Nagyvilág

A libanoni elnök nem zárja ki, hogy külső beavatkozás okozta a robbanást

A libanoni hatóságok nem zárják ki, hogy külső beavatkozás okozta a bejrúti kikötői negyedet romba döntő robbanást, de a baleset és a hanyagság lehetőségét is vizsgálják – mondta el Michel Aun libanoni elnök pénteken. Eközben 154-re emelkedett a halálos áldozatok száma.

A mintegy ötezer sérült ötöde kórházi ellátásra szorul, és 120 ember válságos állapotban van – írta Hamad Haszan libanoni egészségügyi miniszterre hivatkozva az NNA libanoni állami hírügynökség.

Michel Aun hangsúlyozta: egyelőre nem sikerült megállapítani a robbanás okát, de nem zárható ki, hogy külső beavatkozás – például rakéta vagy bomba – okozta a bajt. Aun hozzátette: három szinten zajlik a nyomozás. Először is vizsgálják, hogyan került a raktárba a robbanóanyag és milyen körülmények között tárolták, másodszor hanyagság és baleset jelei után kutatnak, harmadszor pedig azt is körbejárják, történt-e külső beavatkozás. Az üggyel kapcsolatban eddig 16 embert vettek őrizetbe.

Az Egyesült Államok korábban közölte: nem zárja ki, hogy támadás miatt robbant be a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát. Izrael, amely több háborút vívott Libanonnal, szinte azonnal jelezte, hogy nincs köze a történtekhez.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága független vizsgálatot követelt az ügyben. Rupert Colville, a főbiztos szóvivője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson gyors és hosszú távú segítséget Libanonnak. Colville emellett felszólította a közel-keleti ország vezetőit, hogy vessenek véget a politikai csatározásoknak, és orvosolják a lakosság sérelmeit.

Eközben az ENSZ szakosított szervezetei vállvetve próbálnak segítséget nyújtani a pusztító erejű bejrúti robbanás áldozatainak, és a katasztrófa által még nehezebb helyzetbe került, amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi és élelmiszer-ellátási rendszernek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a robbanás következtében mintegy 500 ággyal szűkült a libanoni kórházak kapacitása, és megsemmisült több ezer védőfelszerelés, melyet a koronavírus-járvány megfékezésére használtak volna. Ennek pótlását segélyekből igyekszenek megoldani.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arról tájékoztatott, hogy a robbanás károkat okozott mintegy 120 iskolában, amelyekben összesen 55 ezer gyerek tanult. Emellett mintegy 80 ezer gyerek otthona semmisült meg, és sok háztartásban korlátozott a víz- és az áramszolgáltatás – mondta el egy genfi sajtótájékoztatón Marixie Mercado UNICEF-szóvivő.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A robbanásban a közel-keleti ország központi gabonatárolója is megsemmisült.

A WFP genfi közleményében az írta: aggódik, hogy a robbanás és a bejrúti kikötőben keletkezett kár súlyosbítja az amúgy is ingatag élelmiszer-biztonsági helyzetet, amely tovább romlott a gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatt. A szervezet élelmiszercsomagokat oszt szét családok ezrei között, és szükség esetén kész megszervezni az ellátási láncot, valamint logisztikai támogatással és szakértőkkel segíteni Libanont.

Ajánlott videó mutasd mind

De hova tűnt Bruno Mars?

Hová lett Bruno Mars? – tehetjük fel a kérdést, miután a 11-szeres Grammy-díjas énekes több mint négy éve nem jelentkezett új albummal, a készülő, új lemezéről pedig kevesebbet tudni, mint a Hold túlsó feléről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.