöldek jócskán megerősödhetnek. Különösen aggasztó lehet a kereszténydemokratáknak, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások után tört ki a maszkügy, márpedig Löbel választókerülete pont ebben a tartományban van. Megmentheti ugyanakkor őket, hogy már leadhatták a levélszavazatukat az elmúlt három hétben.
Rajna-vidék-Pfalzban még februárban is a CDU-t mérték a legerősebbnek, mostanra viszont a szociáldemokraták átvehették a vezetést, noha mindkét párt veszített öt évvel ezelőtti támogatottságából. Még így is maradhat a jelenlegi, Malu Dreyer által vezetett SPD-kormány, koalícióban a komoly hullámvasúton lévő, de az előző választáshoz képest megerősödött Zöldekkel és a talán leheletnyit javító liberális FDP-vel.
Szeptemberben szövetségi választás lesz, az pedig biztos, hogy Angela Merkel 16 év után átadja az ország vezetését. Addig még sok idő van hátra, pártjának és a testvérpárt CSU-nak ki kell választaniuk, kit indítanak Merkel helyett. Jelenleg a legesélyesebb jelöltek a két párt elnökei: Armin Laschet és Markus Söder. Ám most már az is kérdés, lesz-e ebből kormányzás. Az egyik közvélemény-kutató, az INSA
És bár még így is jócskán a legerősebbek a német pártok közül, a Zöldek láthatóan újból erőre kaptak – 20 százalék körül mérik őket –, és még nagyobb lendületet vehetnek, ha a két hétvégi voksoláson jó eredményt érnek el. Vagyis Kretschmann-nak sikerül újból nyernie, Rajna-vidék-Pfalzban pedig jócskán javítanak az öt évvel ezelőtti eredményükön.
A következő kormány – még mindig úgy tűnik – fekete-zöld lehet, vagyis a CDU/CSU a Zöldekkel kormányozhat, matematikailag kétpárti koalíció máshogy nem igen jöhet létre, legfeljebb még az SPD-vel újra, de ez nem valószínű. Már csak azért sem, mert mindkét párt megcsömörlött az előző évek együttműködésétől. Viszont egy esetleges koalíciókötésnél a Zöldek a jelenlegi helyzet alapján komolyabb alkupozícióban lesznek, és ki tudja, újból felmerülhet, hogy esetleg ők adják Merkel utódját.
A helyzet egyelőre nagyon képlékeny, az SPD-s kancellárhelyettes és pénzügyminiszter – egyúttal szociáldemokrata kancellárjelölt – Olaf Scholz épp a minap nyilatkozta, hogy komoly változás jön. Meg van bizonyosodva róla, hogy felkészültek, és március végétől
heti akár tíz millió oltást is beadhatnak.
