Nagyvilág

Nem a semmiből jött a bécsi terrortámadás

A bécsi terrortámadás ismét megmutatta, hogy az Iszlám Állam jelentette veszély nem múlt el, legfeljebb átalakult. A növekvő veszélyre utaló jelek ráadásul ott voltak az osztrák statisztikában is. Gyors megoldás ezúttal sincs, ahogy a tökéletes biztonság sem szavatolható.

Lassan szivárognak a hírek a bécsi terrortámadás előzményeiről és körülményeiről, és a részletek kevés meglepetéssel szolgálnak azoknak, akik a követték az elmúlt évek európai terrortámadásainak eseményeit. A 20 éves Kujtim Fejzulai élettörténete nem sokban különbözik azoktól a nagy-britanniai, franciaországi vagy németországi elkövetőktől, akik terrorakciókat hajtottak végre. Az osztrák-észak-macedón állampolgárságú férfi fiatal, bevándorlók gyermeke, alacsony iskolázottságú, és az Iszlám Állam hatására radikalizálódott.

Fejzulai története illeszkedik abba a trendbe is, amely 2017-ben jelent meg az európai szélsőségek között. Ekkortól vált büntethetővé világszerte a terrorszervezethez való csatlakozás, kiutazás kísérlete is. Azt látjuk, hogy olyanok követik el az európai terrortámadásokat, akiknek nem sikerült kijutniuk az Iszlám Államhoz, és energiájukat egy otthoni merénylet elkövetésére fordítják.

A macedón sajtó már megszólaltatta az elkövető nagyapját, aki elmondta, hogy unokája és a szülei minden évben hazalátogattak a Tetovo melletti szülőfalujukba, ahol saját házuk is volt. A fiatalembert, ahogy lenni szokott, mindenki kedves, barátságos embernek ismerte, bár a macedón hatóságok a házkutatás során kisebb fegyverarzenált találtak ott. Ez magyarázatot adhat arra, hogy honnan szerezhette a férfi az egykori jugoszláv hadiipar által gyártott Zastava M70-es gépkarabélyt és a pisztolyt, amelyből jelentős mennyiség került a szervezett bűnözői csoportokhoz a koszovói és albán válságok során.

Az elkövetés módja és a célpontok kiválasztása is ismert az elmúlt évtized terrortámadásaiból: egyedül, lőfegyverrel végrehajtott merénylet civilek ellen, egy jelképes helyszínen (zsinagóga Bécs belvárosában), ahol az öldöklés végül az elkövető haláláig tart.

Fotó: Thomas Kronsteiner / Getty Images

Fejzulai radikalizálódásában egy szűk kör játszott szerepet, az ausztriai muszlim közösség egyik legradikálisabb csoportja. A Bécs Ottakring kerületében található mecsetben tevékenykedett az osztrák dzsihadista „közösség” két leghírhedtebb tagja: az albán származású Lorenz K., aki korábban egy 12 éves fiút akart rávenni öngyilkos merényletre, ő maga pedig a nyugati pályaudvar metróállomását akarta felrobbantani. 2018-ban nyolc évre ítélték, és azóta sem hajlandó részt venni deradikalizációs programokon, a cellájából pedig újabb terrortámadást próbált szervezni becsempészett telefonokkal. Az ottakringi mecset látogatója volt az osztrák dzsihadisták egyik „keresztapja”, Mohamed Mahmud is. Apja iszlamista politikai menekültként érkezett az országba Egyiptomból, ő már Bécsben született 1985-ben. A 2000-es években az al-Káidához akart csatlakozni, Ausztriában e szervezet támogatása miatt csukták le először. A szabadulása után Berlinbe költözött, ahol megalapította az egyik legmilitánsabb iszlamista szervezetet. 2012-ben a német hatóságok kiutasították, visszatért Egyiptomba, ahonnan 2013-2014 táján Szíriába utazott, csatlakozott az Iszlám Államhoz, nyilvános kivégzésekben vett részt, mígnem egy amerikai légicsapás végzett vele.

