Nagyvilág

Ő lehet Németország következő kancellárja

Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, a CDU testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke jelen állás szerint 2021 ősze után Németország kancellárja, és ezzel a világ egyik legbefolyásosabb politikusa lehet. Egy évvel ezelőtt ez még nevetséges ötletnek tűnt volna.

Kicsit messziről indítunk, de ez fontos, ha Markus Söder kancellárjelölti esélyeit szeretnénk mérlegelni:

Mi is az a CSU?

Németország teljes területén a Kereszténydemokrata Unió (CDU) indul a szövetségi, tartományi és helyhatósági választásokon is, egyetlen tartományt kivéve, Bajorországot. Ott a Keresztényszociális Unió, a CSU méretteti meg magát a választásokon, össznémet, szövetségi szintű választási koalícióban a CDU-val. Kicsit olyan ez, mint a Fidesz-KDNP szövetség, csak a bajor testvérpártnak valóban van súlya. Ha például Angela Merkel kancellárként valamit át akar verni a koalíciós pártokon, nem elég a szociáldemokratákat meggyőznie, hanem a bajor keresztényszocialistákkal is dűlőre kell jutnia.

Azért nem lehet őket kihagyni, mert „alanyi jogon” is komoly súlyuk van a német törvényhozás mindkét házában. A felsőben, a Bundesratban az egyike Bajorország azon tartományoknak, amelyek a legtöbb tagot adják, az alsóházban, a Bundestagban pedig az egyötödét a CDU/CSU-frakciónak.

Álljon itt még egy történelmi példa: a 70-es években elmérgesedett a CDU és a CSU kapcsolata, aminek a csúcspontján az akkori bajor miniszterelnök, egyben CSU-elnök, Franz Josef Strauß azzal fenyegetett, ha nem ő lesz a közös kancellárjelöltje a két pártnak, akkor külön indulnak szövetségi szinten (amivel sok szavazatot vennének el a CDU-tól). Strauß lett a jelölt, ki is kapott. Ezen kívül egyszer – egy hasonló esetben – állított még a CDU/CSU közös bajor kancellárjelöltet, a CSU másik legendás, nagy hatalmú vezetőjét, Edmund Stoibert 2002-ben, és noha az ezt megelőző választáshoz képest valamivel több szavazatot sikerült összeszednie, az sem volt elegendő leváltani az SDP-s Gerhard Schrödert. Előbbinél Helmuth Kohl, utóbbinál Angela Merkel „engedte át” a jelöltséget a bajor testvérpárt vezetőjének, szóval akár még jó előjel is lehet a kereszténydemokratáknak, ha CSU-s kancellárjelöltjük van, mert ugyan elbuknak, de pár év kihagyás után majd 16 évig (mint Kohllal és Merkellel) ők lesznek hatalmon. Merkel ugyanis 16 év után – pont úgy, mint Kohl – a 2021-es választáson már nem indul.

Hanyatlás

Merkel 2018-ban a pártvezetőségről is lemondott, hogy a CDU egy pártelnökválasztással egyben azt is kitalálja, ki legyen az új kancellárjelöltje. A pártkongresszuson már az volt a kérdés, a merkeli politikát továbbvivő Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) vagy Merkel korábbi nagy riválisa, Friedrich Merz tölti majd be ezt a pozíciót. AKK nyert, de részben a menekültpolitika miatti folyamatos népszerűségvesztés következtében nem sikerült összekaparnia a pártot, a türingiai baki után pedig kénytelen volt lemondani.

A CDU elnöki pozíciójáért – így a kancellárjelöltségért is – ismét rajthoz állt két korábbi jelölt: a már említett Merz, valamint a 2018-ban is elinduló egészségügyi miniszter, Jens Spahn. Utóbbi később inkább beállt Armin Laschet, a legnagyobb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke mögé, továbbá bejelentkezett még Norbert Röttgen korábbi szövetségi miniszter is, ám ő szinte teljesen esélytelen.

