Manhattan utcáit márciusban kiürítette a járvány, aztán az elmúlt napok fosztogatásai miatt már a kirakatokat is beszegezték. Minden második sarkon tucatnyi rendőr áll: nyolcezren teljesítenek szolgálatot amióta a tüntetések erőszakos összecsapásokba és fosztogatásokba torkolltak. Chinatown haldokló boltjai mögül előjön egy-egy tulajdonos, hogy filmezze az elvonuló tömeget. „Mondjátok ki a nevét!” – kiáltja egy első emeleti ablakból egy fiatal pár. „George Floyd!!!” – válaszolja a tömeg. „Mondjátok a nevét” – kiáltja egy nő a tömegben. „Breonna Taylor” – válaszolják a tiltakozók.
A 46 éves George Floyd május 25-i halála óta minden nap kimennek tüntetni az amerikaiak, de a tiltakozásokat New Yorkban, Atlantában és Minneapolisban bolti fosztogatások, gyújtogatások és állandó rendőri összecsapások kísérték, melyek során legalább heten vesztették életüket. Az Egyesült Államokban ezekben a napokban sokkal több minden történik, mint amit a tévék képsorain látunk.
Floyd meggyilkolása azért is váltott ki ilyen horderejű tiltakozásokat, mert félreérthetetlenül dokumentál két olyan jelenséget, ami ellen a kisebbségi közösségek, elsősorban a feketék, évtizedek óta harcolnak. A minneapolisi férfira egy hamis húszdolláros gyanúja miatt hívták a rendőrséget. A videófelvételeken nem látszik, hogy ellenállt volna a letartóztatásnak, Derek Chauvin helyi rendőr mégis majdnem kilenc percig térdelt a nyakán, minek nyomán Floyd életét vesztette. Chauvint – akire már tizenhétszer tettek panaszt túlkapásai miatt – másnap letartóztatták és emberöléssel vádolják. A másik három rendőr kezdetben látszólag megúszta egy elbocsátással, ám azóta ellenük is vádat emeltek. Volt munkahelyük, a minneapolisi rendőrség alapjaiból újjászerveződik majd, nemcsak azért, mert a tüntetők felgyújtották az egyik épületet. A Floyd haláláért felelős intézményt felszámolják, és teljesen új struktúrákra akarják építeni – mert nem látnak más utat az újrakezdésre.
Fekete amerikaiakat, főként fiatal férfiakat, de nőket is, ölnek meg amerikai rendőrök nem azért, mert elkövettek valamit, hanem pusztán az identitásuk miatt
– írja Cedric Alexander, Rochester megye volt rendőrfőnöke a CNN-nek. Így folytatja: „A gyilkosságok nem balesetek, statisztikai furcsaságok vagy téves ítéletek eredményei, hanem az amerikai történelemé.” Alexander a strukturális rasszizmusról beszél – ami a rendőri brutalitással társulva az elmúlt évtizedekben aránytalanul sok halálos áldozatot okozott az afroamerikai közösségekben. Tavaly a Mapping Police Violence kutatócsoport szerint közel 1100 embert öltek meg rendőrök az Egyesült Államokban. Az áldozatok 24 százaléka afroamerikai volt, miközben az afroamerikaiak a lakosság 13 százalékát teszik ki.
A rasszizmus ellen tiltakozó tömegeket látva némely rendőr képtelen elrejteni örömét, miközben mások idegesen néznek farkasszemet a tüntetőkkel, mert igazságtalannak tartják, hogy főellenségként tekintenek rájuk. William Barr főügyész, Donald Trump elnök hű szövetségese, cáfolja hogy a bűnüldözés strukturálisan rasszista lenne. De a CBS tévéadónak adott interjújában elismerte, hogy az ország történelme során az intézmények kifejezetten rasszisták voltak.
A fehérek és afroameriakiak közötti választóvonal még az olyan színes és nyitott városban is még mindig tapintható, mint amilyen New York.