Magányos farkasok

Az elemzők a bécsi terrortámadáshoz hasonló akciókat „magányos farkas”-terrorizmusként jellemzik, megkülönböztetve a sejtekben vagy komplexebb szervezetek részeként elkövetettektől. Ez persze nem jelenti azt, hogy Fejzulainak ne le lettek volna támogatói, a szíriai útnak pedig egy barátjával vágott neki. A hatóságok 15 embert tartanak előzetes letartóztatásban, nyolcan közülük már ültek börtönben (négyen terrorizmusért, ketten erőszakos cselekményekért, ketten becsületgyilkosság kísérlete miatt). Mindegyiküknek migrációs háttere van, 16 és 28 év közöttiek, és ismertek a helyi radikális iszlamista körökben, így a rendőrségen is.

Lepecsételt rendőrségi ajtó a terrorista bécsi lakása ajtajának helyén. Fotó: MTI / AP / Ronald Zak

Bár utólag könnyű okosnak lenni, ha az osztrák és az EU-s kimutatásokat nézzük, hamar világossá válik, hogy Ausztriában a dzsihadista radikalizáció a szíriai polgárháború berobbanását követően, 2013-ban indult be. A romló folyamatokkal a hatóságok is tisztában voltak, hiszen ők szolgáltatták az adatokat a nemzetközi kimutatásokhoz.

Az elkövető társainak és kapcsolatainak felkutatása mellett természetesen a hatóságok felelősségét és felkészültségét is vizsgálat alá vetik ilyenkor. Már tudjuk, hogy a szlovák hatóságok 2020 nyarán jelezték az osztrákoknak, hogy Fejzulai lőszert akart vásárolni Pozsonyban, ám az információ nem jutott el a megfelelő helyre.

Terroristákat üldözni, elfogni és elítélni bonyolult, sokszereplős folyamat, amely ráadásul nem ér végett a börtöncella ajtajának bezárásával. A figyelemnek ki kell terjednie arra is, ahogyan az elítélt a börtönben viselkedik, és arra is, ahogyan a szabadon engedése után. És mivel a terroristák száma az elmúlt két évtizedben, de különösen az Iszlám Állam megjelenése óta nagyot nőtt Európában is, ez leterheli a hatóságok kapacitásait. Az osztrákok idáig jól végezték a munkájukat, amit az mutat, hogy az elmúlt években nem történt sikeres terrortámadás Ausztriában, a terrorizmus vádjával letartóztatott és elítélt személyek száma viszont nőtt. A sajtót bejárta az az adat, amely szerint

Ausztriában tavaly 43 embert tartóztattak le dzsihadista terrorizmus gyanújával, többet mint a mint nyolcszor akkora lakosságú Németországban, ahol 32-t.

2013-ban az osztrák börtönökben nem volt dzsihadista terrorizmus vádjával elítélt szélsőséges, 2019-ben viszont már 32-en töltötték börtönbüntetésüket, és további húszan voltak előzetes letartóztatásban a tárgyalásukra várva. A terrortámadások előkészítése miatt elítéltek mellett volt, aki azért került börtönbe, mert csatlakozni akart Iszlám Államhoz, mások azért, mert pénzzel támogatták, megint mások a propagandatevékenységük, a szélsőséges uszítás miatt. A hatóságok legalább három terrortámadást hiúsítottak meg az elmúlt években, egy a bécsi metró ellen irányult volna, egy pedig a tavalyi karácsonyi vásár ellen.

Ausztriát idáig a hatósági erőfeszítések és a szerencse mellett az óvta meg a terrorakcióktól, hogy a német nyelvű dzsihadista közösségben másodrangúnak számított.