Aztán jött a koronavírus-járvány, és a semmiből egyre többször hangzott el egy olyan politikus neve, aki eddig nem beszélt jelöltségről, sőt azt elutasította. Ő Markus Söder, a harmadik CSU-s, aki a két párt közös kancellárjelöltje lehet, és bár nem rugózik a jelöltségén, nem mondhatni egy olyan politikusnak, akinek nincsenek nagyra törő tervei.

A bajor

Már 2003 óta a bajor párt vezetésében van Stoiber támogatásával, 2007-ig főtitkárként, majd tartományi miniszertként. Egészen addig, míg 2018 márciusában Bajorország miniszterelnöke nem lett, mert az addigi kormányfő, Horst Seehofer inkább szövetségi belügyminiszter lett Angela Merkel új kormányában.

Fotó: Sven Hoppe /DPA /AFP

Tavasszal még új választás kiírása nélkül vehette át a hatalmat, de ősszel tartományi voksolás várt rá. Kampányának részeként, folytatva elődei politikáját, miszerint náluk jobbra nincsen párt (márpedig egy ideje volt, mégpedig a menekültellenes, populista AfD), bevezette a Kreutzpflichtet, ami azt jelentette, hogy minden közintézmény bejáratánál ki kellett rakni a keresztet. Mint mondta, nem vallási okokból, hanem a bajor tradíciókat hangsúlyozva. Említette ekkor még a menekültturizmust is mint létező jelenséget. Ezekkel akarta visszacsalogatni a szavazókat az AfD-től – sikertelenül. Az októberi választáson a CSU csak a szavazatok 36,7 százalékát vitte el, ez történelmi mélypont, és kénytelenek voltak koalícióra lépni, amire szintén nem sokszor volt példa a világháború óta (bajor kormány pedig CSU nélkül még soha nem alakult). A szintén polgári Freie Wähler (Szabad Választók) párttal alakítottak kormánykoalíciót, a Zöldek végül ebben nem vettek részt, pedig előtte leültek ők is tárgyalni Söderékkel.

Ezután már jobban okoskodott a bajor miniszterelnök,

  • pártján belül is nagyon szilárd a pozíciója (szemben AKK-éval);
  • nagyon jó kapcsolatot ápol a szövetségi kormánnyal, különösen látványos ez a menekültválság alatti Seehofer–Merkel viták után;
  • jól pozicionálta át magát 2018 után. „Markus Söder megmutatta Bajorországban, hogyan működik egy sikeres konzervativizmus, amely nem az AfD-től való elhatárolódással vagy közeledéssel határozza meg magát. Ez magában foglalja az ökológia megértését, mint különböző részterületeket átfogó témát, de az üdvösség nélkül, amit a Zöldek tulajdonítanak neki” – jellemezte őt a Welt vezető szerkesztője, Dagmar Rosenfeld.

És ezzel sikert ért el, ha nem is magának, de legalább a pártjának. A CDU/CSU az EP-választáson mindenhol gyengült, kivéve Bajorországban. Ráadásul valószínűleg felismerte, hogy az idő neki dolgozik, már csak azért is, mert a CDU nélküle nem dönthet a kancellárjelöltről. Igaz, a bajor karrierjének is az a tapasztalata, hogy megéri kivárni a kellő pillanatot.

Ezt jól gondolta, mert ugyan már az év elején felmerült a neve lehetséges kancellárjelöltként, sokat „segített neki”, hogy

 jött a világjárvány.

Söder az, aki Merkel mellett a legszigorúbb járványügyi szabályozás mellett kardoskodott, és (eddig legalábbis) sikeresen vezette le a krízist, annak ellenére, hogy arányaiban Bajorországban volt a legtöbb fertőzött és haláleset. Ennek azonban jórészt földrajzi okai vannak, hiszen ezen a tartományon keresztül utaztak haza a síelők, valamint itt haladnak át az Olaszországból észak felé tartó kamionosok.

Sokat is szerepelt, nemcsak határozott fellépése és közlendője miatt, hanem azért is mert véletlenül – vagy szerencséjére – éppen Bajorország következett a Miniszterelnöki Konferencia élén, vagyis jelenleg ő a tartományi miniszterelnököket összefogó tanács elnöke is.