Ahányszor élelmiszert vagy gyógyszert rendeltem a járvány ideje alatt, kivétel nélkül minden alkalommal feketék teljesítettek futárszolgálatot. Nagy része a pénztárosoknak, akik hónapok óta a legveszélyeztetettebb munkát végzik, színesbőrűek. Amikor sürgősségi ellátásra mentem, az ott dolgozó egészségügyi személyzet kivétel nélkül fekete volt. Ezek után nem lepett meg, hogy sokkal többen haltak meg koronavírusos fertőzésben a színesbőrű közösségekben, hiszen kevesebben engedhették meg maguknak, hogy az egészségüket helyezzék első helyre. Míg minden 100 000 fehér amerikai közül 22.7-en vesztették életüket, a halálos áldozatok aránya két és félszer ekkora volt az afroamerikai közösségekben, derült ki az American Public Media felméréseiből. És miközben a járvány miatt megugrott munkanélküliségi mutatók biztatóbbá váltak az elmúlt hetekben, de ennek jótéteményei elsősorban a fehér népességre hatottak. A fekete közösségek tagjainak többsége egyelőre nem tudta visszaszerezni munkahelyét, ezt mutatják a munkaügyi hivatal legfrissebb adatai.
A biztonsági őrként dolgozó George Floyd egy volt a milliók közül, akik a járvány miatt veszítették el munkahelyüket.
Azokat rendőröket, akik március közepén Louisville, Kentuckyban a 26 éves Breonna Taylorra lőttek rá többször egy éjszakai házkutatás során, még mindig nem vonták felelősségre. A Taylor halálát követő nyomozás március óta még nem emelt vádat a rendőrök ellen. A Mapping Police Violence adatai azt mutatják, hogy az elmúlt hét évben ahányszor rendőrök lőttek le valakit, az esetek 99 százalékában nem emeltek vádat ellenük.
Itt az idő, hogy elkezdjük a kellemetlen beszélgetéseket a rasszizmusról a családban, a barátokkal és a szomszédokkal
– írta Kamala Harris kaliforniai demokrata szenátor. A két hete tartó tiltakozások legfontosabb hozadéka eddig, hogy ezek a kellemetlen beszélgetések sok helyen el is kezdődtek.
Amint a tüntetők a Brooklyn Bridge-en át Manhattanbe, a Legfelsőbb Bíróság felé haladtak, egy anya próbált a rendőrsorfal mellett a tömeghez közel kerülni. Izgatottan tartotta a kameráját és kiáltotta a barátainak: „Ezek mind fehérek!” A hétvégi tiltakozók nagy része valóban a többségi társadalomból jön – a demonstrációk azt mutatják egyelőre, hogy a fehérek részt akarnak vállalni a probléma megoldásában.
Úgy tűnik, a Black Lives Matter mozgalomnak New Yorkban sikerült megértetni, hogy csak a többségi társadalom, a fehérek segítségével lehet visszaszorítani a rasszizmust. Egy friss ABC News/Ipsos felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett amerikaiak 74 százaléka George Floyd halálában alapvető faji alapú igazságtalanságot látnak. Amikor 2014-ben egy hasonló eset után végezte a felmérést az ABC tévéadó, a megkérdezettek még csak 43 százaléka értett egyet egy hasonló ügyben az állítással.
Nemcsak az utcán zajlanak az események, az egyetemek, a vállalatok is keresik a nyílt beszélgetéseket munkavállalóikkal. A számvetés mély sebeket tép majd fel, mint például az NFL-ben. Az amerikaifutball-liga nyilvánosan elnézést is kért, amiért korábban nem vette elég komolyan a játékosok rasszizmusról szóló panaszait. Ugyanakkor a 2016-ban a rendőri brutalitás ellen térdre borulva tiltakozó Colin Kaepernicket, a San Francisco 49ers korábbi játékosát négy éve nem alkalmazza egyik csapat sem, mert attól tartanak, hogy rontaná az üzletet.
George Floyd nem volt tökéletes, mondja a pedagógus. De egyikünk sem az. A gyerekeknek nem fér a fejébe, ami történt. Miért ölte meg a rendőr George Floydot? –kérdezik újra. A rendőrök jobbnak tartották magukat a férfinél, és lehet, hogy a bőrszíne miatt gondolták magukat jobbnak, mondja a pedagógus. Az online videón bekapcsolódott gyerekek azonban folytatják a kérdezést. Kérdeznek újra és újra.
Kiemelt kép: Kerem Yucel /AFP