Törött poharak és tányérok egy bécsi kávézóban, miután előző este lövöldözés történt a Seitenstettengasse utcai zsinagóga közelében. Fotó: MTI / EPA / Christian Bruna

Háromszázan mentek Ausztriából Szíriába

Az ország két jelentős muszlim kisebbségnek ad otthont, az egyik a balkáni (főleg albán és bosnyák), a másik a csecsen. Az előbbiek először jugoszláv vendégmunkásként (az 1970-es években), majd háborús menekültként (az 1990-es években), az utóbbiak az 1999-es csecsen polgárháború után érkeztek. Idáig mindkét közösség szélsőségeinek Ausztria inkább menedék volt, ahonnan az otthoni céljaikat szervezhették. A csecsenföldi dzsihadisták Bécsben pihentek, agitáltak, szerveződtek.

A statisztikák elemzésekor már jeleztük, hogy az Iszlám Állam megjelenése döntő fordulatot hozott. Albánok, bosnyákok, csecsenek egyaránt útnak indultak Szíriába. Becslések szerint mintegy háromszázan jutottak el a Közel-Keletre, voltak, aki családostul. 2019-ig a becslések szerint mintegy ötven ausztriai szélsőséges halt meg a harcokban, 150 sorsáról ma sem lehet tudni semmit, a többiek hazatértek.

Az elmúlt hetekben négy dzsihadista terrortámadás történt, a bécsi lövöldözés, a Párizs melletti és a nizzai lefejezések mellett egy Drezdában, ahol egy meleg párt késelt meg egy szélsőséges. Háromnak az elkövetője menekültként érkezett az országba. A négy terrortámadásból csak egyet vállalt magára az Iszlám Állam, bár a másik háromnak is egyértelmű dzsihadista motivációja volt. Ezek tanulsága egyrészt, hogy miközben a menekültek védelme továbbra is fontos, az ellenőrzés és a szűrés további szigorítására van szükség. Másrészt azt is érdemes figyelembe venni, hogy egyik elkövető sem volt az Iszlám Állam tagja, a terrorszervezet csak egyfajta motivációs szerepet játszott. Ebből az is kitűnik, hogy az Iszlám Állam nem tűnt el a legyőzése óta, csak Európában az utóbbi időben kevesebb figyelmet kapott a mostani, a franciaországi lefejezésekhez vezető karikatúrabotrányig.

Az elmúlt évek Europol-statisztikai szintén alátámasztják, hogy a dzsihadisták okozta terrorveszély nem múlt el: 2019-ben huszonegy incidensből tizennégyet megakadályoztak a hatóságok, 2018-ban huszonnégyből tizenhatot. Ezt a trendet valószínűsíthetjük rövid távon, azzal a kiegészítéssel, hogy a mostani terrorhullámot elindító Mohamed-karikatúrák ügye körüli vitákhoz lesz hasonló a jövőben is.

Várhatóan nagyobb figyelem összpontosul Európában a deradikalizációs programokra és azok hatékonyságára is. Nem Kujtim Fejzulai az első, aki egy mintaszerűen teljesített tréning után követett el terrortámadást, így ez a jelenség sem új a hatóságoknak, ám néhány hibás döntés alapján nem szabad e programokat leállítani. Dániában és Hollandiában sikeresek is, ám minél több az elítélt, annál nagyobb az erőforrásigény és a hibázás lehetősége.

Arra is fel lehet készülni, hogy az Iszlám Állam, bár területeit elvesztette, klasszikus, illegalitásban működő terrorszervezetként továbbra is potens marad. Egyfelől az online térben emberek tíz- és százezreit próbálja inspirálni a radikalizálódásra és terrortámadások elkövetésére, másfelől keresi a lehetőségeket, hogy újabb térségekben vesse meg a lábát. Az elmúlt években a dzsihadisták új célpontja az egykori portugál gyarmat, a kelet-afrikai Mozambik lett, ahol szélsőségeket addig inkább csak a tévében láttak, és a hatóságokat felkészületlenül érte a megjelenésük. Az Iszlám Állam helyi szervezete az ország északi tartományát taszította káoszba, nemcsak a helyi biztonsági erőket, hanem a félelmetes hírű, zsoldosokként bevetett orosz Wagner-csoportot is támadva.

Kiemelt kép: Thomas Kronsteiner / Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.