Söder habitusa igazi krízismenedzserre vall. Elsőként, már március közepén bezáratta az iskolákat a tartományában, és noha a járvány kezelése alapvetően tartományi kérdéskör, munkássága miatt sokáig az általa és a Merkel által irányított centrális döntéshozatal került előtérbe. Az őt ismerők azt mondják, hatkor már az előző napi járványügyi adatokat böngészte, ekkor osztotta ki közeli munkatársainak sms-ben a napi feladatokat, de aztán sokszor érkeztek a következő üzenetek is gyors egymásutánban.

Nem egy lágy szívű ember. Bár gyakran viccelődik – főleg mások kárára –, szeret mindenfélének (Shrek, Marilyn Monroe, Gandalf, Gandhi, Homer Simpson) beöltözni farsangkor, a legkedvesebb, amit mond, az a jó reggelt, ritkán hallani tőle dicséretet. Autoritásra hajló, hirtelen haragú ember, aki nem igazán hagy senkit sem szóhoz jutni, és nem csak a pandémia alatt. A bajor minisztériumok sajtósainak hétfőnként be kell menniük hozzá, hogy megmutassák, mi a terv a hétre, a legszimpatikusabb eseményeket mindig lerabolja magának, hogy azokon ő jelenjen meg, ne valamelyik minisztere.

Fotó: Ebener /Karmann /Armer /DPA /AFP

Világosan kommunikál, amit a fejébe vesz, azt véghez viszi. Seehofer sem szerette volna őt az utódjának, mégsem tudta megakadályozni. A munkabírása legendás, a reggeli hatos munkakezdés mellett előfordult, hogy éjjeli kettőkor indult vissza vele Berlinből Münchenbe a helikopter. Szinte csak diktatúrában lehet találkozni hasonló adattal, de mostanra nem csak a CSU-t sikerült jobb formába hoznia, hanem saját magát is:

a bajorok 90 százaléka elégedett a munkájával.

Mindez odáig vezetett, hogy már nincs olyan elemzés, amely kihagyná őt a lehetséges kancellárjelöltek közül. És nemcsak az elemzők vannak így vele, hanem a választók is. A Politbarometer szerint Merkel mellett csak két politikus tudott igazán sokat nyerni népszerűségben a járvány alatt: Söder és az SPD-s pénzügyminiszter, Olaf Scholz. Nem meglepő: ő is hirtelen a legesélyesebb lett a pártjában, hogy kancellárjelölt legyen. A felmérések szerint 66 százalék látja a bajor kormányfőt a legjobb uniópárti jelöltnek (a második Merz 16 százalékkal), összességében pedig a megkérdezettek 48 százaléka mondta őt a legjobb CDU/CSU-s jelöltnek (a második ismét Merz, de csak 14 százalékkal) – derült ki a Spiegel által rendelt, május végi-június eleji felmérésből. Vagyis a hagyományosan „bajorellenes” északi és nyugati szavazókból, vagy legalábbis azok egy jelentős részéből is sikerült szimpátiát kifacsarnia Södernek.

Az esélyeit pedig növeli, hogy a kormányzó keresztény pártszövetség jól jött ki a járványból:

Hogyan jöhetett ki Merkel ilyen jól a koronavírus-járványból?
A koronavírus-járvány közben az európai kormányok népszerűsége megugrott, majd lassan csökkenni kezdett. Nem úgy Németországban, ahol a választók nemcsak azt értékelik, hogy Merkelék sikeresen védekeztek a járvány ellen, hanem azt is, ahogy a gazdasági hatásokat próbálják ellensúlyozni. A lassan visszavonuló kancellár öt éve nem volt ilyen népszerű.

Modernek akarunk lenni úgy, hogy bajorok maradunk. Kezeljük a jövőt, és foglalkozunk minden ember gondjával. Cselekszünk és gondoskodunk az átfogó ügyektől az apró problémákig: ez a mi filozófiánk

– mondta megelőlegezve a sikerének titkát még 2018 áprilisában, vagyis hogy a célja egy modern és egyszersmind a hagyományokat tisztelő CSU. Söder CSU-ja fiatalabb, nőiesebb és főleg zöldebb a korábbinál, a migráció és a mezőgazdaság már nincs annyira előtérben. Ugyanakkor nála is megmaradt a vágy az erős állam, az erélyes rendőri jelenlét, valamint a szociális állam iránt.

„Az én dolgom Bajorországban van”

A kancellárjelöltségével kapcsolatban egyetlen egy igazán nagy gond maradt: ő nem akar kancellár lenni.

Legalábbis a közelmúltig kitért a válaszadás elől, és legfeljebb arról beszélt, hogy neki „Bajorországban van dolga”, azt akarja elvégezni. A Tageszeitung aztán július elején készített vele egy interjút, amelyben szavai már sejtetni engedik, hogy valami készül: „nem én vezetem a vitát, csak mindenki rólam beszél”, majd azt is:

Ha most a koronaválságban kudarcot vallunk, nem lehet erkölcsi igényünk a vezetésre. Csak azok a válságkezelők, akik előbb letudták a kötelezőt, ragyoghatnak a kűrben.

Vagyis ő, mint sikeres krízismenedzser akár alanyi jogon is igényt tarthat a kancellárjelöltségre, a többi jelentkezőt pedig eleve kizárta. Merzet és Röttgent azzal, hogy nekik nincs is vezetői pozíciójuk, Laschetet azért, mert az ő tartományában van egy igen komoly méretű gócpont a Tönnies húsfeldolgozóban. (Hozzá kell tenni, hogy utólag ez az érvelés egy picit megbicsaklott, miután egy uborkafarmon Bajorországban 174 fertőzöttet találtak, de határozott és gyors intézkedésekkel, Mammingban és környékén mindenkit leteszteltek, és úgy tűnik, sikerült kontrollálni a helyzetet.) Egyedül Spahn egészségügyi minisztert nem zárta ki ezzel a mondatával.

Fotó: David Inderlied /DPA /AFP

Mikor tisztul a kép, mikorra kéne meghoznia a döntést Södernek? Legkésőbb decemberig, akkor lesz ugyanis a CDU pártelnökválasztó kongresszusa. Csupán azért hadakozni és potenciális szavazatokat veszíteni, hogy végül kiderüljön, nem is a pártelnök lesz a kancellárjelölt – felesleges lenne. Ahogy az is kérdés, Laschet vagy Merz akkor is elindulna a pártelnökségért, ha az nem jelenti egyből a szövetségi kormányfői pozícióért induló jelöltséget is? Spahnnál már érdekesebb a felvetés, hiszen most az észak-Rajna-vesztfáliai miniszterelnökkel indulna szövetségben, Söder mellett viszont szintén simán lehetne pártelnök. Sőt, míg most, a jelenlegi helyzet alapján, a CDU-nak úgy kéne egységet alkotnia a választásra, hogy előtte háromfelé szakad, és egy, szűken nyerő jelöltet kéne támogatnia a választásokon, addig Spahn a következő választásra, maga mögé állíthatja a most zilált pártot, ahogy ezt tette Merkel Stoiber jelöltségénél. Három évvel később, Merz háttérbe szorításával, már kérdés nem volt, ki a főnök.

Ugyanakkor Södernek az is érdekében állhat, hogy kivárja a CDU kongresszusát, addig az ellenfelei az egymás elleni csatákban komoly veszteségeket szenvedhetnek el, hogy aztán az egy héttel későbbre tervezett CSU-s párttanácskozáson őt kérlelje mindenki: vállalja már a kancellárjelöltséget. Ő pedig mi mást mondhatna erre, minthogy, ha ezt kérik tőle, kénytelen elindulni. Ez a forgatókönyv egyébként nagyon is illene a személyiségéhez.

Vagy akár még márciusban. Legalábbis nemrégiben arról beszélt, hogy még ekkor is elegendő lenne a két pártnak megegyeznie a közös kancellárjelöltről, mert egy aktív kancellár mellett, mint Merkel nem érdemes hosszú kampányt indítani. Na, meg addig csak még inkább kiderült, mennyivel komolyabb jelölt ő a CDU-s társainál, de ezt már mi tesszük hozzá.

Most Söder van előnyben, de mit hoz a jövő?

Habár a fentiek alapján szinte minden Söder mellett szól, három (plusz egy) kérdést kell még ehhez tisztáznia a CDU/CSU-nak:

1. Söder képes lenne-e irányítani a CDU-sokat? Ez két bajor elődjénél is – akik kancellárok akartak lenni – felmerült, és esetükben erről sokan nem voltak meggyőződve. Az ő jelöltségük pont annak köszönhető, hogy részben az általuk generált polarizáció adott esélyt arra, hogy velük álljanak ki a választásra. Söder ezzel szemben Merkellel vita nélküli kapcsolatot ápol, középutas politikát folytat, bizonyos szempontból modernebbet is, mint a CDU.

A modernebb politika pedig kapóra is jön az értékválságba került CDU-nak, noha ez most a járvány miatt kevésbé látszik. Söder is azt mondta, hogy a következő fél évben ki kell dolgozni egy tízéves tervet, ami által a CDU/CSU „a gazdasági kompetencia, a technológiához való affinitás és a társadalmi liberalizmus” pártja lesz (akárcsak a Zöldek).

2. Melyik jelölt tudna legjobban együttműködni a Zöldekkel? Ez azért fontos, mert ha stabil többséget akar a 2021 végén megalakuló új szövetségi kormány, az a jelenlegi helyzet és közvélemény-kutatások szerint csak a CDU/CSU és a Zöldek koalíciójából jöhet létre. Merz ebből a szempontból szinte azonnal elvérzik, ő még csak mostanában kezdett el ilyenekről beszélni, pedig ennek a lehetősége már hosszabb ideje egyértelmű. Laschetről azt lehet tudni, hogy középutas politikát folytat, egészen merkeli, és noha a tartományában most a liberális FDP-vel alkot kormánykoalíciót, szíve szerint a Zöldekkel tenné ezt. Röttgen is megfelelő kapcsolatokat építhetne ki a két párt között, csakhogy az ő esélyei akár pártelnökként, akár kancellárjelöltként minimálisak. Laschet és Merz ellen szól az is, hogy a népszerűségük nem igazán ugrott meg, emiatt akár a Zöldek népszerű társelnökei is potenciális jelöltek lehetnek a kancellárságra, még a kisebbik kormánypárt vezetőjeként is. Söder viszont a jobboldalon az a politikus, aki az utóbbi időben a leginkább elkötelezett az ökológiai kérdések mellett.

3. Södernek a válságmenedzselésben és a tartományi politikában elért sikerei elegendőek-e? Ez azért kérdés, mert a koronakrízis csupán alig pár hónapja tart, még nincs is vége, másrészt pedig sok minden változhat még 2021 őszéig: akár meg is oldódhat a járványügy, de újabb témák is terítékre kerülhetnek. Azokra is jól tud majd reagálni Söder? Vagy a CDU/CSU?

+1. Kit támogat Merkel? Bár Söder a jelöltségéről semmit nem mond, mégis Merkel nemrég – kormányzásának kezdete óta először – megjelent a bajor kormány ülésén. Kevéssé valószínű, hogy csupán a koronavírus-járvány és a soros EU-s elnökség miatt kereste volna fel a kollégáját.

Ráadásul Merkelnek jelenleg nincs olyan favorit jelöltje, mint AKK volt korábban. Lehet, hogy dacára a személyiségbeli eltéréseknek, az utóbbi idők közös munkája és a közösen támogatott szigorúbb előírások abban erősítették meg Merkelt, hogy az első keletnémet kancellár után eljött az első bajornak az ideje? És a legfőbb kérdés: vajon Söder el tudná hitetni az egész országgal, hogy nem elsősorban bajor vezető, hanem német?

Kiemelt kép: Kay Nietfeld /Picture Alliance /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.